Schmidt Mária: "Holokausztok" a XX. században (egy előadás részlete + két reagálás)

Scmidt Mária történész, miniszterelnöki főtanácsadó csütörtökön (1999. november 11.) előadást tartott a holokausztról az Eckhardt Tibor Politikai Akadémia vitaestjén. Erről másnap a Magyar Hirlapban olyan tudósítás jelent meg, miszerint az előadó "megjegyezte, a második világháborúról ma már mindenkinek szinte csak a holokauszt jut az eszébe, holott ez egy mellékes, marginális kérdés volt".
A Napi Magyarország erre leközölte az inkriminált előadás teljes szövegét.

(...)
Ha annak gyökereit vizsgáljuk, mi okozta, hogy mára a második világháború világrengető eseményeiből szinte csak a zsidóság második világháború alatti megsemmisítésére irányuló hadjárat emléke maradt fenn, mi az oka annak, ha a fiatalabb generációk a második világháborúról a holokausztra asszociálnak, akkor világosan kell látnunk, hogy ennek a történelmi hűséghez természetesen semmi köze sincs. A második világháború nem a zsidóságról, nem a népirtásról szólt. Bármennyire is sajnálatos: a holokauszt, a zsidóság kiirtása vagy megmentése mellékes, mondhatni marginális szempont volt, ami egyik fél háborús céljai között sem szerepelt. A zsidók iparszerű legyilkolása úgy ment végbe, hogy az mindenki számára köztudott volt, a vele kapcsolatos információk hozzáférhetők voltak. Mindenki tudott róla. Hitlerről igazán nem lehet azt mondani, hogy titkot csinált abból, hogy mik is a céljai, ki mire számíthat, milyen világot kíván berendezni. Azt is le kell szögeznünk, hogy a szövetségesek semmi esetre sem azért indítottak háborút a náci Németország ellen, hogy a zsidók ellen tervezett népirtó politikát megakadályozzák. Sem befogadni, sem megvédeni nem szándékoztak az üldözötteket.

NM 1999. XI. 13.

A Mazsihisz közleménye

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felháborodással értesült a sajtóból Sch.M. előadásáról, amelyet az Eckhardt Tibor Politikai Akadémia vitaestjén tartott az FKGP székházában. Sch.M. azzal, hogy a zsidó holokausztot minden más népirtással egy színvonalra (sic!) próbálja hozni, valamint a második világháború mellékes, marginális kérdésének minősíti, Le Pen legjobb magyar tanítványának bizonyul. A francia szélsőjobb vezére minősítette a gázkamrákat a második világháború mellékkérdésének. Amikor ezt megtette, kirekesztette magát a francia politikai kultúrából.
Sch.M., mint a miniszterelnök főtanácsadója nyilatkozata miatt valamikori mentora, Ránki György professzor a Kozma utcai temetőben most fordult egyet a sírjában.
A Mazsihisz elvárja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Schmidt Mária írói (nem történészi) munkássága részének nyilvánítsa ezt a nyilatkozatot.

"Keleti élettérelv" (olvasói levél, Népszabadság)

A következő megjegyzéseket szeretném Sch.M. kormányfőtanácsos holokauszt-előadásával (lapjuk november 13-án tudósított róla) kapcsolatban megjegyezni: Megdöbbenéssel olvastam a történész téziseit a holokausztról és a második világháborúról. Német történészként úgy érzem, hogy reagálnom kell.
Az előadó a szaktudományra hivatkozva állítja, hogy a "második világháború nem a zsidóságról, nem a népirtásról szólt". A hitleri háborúnak nyíltan propagált célja a lebensraum in Osten volt. A koncepciónak az volt a lényege, hogy a megszállt keleti (főleg lengyel és szovjet) területeken faji "tisztogatást" kell végrehajtani, hogy "tiszta" germán-árja birodalom keletkezzék. A hitleri háborút és a népirtást nem lehet különválasztani. A nemzetiszocialista kül- és hadi politikának alapvető eleme volt a zsidókra és más "fajokra" vonatkozó kiirtási politika. Ez nem "marginális szempont" volt. azzal, hogy milyen tudományos értékük van azoknak a megállapításoknak, mint "a szövetségesek ... indítottak háborút a náci Németország ellen" és hogy a kommunizmusnak több áldozata volt, mint a holokausztnak, nem érdemes foglalkozni. Sch.M. előadása azt bizonyítja, hogy milyen káros a szaktudománynak, ha túl közel kerül a politikához.

Andreas Schmidt-Schweizer történész, Budapest/Freiburg