Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Ury Avnery: Chomsky az ajtóban

Egy helyi televízió ezen a héten egy csoport izraeliről beszélt, amely összesküvés-elméleteknek hódol. Azt hiszik, hogy George W. Bush szervezte meg az Ikertornyok lerombolását machiavellisztikus célból. Azt hiszik, hogy a nagy gyógyszercégek terjesztik a H1N1 vírust, hogy eladják hatástalan oltóanyagaikat. Azt hiszik, hogy Barack Obama a katonai-ipari komplexum titkos ügynöke. Azt hiszik, hogy flórt tesznek az ivóvízbe, hogy sterilizálják a férfiakat, hogy két milliárddal csökkentsék az emberiség létszámát stb.

Azt kérdezem magamtól, hogy lehet az, hogy még nem értették meg, hogy mind közül a legrosszabb összeesküvés egy csoport antiszemita műve, amely átvette az Izrael fölötti ellenőrzést, hogy lerombolja a héber államot.
Bizonyítékokat akarnak? Semmi sem könnyebb ennél. Elég elolvasni az újságokat.
Itt van például a külügyminisztérium. Ki más, ha nem egy ördögi antiszemita nevezhette ki éppen Avigdor Liebermant erre a posztra? A külügyminisztérium küldetése az, hogy barátokat találjon nekünk, és meggyőzze a világ közvéleményét az igazunkról. Lieberman mindent megtesz, amit csak tud, hogy a világ utálja Izraelt.
Vagy a belügyminisztérium. Reggeltől estig azon dolgozik, hogy megbotránkoztassa az emberi jogi aktivistákat, és fegyvereket szolgáltasson Izrael legrosszabb ellenségeinek. Legutóbb megtiltotta az Izraelbe való belépést két csecsemőnek, mert az apjuk homokos. Megtiltja asszonyoknak, hogy csatlakozzanak Izraelben élő férjükhöz. Deportálja az országunkat építő külföldi munkások gyerekeit.
Vagy a vezérkari főnök. Meggyőzte a kormányt, hogy bojkottálja az „Olvasztott Ólom” hadműveletet vizsgáló ENSZ-bizottságot, átengedve ily módon a terepet az izraeli védelmi erők (IVE) vádlóinak. A jelentésük közzététele óta pedig nemzetközi rágalomkampányt hangszerelt Richard Goldstone cionista zsidó bíró ellen.
És most az IVE azt állítja, hogy meg fogja állítani a flottát, amely jelképes anyagi segítséget hoz az ostromállapotban lévő Gázai övezetnek. Közvetlen média fedezete lesz, és az egész világ nézheti a kis hajókat, és tapasztalhatja a másfél millió emberi lényre évek óta rákényszerített igazságtalan blokádot. Egy álom azok számára, akik gyűlölik Izraelt.
Az összeesküvés ezen a héten érte el csúcspontját, amikor nem engedték Noam Chomskyt belépni Ciszjordániába.
ENNEK AZ ÜGYNEK csak egyetlen magyarázata van: ez egy aljas antiszemita összeesküvés.
Kezdetben azt hittem, hogy csak a tudatlanság és lelkiismeretlenség ugyanazon koktélja, de már nem hiszem, hogy erről van szó. A butaság még ebben a kormányban sem érhet el ilyen csúcsokat.
Két szóban: a 82 éves professzor a Jordánon lévő Allenby-hídhoz érkezett, hogy elmenjen a Ramallah melletti Birzeit Egyetemre, ahol két előadást kellett tartania az USA politikájáról. Az izraeli hatóságok régóta tudták, hogy jönni fog. Egy fiatal kormánytisztviselő feltett neki néhány kérdést, kapcsolatba lépett feletteseivel a belügyminisztériumban, újra visszatért hozzá további kérdésekkel, újból tájékoztatta a feletteseit, majd visszaadta neki az útlevelét „Belépés megtagadva” pecséttel.
És milyen kérdéseket tettek fel neki? Miért nem egy izraeli egyetemen tartja meg az előadásait? És miért nincs izraeli útlevele?
A professzor visszatért Ammanba, és videó-sajtótájékoztatót tartott. Az incidens nagy visszhangot váltott ki az egész világon, különösen az USA-ban. A külügyminisztérium homályos mentegetőzésbe kezdett, azt mondva, hogy az ügy nem az ő reszortja, hanem a megszállt területek katonai koordinátorához tartozik.
Ez egy hazug mentegetőzés, mivel maga a miniszter tagadta meg nemrég a belépést több személyiségnek, akik a palesztinokkal szimpatizálnak, köztük a leghíresebb spanyol bohócnak.
EMLÉKSZEM, hogy mintegy tizenkét éve részt vettem Londonban egy nyilvános vitán a néhai Edward Said palesztin professzorral. Megemlítette, hogy barátja, Noam Chomsky előadást fog tartani egy helyi egyetemen.
Odasiettem, és nagy tömeg fiatalt láttam az épület körül. Nehezen sikerült utat törnöm magamnak az előadóterem felé vezető lépcsőházban, de megállítottak a portások. Hiába hivatkoztam arra, hogy a barátja vagyok, és hogy kimondottan azért jöttem Izraelből, hogy őt meghallgassam. Azt válaszolták, hogy az amfiteátrum már csordultig telt, és semmit sem lehet tenni. Már akkor is ilyen népszerű volt.
Noam Chomsky talán a legkeresettebb értelmiségi ma a földön. Reputációja meghaladja a tudósi szakterületét – a nyelvészetet –, amelyben zseninek tekintik. Milliók guruja a Földön. A világ médiumai értelmiségi hírességként kezelik.
Akkor mi késztethette a belügy- és a védelmi minisztert, hogy órákig várakoztassák ezt az embert, és utána hazaküldjék? Feneketlen ostobadág? Rosszindulat? Bosszú? Egyszerre mind? Vagy valami más?
ENNEK AZ ÜGYNEK sok összetevője van.
Először is, ez egy provokáció a Palesztin Hatósággal szemben, amellyel Binjamin Netanjahu, mint mondja, közvetlen tárgyalásokat szeretne. Ez ugyanaz, mint arcul köpni.
Chomsky Musztafa Barguti, az emberi jogokért békés módszerekkel küzdő palesztin vezető meghívására érkezett. Azért jött, hogy előadást tartson egy palesztin egyetemen.
Mennyiben érintette ez Izraelt? Micsoda hücpe (pofátlanság) megakadályozni a palesztin egyetemistákat, hogy meghallgassák a kedvük szerinti előadót?
És mit jelent akkor Netanjahu diskurzusa „a két állam két népnek” tárgyában? Miféle palesztin állam lesz ez, ha Izrael dönti el, hogy ki léphet be oda, és ki nem? Különösen, ha tudjuk, hogy Izrael azt kérte, hogy ellenőrizhesse az új állam összes határát.
MÁSODSORBAN kampány folyik az egész világon az összes izraeli egyetem bojkottálásáért. Nemcsak az arieli kolónia önjelölt „Egyetemi Intézetéről” vagy a Bar-Ilan Egyetemről van szó, hanem az összes egyetemről.
Számos nagy-britanniai és más országbeli egyetemi társaság döntést hozott e bojkott érdekében, más csoportok ellenzik azt. Dúl a csata.
Azok, akik ellenzik ezt a bojkottot, a tudományos szabadság zászlaját lengetik. Mi fog történni, ha kutatókat és gondolkodókat a véleményük vagy a tartózkodási helyük miatt bojkottáljuk? Umberto Eco olasz író nagyon megható levelet írt ellenvéleményének kifejtésére. Én sem értek egyet a bojkottal.
És akkor az izraeli kormány hátba lő bennünket. Senki nem hiszi, hogy Chomsky támogatja a terrorizmust, vagy hogy egy kém. Csak a meggyőződése miatt nem engedték belépni. Ez azt jelenti, hogy a tudományos szabadság csak azok számára érvényes, akik tömjénezik Izraelt, de nem fontosabb, mint egy hagymahéj, ahogy mi héberül mondjuk, amikor olyasvalakiről van szó, aki bírálja az izraeli kormány politikáját.
Ez nyílt támogatás a bojkott híveinek, annál is inkább, mert egyetlen izraeli egyetem, egyetlen egyetemi csoport sem tiltakozott a legcsekélyebb módon sem.
AZT MONDANI, hogy Chomsky Izrael ellensége, nevetséges dolog.
Teljesen héber előnevet visel, akárcsak a lánya, Aviva, aki elkísérte.
Először a hatvanas években találkoztam vele, amikor meglátogattam az USA és a világ egyik legtekintélyesebb tudományos intézete, a MIT (Massachussetts Institute of Technology) területén lévő kis lakásán.
Nosztalgiával beszélt a Hasomer Hacair baloldali cionista mozgalom Hazorea nevű kibucáról, ahol fiatal korában több mint egy évig élt. Eszmét cseréltünk és egyetértésre jutottunk, hogy az egyetlen lehetséges megoldás a két állam létrehozása.
Előnevét a szüleitől kapta, akik Oroszországban születtek, és fiatalon kivándoroltak az USA-ba. Anyanyelvük a jiddis volt, de otthonukat a héber kultúrának szentelték, és Noam nagyon fiatalon elkezdett héberül beszélni. Fiatal szellemében a szocializmus és az anarchizmus összekeveredett a cionizmussal. Doktori disszertációját a héber nyelvből készítette.
Azóta nagyon figyeltem a kijelentéseit, és sohasem hallottam tőle bármit is Izrael létezésével szemben. Ellenben élesen bírálta az izraeli kormány politikáját, ahogyan az izraeli béketábor is teszi. Még hevesebben bírálja azonban az egymást követő amerikai kormányokat, mert az ő politikájukat tartja minden baj legfőbb okának.
Amikor a két professzor, John Mearsheimer és Stephen Walt közzétette forradalmi tanulmányát arról, hogy az amerikai politikát az izraeli lobbin keresztül Izrael ellenőrzi, Chomsky ellentmondott nekik, azt mondva, hogy ennek az ellenkezője is igaz: ti. az USA felhasználja Izraelt imperialista céljaihoz, amelyek ellentétesek az izraeli érdekekkel.
Ami engem illet, én azt hiszem, hogy mindkét tézis jogos. Chomsky véleményét az igazolja, hogy jelenleg az amerikaiak gátolják a Fatah és a Hamász kibékülését, és megakadályozzák a fogolycserét Gilad Salit kiszabadításához.
Akkor miért tiltották meg ennek az embernek az Izraelbe való belépést?
VAN EGY ELMÉLETEM, amely mindent megmagyaráz.
A zsidókat évszázadokon keresztül üldözték a keresztény Európában. Az antiszemitizmus pokollá tette az életüket. Pogromok, tömeges kiűzetések, gettósítás, megkülönböztető törvények és elnyomó előírások áldozatai voltak. Az évek múlásával lelki és fizikai önvédelmi mechanizmusokat, túlélési módszereket és menekülési sémákat fejlesztettek ki.
A holokauszt óta a helyzet teljesen megváltozott. Az USA-ban a zsidók egy paradicsomban élnek, amelynek a muzulmán Spanyolország aranykora óta nem volt megfelelője. Amikor megalakult Izrael állam, elnyerte az egész világ szimpátiáját és csodálatát.
Ez nagyszerű volt, de a nemzeti öntudat felszíne alatt – ha megengedhetem magamnak ezt az általánosítást – kialakult egy kényelmetlen rossz érzés. A kipróbált mechanizmusok, amelyek azt az érzést adták a zsidóknak, hogy a veszélyben tájékozódni tudnak, szétbomlottak. Amikor gojok bókolnak a zsidóknak és szövetkezni akarnak velük, ez gyanúsnak tűnik nekik. Ez nyilvánvalóan gyanús szándékot rejt. A dolgok már nem olyanok, mint amilyeneknek megismertük őket. Ez ijesztő.
Így aztán megpróbáljuk őrjöngve visszaállítani a normális helyzetet. Anélkül, hogy számot adnánk magunknak róla, mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy ismét megutáljanak bennünket, hogy ismerős terepen érezzük magunkat.
Ha létezik összeesküvés, akkor ez az, amelyet önmagunk ellen folytatunk. Nem lesz nyugtunk, amíg a világ nem lesz újból antiszemita, és akkor majd tudni fogjuk, hogyan viselkedjünk.
Ahogyan a dal mondja: „Az egész világ ellenünk van, de ki törődik vele…”
_____________________________________

Ury Avnery izraeli író és békeharcos, a Gus Salom mozgalom aktivistája.

(counterpounch.org)

Ford.: Hep Titusz

Ma történt

Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.

1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,

„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)

1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)