Iratkozzon fel hírlevelünkre!
"Törvényhozóként nem tenném büntethetővé a holokauszttagadást", jelentette ki Wolfgang Hoffman-Riehm volt német alkotmánybíró a "Gyülekezési szabadság szélsőjobboldaliaknak - A jogállamiság kapitulációja?" című, július 9-én Berlinben megtartott előadásán. Kijelentése - amint ez várható is volt - kiverte a biztosítékot a közel-keleti haramia állam elsőszámú európai szövetségesének számító amerikai-izraeli protektorátus árja és szemita farizeusai körében egyaránt. Ráadásul a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak adott nyilatkozatában az ex-bíró a tiltott jelképek kapcsán megjegyezte: „Én e tekintetben is visszafogott lennék, mert nem hiszem, hogy a probléma ezzel megoldható lenne.” Ami pedig a szélsőjobboldalinak mondott demonstrációkat illeti, szerinte „gyakran pont az ellendemonstrálók lépnek fel erőszakosan. Szélsőjobboldali demonstrációk betiltását ezért nem lehetne az ellendemonstrálók fellépésével megindokolni, még akkor sem, ha néhány hatóság ezt így véli.”
A Németországot uraló jenki-cionista okkupációs erők nevében Stephan Kramer, a Németországi Központi Zsidótanács alkápója haladéktalanul a begazolt őslakosok tudomására hozta a "közösség" megfellebbezhetetlen ukázát, miszerint a holokauszttagadás németországi büntethetőségének az eltörlése jelzésértékű lenne sokak számára, és úgymond veszélyes folyamatok indulnának meg. Ráadásul egy elismert jogász
„felelőtlen” kijelentéseire immáron előszeretettel hivatkozhatnak a "szélsőségesek" (értsd: a revizionista történészek és más szabadgondolkodók).
Hoffman-Riehm szerint viszont a holokauszttagadás példa arra, amikor a jogállam célzottan túlzott erővel lép fel a szélsőjobboldal ellen, márpedig a demokrácia az ilyen elnyomással csak újabb és újabb mártírokat tud teremteni.
Németországban a Btk. 130. paragrafusa az "uszítást" maximálisan 5 év szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Az ún. holokauszttagadásról a paragrafus 3. bekezdése szól.
Február 5.
1526. február 5. A párizsi parlament az egyház kérésére ismét megtiltja a Biblia franciára fordítását. Akkoriban a „Szent Biblia”, „az Úr szava” az egész katolikus világban a latin nyelvű tiltott könyvek jegyzékén szerepelt, a modern nyelveken történő kiadását pedig még inkább tilalmazták abból a meggondolásból, hogy az egyház magának tarthassa fenn az isten szavainak interpretálásában érvényesülő monopóliumát. (Vö. 1816. június 13.; 1897. január 25.)
1971. február 5. Szovjetunióbeli száműzetésében meghal Rákosi alias Rosenfeld Mátyás, Magyarország egykori kommunista diktátora, a nevéhez fűződő korszak törvénytelenségeinek legfőbb felelőse.
2003. február 5. „Izrael megerősítése nagyon nagymértékben eset latba az iraki háború megindoklásában. Ez az érv egy része, amely nem meri kimondani a nevét, a Bush-kormány neokonzervatív klikkje és az amerikai zsidó közösség számos vezetője által csöndesen dédelgetett agyrém”, írja Joe Klein, a Time magazin neves zsidó kolumnistája a time.com honlapon. (Vö. 1991. február 15.; 1996. május 12.; 1998. március 24.; 2003. február 20.; 2003. április 9.)