Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
POGÁNY TÖRTÉNELEM ÉS FILOZÓFIA - Bognár József előadássorozata
2010. április 17-én Bognár József, a magyarországi pogányság és az Új Jobboldal egyik szellemi vezetője megtartotta régen várt első előadását, melyről már most kijelenthetjük, hogy a jövőben viszonyodási pont lesz a felelősségteljes gondolkodók számára.
Ahogyan bevezetőjében hangsúlyozta: „Semmi újat nem fogok mondani, csak amit a történészek állítanak, legfeljebb más nézőpontból teszem azt. Jobb híján, ezt nevezhetjük pogány nézőpontnak, szemléletnek is.” Rendhagyó történelemóráján elsőként Európa fogalmát tisztázta, mely nem más, mint a Római Birodalom, mely elnevezést alig ötszáz éve aggatta rá a történelemtudomány – Alain de Benoist-t idézve - "a történelem legnagyszerűbb vállalkozására". Ennek függvényében a Római Birodalom jogfolytonosságával szemléltette a magyarság mindenkori politikai viszonyát „Nyugat-Európához”, avagy a Római Birodalomhoz, melyhez sosem tartozott.
Ha történelemről van szó, Bognár József nem szeret mítoszokat gyártani, így az utóbbi húsz év legismertebbjeinek éltetéséről is lebeszéli hallgatóit (pl. a szent korona attilai, jézusi birtoklásáról, Révay Péter koronaőr írásának félreértelmezéséről), hogy e témakörben is a tudomány és az ész győzedelmeskedhessen. Olyan régebbi keletű mítoszok iránt is, mint a Szent Istvánnak tulajdonított államalapítás, a szentistváni intelmek stb., szkepticizmusát fejezte ki.
Bőséges mondandóját több előadásba sűríti, így, aki szerencsés, május 1-én, szombaton, 15:00 kezdettel meghallgathatja a következőt a XIII. Hegedüs Gyula u. 92. sz alatti előadóteremben.
Florovits Attila
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)
