Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Bíber József Tibor: K.O. a közpénzeknek?

Sikkasztó az első számú cigány?
Börtöntöltelék vezeti a hazai cigányságot?
Ezek a kérdések vetődnek fel óhatatlanul, ha az ember figyelemmel kíséri Kolompár Orbánnak, az Országos Cigány Önkormányzat elnökének múlt- és jelenbeli tevékenységéről kiszivárogtatott médiahíreket.
Kolompár igen sajátos figurája a magyarországi közéletnek.
Felkészületlen, alulképzett, korrupt, megalkuvó, hazug – írja róla Csík Tamás a C-Press hasábjain. Az egykori Centrum pártos újságíró arra is rámutat, hogy Kolompár Orbán és Horváth Aladár építették fel anno a Roma Kulturális Központot, amelynek kivitelezésére – micsoda véletlen – éppen e két cigány politikus nyert több százmillió forintos pályázati összeget. Amúgy nem mellékesen Csík még azt is megjegyzi, hogy Kolompár az utóbbi években soha, egyetlen alkalommal sem számolt el hitelesen a rábízott pénzekkel.
Hová tűnt 2004-ben több millió forint értékű festmény, szobor, bútorzat, számítógép, mobiltelefon nyomtalanul?
Nem, ezt a kérdést már nem a C-Presses főszerkesztő, hanem Farkas Antal, egykori OCÖ-alelnök teszi fel Kolompár Orbán szerény személyének címezve.
Mert, hogy szerény a személy, az aligha kérdéses, hiszen a hazai cigányság első számú vezetője eddig nem cáfolt információk szerint a kisegítő iskola hatodik osztályát végezte el sikeresen, majd a hetedik a jelek szerint már túl erősnek bizonyult neki.
Az OCÖ-elnök szellemi képességeiről szóló híreket maga Kolompár erősítette meg a közszolgálati televízió cigány nemzetiségi műsorában tett kijelentésével, miszerint a Jobbik egymillió plakátot készített egy kecskeméti cigánybűnözés-ellenes demonstrációra.
A kolompári kiszólás kommentálásra sem szorul: ha igaz lenne, az ország összes településének majd minden fáján, közfalán, lámpaoszlopán még ma is jobbikos plakátok díszelegnének, nem is ejtve szót a plakátozás emberi (hány aktivista bevonásával működne a dolog?) és anyagi (milliók) vonzatairól.
De semmi gond, a Kolompár família családi gazdasága „dübörög”, zökkenőmentes száguldását négy keréken, azon az OCÖ-nek vett 14 millió forint értékű mikrobuszon teheti, amelyet csaknem kizárólag ő használhat, persze családtagjaival közösen, ahogy Farkas Antal állítja, nyilván nem alap nélkül.
Persze ehhez benzinpénzre is jut valamennyi, hiszen az már Hága Máriánál, a Zoril Cigány Kulturális és Szociális Alapítvány elnökénél is kicsapta a biztosítékot, hogy Kolompár a cigányság mélyszegénységéről beszél, miközben OCÖ-elnöki javadalmazással több százezres havi fizetésből „éldegél”, mint a cigánybűnöző Hevesen.
Hogy ki is a hazai cigányság number one-ja?
Hogy termetében és diktatórikus módszereiben valóban hasonlít-e Hitlerre, vagy ezt csak Rostás László, független cigány képviselő állítja róla?
Az biztos, hogy jelenleg a Vám- és Pénzügyőrség nyomoz utána sikkasztás gyanúja miatt, mivel 11 millió forint hiányzik a Kiskunmajsai Roma Kisebbségi Érdekvédelmi szervezet kasszájából.
Megállják-e majdan a vádak a helyüket?
Valótlant állítottak-e azok a cigány közéleti személyiségek, akiket a cikkemben idéztem?
A válasz az igazságszolgáltatás kezében van.
A nyomozás eredményét kíváncsian várom…

Ma történt

Február 5.
1526. február 5. A párizsi parlament az egyház kérésére ismét megtiltja a Biblia franciára fordítását. Akkoriban a „Szent Biblia”, „az Úr szava” az egész katolikus világban a latin nyelvű tiltott könyvek jegyzékén szerepelt, a modern nyelveken történő kiadását pedig még inkább tilalmazták abból a meggondolásból, hogy az egyház magának tarthassa fenn az isten szavainak interpretálásában érvényesülő monopóliumát. (Vö. 1816. június 13.; 1897. január 25.)

1971. február 5. Szovjetunióbeli száműzetésében meghal Rákosi alias Rosenfeld Mátyás, Magyarország egykori kommunista diktátora, a nevéhez fűződő korszak törvénytelenségeinek legfőbb felelőse.

2003. február 5. „Izrael megerősítése nagyon nagymértékben eset latba az iraki háború megindoklásában. Ez az érv egy része, amely nem meri kimondani a nevét, a Bush-kormány neokonzervatív klikkje és az amerikai zsidó közösség számos vezetője által csöndesen dédelgetett agyrém”, írja Joe Klein, a Time magazin neves zsidó kolumnistája a time.com honlapon. (Vö. 1991. február 15.; 1996. május 12.; 1998. március 24.; 2003. február 20.; 2003. április 9.)