Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Renan klasszikus axiómája szerint „az egyenlőség a par excellence teológiai tévedés”. Ehhez képest igazán figyelemre méltó, hogy Zakar András pápai kamarás 1976-ban éppen azt tartotta legfontosabbnak, hogy „szocialista világunkban állítsuk helyre Krisztus tanításának megbecsülését, mert világos, hogy … ez készítette elő azt a társadalmi fejlődést, amely megteremtette a szocializmust, hiszen Krisztus tanítása hirdette meg először a világon az emberi testvériség és az alapvető emberi jogegyenlőség tanítását” (Elhallgatott fejezetek a magyar történelemből, Duna Kk. V., Svájc).
Miután a szeretet nevében évszázadokon keresztül máglyákon sütögették felebarátaikat eretnekség, „boszorkányság” vagy egyszerűen csak másként gondolkodás miatt, a keresztény egyházak immáron kénytelenek beérni a nekik nem tetsző könyvek elégetésével. Manapság persze már nem teológiai vagy tudományos műveket vetnek tűzre, hanem gyerekkönyveket. „Boszorkányokat” már (még?) nem égethetnek meg, „boszorkányoknak” való könyveket annál inkább.
A keresztények vallási rajongása semmiképpen sem azonos a platonikus filozófia eksztázisával, mert nem pszichológiai elmélyülésen és filozófiai megismerésen alapszik, nem a világegyetem egységének és összefüggéseinek ismeretén, nem a fény és az istenség azonosságán, hanem zavaros babonákon, főleg a zsidó szentkönyvek sekélyes mitológiáján. A keresztények vallási rajongása tehát megalapozatlan, s nem irányítható tudatosan, mint a platonikusok átszellemülése, mert nem épül szilárd filozófiai rendszeren.
A (zsidó)kereszténységet mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallásként tartjuk számon. Egyetemben a zsidó vallással és az iszlámmal, a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. Hazánkban is ez a legelterjedtebb vallás, történelmünket is komolyan befolyásoló tényező mind a mai napig. Középpontjában a názáreti Jézus Krisztus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel.
Paul Théroux amerikai író 1978-ban Bostonból Buenos Airesig vonaton szelte át az amerikai kontinenst. Úti élményei ihlették A vén patagóniai expressz című könyvét. Alább néhány revelatív és örökké aktuális részlet következik belőle a saulizmus természetrajzát illetően.
Minden dogma annak a szükségességéből ered, hogy a jó népet olyan vallásos hiedelmekhez csatlakoztassák, amelyeknek semmi közük a természeti törvényekhez, amelyek pedig - ha úgy vesszük - az egyedüli valóban „isteni” törvények.
Vissza a (zsidó) gyökerekhez! - úgy tűnik, hogy a II. vatikáni zsinaton elfogadott dogmatikai irányelv a katolikus egyház káderpolitikájában is egyre hangsúlyosabb szerephez jut, amit az is bizonyít, hogy II. János Pál után immáron XVI. Benedek pápáról is kiderült, hogy anyai ágon a "kiválasztottak" törzséhez tartozik. Így már mindjárt érthető, hogy miért dezertált a Hitlerjugendből, amikor még szoknya helyett a nadrág viselésére próbálták rászoktatni.
Régóta vallom: a kereszténység a maga mintegy másfél ezer éves kezdetével – Carl Sagan szavaival – “olyan volt, mintha az egész civilizáció valamiféle saját magára kiszabott agyműtéten esett volna át”. Ha sokaknak ez ma már érthetetlen is, annyi bizonyos, hogy egyre többen érezzük honfitársaink gondolkodásában ezt az agyműtétet.
A középkor második részében - és később is - széles körökben ismeretes volt, hogy valahol lappang egy érdekes irodalmi mű, amely a "három imposztorról" - Mózesről, Jézusról és Mohamedről szól. Arról a a három nagy egyéniségről, akik megtévesztő, félrevezető tevékenységükkel a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallást megalapították.
Egy amerikai próféta péntekre jósolta a világvégét. Ez már nem az első jövendölése, és előtte többen is riogattak már a Végítélettel, holott a Bibliában az áll, csak Isten tudja az Apokalipszis (illetve Jézus második eljövetele) pontos idejét. A pszichológusok szerint a halálfélelem állhat az önjelölt próféták jóslatainak hátterében.
Brutálisan meggyilkoltak több mint egy tucat sámánt a perui esőerdőben, a gyanúsítottak között pedig a környékbeli város vallási fanatikus polgármestere is előkerült. A sámánokat macsétékkel és baltákkal összevagdosták, megkövezték, és a testüket a vízbe lökték, ahol piranhák zabálták fel őket.
Napok óta sokkolja a keresztény közvéleményt egy holland lelkipásztor híre, aki szerint nem érdemes reménykedni a halál utáni életben. Klaas Hendrikse hitvallása - hivatása ellenére: isten nem létezik. A holland protestáns lelkész Hinni egy olyan istenben, aki nem létezik. Egy ateista lelkipásztor kiáltványa című könyvét 2007-ben vitték, mint a cukrot, bestseller volt.
Az, hogy valaki mestere a szakmájának, távolról sem jelenti azt, hogy egyúttal mestere a gondolkodásnak is. Eme klasszikus szentencia iskolapéldája vagy inkább klinikai esete a nemzeti oldal talán legnagyobb becsben tartott ikonja, az állítólag biztos kezű, de annál habókosabb szellemiségű Papp Lajos (nyugalmazott) szívsebész. Hajmeresztő nyilatkozatai közül talán az orvosi esküvel kapcsolatos "kisiklása" az egyik legemlékezetesebb.
Február 5.
1526. február 5. A párizsi parlament az egyház kérésére ismét megtiltja a Biblia franciára fordítását. Akkoriban a „Szent Biblia”, „az Úr szava” az egész katolikus világban a latin nyelvű tiltott könyvek jegyzékén szerepelt, a modern nyelveken történő kiadását pedig még inkább tilalmazták abból a meggondolásból, hogy az egyház magának tarthassa fenn az isten szavainak interpretálásában érvényesülő monopóliumát. (Vö. 1816. június 13.; 1897. január 25.)
1971. február 5. Szovjetunióbeli száműzetésében meghal Rákosi alias Rosenfeld Mátyás, Magyarország egykori kommunista diktátora, a nevéhez fűződő korszak törvénytelenségeinek legfőbb felelőse.
2003. február 5. „Izrael megerősítése nagyon nagymértékben eset latba az iraki háború megindoklásában. Ez az érv egy része, amely nem meri kimondani a nevét, a Bush-kormány neokonzervatív klikkje és az amerikai zsidó közösség számos vezetője által csöndesen dédelgetett agyrém”, írja Joe Klein, a Time magazin neves zsidó kolumnistája a time.com honlapon. (Vö. 1991. február 15.; 1996. május 12.; 1998. március 24.; 2003. február 20.; 2003. április 9.)