Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Olvasom ma az ortodox egyház közleményét a „morális krízisről”, amely gazdasági válságba sodorta az országot: természetesen csak még több templom építésével lehetne megoldani. Kiráz a hideg. Pontosan az egyház, az állam által elismert és támogatott egyházak (igen, a magyarok is, nemcsak a BOR) zabálják fel a legindokolatlanabb módon az adófizetők pénzét. Vidáman építgetjük a templomokat anélkül, hogy bárki is felmérte volna, egyáltalán szükség van-e rájuk. Ennyi erővel az ablakon is kidobhatnánk a pénzt.
2009-ben az állam kasszájából 806 templom építésére utaltak ki pénzt, ezzel szemben csak 242 iskola és óvoda, 36 kórház és 37 kultúrház építésére futotta. Ezer feletti azoknak a falvaknak a száma, ahol egy iskolásnak kilométereket kell gyalogolnia ahhoz, hogy tanulhasson, de a falu központjában
ott feszedezik a vadiúj betontemplom.
Koránt sincs vége a sztorinak. Tegnap olvasom, hogy Emil Boc megint az oktatás büdzséjéből csipegeti le a maradékot, hogy az egyháznak adhassa. Úgy néz ki, a gazdasági válság kellős közepén beindul az ortodox egyház 400 millió eurót felszívó építkezése: a román nép megváltásának temploma a parlamenttel szemben, hogy együtt legyen a két, megalomániára hajtó projekt.
Fordított kommunizmus, teljesen fölösleges, és teljesen alkotmányellenes. Ez a szavazatvásárlás lehető legundorítóbb módja: azokra hatni, akik a tömegek vallásos érzelmeit kontrollálják. Romániában a vallásos populizmus legalacsonyabb rendű válfaját gyakorolják. Egy rakás kommunista vált egyszeriben hithű kereszténnyé, és most a mi pénzünkkel tömik az egyházak feneketlen zsákját, hogy megvegyék a legegyszerűbb és legmanipulálhatóbb állampolgárok szavazatait. Perverzió.
Mi nem a gyermekeink oktatásába, hanem vallásos nevelésébe fektetünk be, hogy minél kevésbé legyenek versenyképesek.
Mert mire is jó a vallás?
Eltávolítja a gyermeket a valós világtól, amelyben élünk, távol tartja őket a globalizált világban létfontosságú ismeretektől. Rég meghaladott értékrenddel látja el, amely miatt folytonos konfliktusban lesz a napi valósággal.
A vallás kapukat zár be, fékezi a haladást, frusztrációt okoz, mert akadályozza a beilleszkedést, fantáziavilágba röpíti az embert, eltávolítva őt az örökké változó világtól. A vallás akadályozza a racionális gondolkodást.
A pénzünket hideg, sötét betontemplomokba temetjük, amelyek néhány év vagy évtized múlva amúgy is üresen, elhagyatottan állnak majd. Mit csinálunk majd annyi, semmire sem használható épülettel? Hány könyvesboltra, kávézóra, üzletre van szüksége a jövőben a lakónegyedeknek?
Nevezzük nevén a dolgokat: az egyházak a költségvetés fekete lyukai. Milliárdokat zabálnak a közpénzből,
az adóinkból, és szinte semmit nem fordítanak vissza a közösségnek. Kevesen tudják, hogy az egyházaink a közpénznek csak töredékét fordítják szociális tevékenységekre, oktatásra. A pénz nagy része fizetésekre, az épületek fenntartására, számlákra, építkezésre megy. Ehhez jön még a veszteség, amit az okoz, hogy az egyházaknak nem kell jövedelmük után adót fizetniük.
A múltba fektetünk, nem a jövőbe. A bronzkorból származó hiedelmekbe és előítéletekbe a modern oktatás és tudomány helyett. A 21. század Romániája sötét vezetők által irányított ország, amelyben a legfőbb és egyetlen esély, az oktatás és a kutatás helyett a fejlődés legfőbb akadályába, az egyházakba fektetik a pénzt.
Az egyháznak semmi köze az erkölcshöz
Az erkölcsösséget a szüleinktől, az iskolából és barátainktól tanuljuk. Az értékrendünket a legtöbbünknek nem egy pap adta át személyre szabott kiszerelésben. Sokkal inkább a szülőktől, a családtól, talán az osztályfőnökünktől, esetleg filozófia órákon vagy a médiából csipegettük össze. A vallásnak tulajdonképpen semmi köze az erkölcshöz. Azt a szüleinktől lessük el, majd későbbi, tudatos interperszonális szocializációnk során alakul ki.
A vallás tulajdonképpen parazitálja a mindenkori „erkölcsöt”, a társadalmi értékeket, amelyek generációról generációra változnak. Nekem ne pofázzon gazdasági morálról egy olyan intézmény, amely valójában egy gazdasági és médiabirodalom. Szinte bármiféle társadalmi és pénzügyi kontroll nélkül jut hozzá és kezel hatalmas összegű közpénzeket, amelyekből aztán adómentes profitot húz. Kiráz a hideg.
A válságból való kilábalás első lépéseként talán épp az egyházak közpénzekből történő finanszírozását kellene beszüntetni, tiszteletben tartva a román állam szekuláris mivoltát. Talán még nem késő, hogy besoroljunk Európa civilizált oldalára.
manna.ro
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)