Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Eugenios: Tutanhamon néger volt, vagy fehér? Politikailag korrekt "sumákolás" a fáraó származásával kapcsolatban
A közelmúltban szenzációs bejelentéstől volt hangos a tudomány világa. DNS-vizsgálat alá vonták a fiatalon elhunyt fáraót, Tutanhamont. Megismerhettük az egyiptomi XVIII. dinasztia rokoni viszonyait, azonban arról továbbra sem nyilatkozott senki, hogy vajon mely néphez, illetve rasszhoz tartozott az uralkodó. Egyesek azt állítják, hogy mégis látható az eredmény.
Zahi Havasz, az egyiptomi Antikvitások Legfelsőbb Hivatalának főtitkára hivatalos közleményében mutatta be a legújabb eredményeket. Most már bizonyosan állíthatjuk, hogy Tutanhamon (uralkodott i.e.: 1334-24) édesapja IV. Amenhotep Ehnaton (ur. i.e.: 1350-34) király volt. Az eljárás során úgy találták, hogy a két férfi múmiájában talált Y-kromoszóma – amely mindig az apától származik – megegyezett.
Megvizsgálták az úgynevezett mitokondriális DNS-t is, amelyet mindig az édesanyánktól öröklünk. Ez alapján kiderült, hogy a fiatal fáraó anyja Ehnaton ismeretlen nevű testvére volt, akinek maradványait KV35YL szám alatt regisztráltak. Az emlékezetes jelenetet a Discovery Channel kamerája is megörökítette. Eddig a hivatalos közlemény.
Az eredmény mindenesetre – valljuk be – borítékolható volt, hiszen a testvérházasság nem volt ismeretlen az ókori állam történetében. A tudomány iránt fogékony közvélemény azonban sokkal kíváncsibb lett volna arra, hogy a fáraók honnan érkezhettek, illetve ősei lehetnek-e Egyiptom jelenlegi lakosságának. Erről egy árva szót sem említett az afrikai ország illetékes hivatala.
Robert Tarín családfakutató-genetikus blogjában hívta fel a figyelmet arra, hogy a Discovery Channel által közzétett videóban mégis ott rejlik a válasz. Legalábbis az avatott szem számára. A felvételen ugyanis néhány másodperc erejéig látható az elemzés eszközeként használt berendezés kijelzője. Az Applied Biosystems által gyártott AmpF/STR Yfiler típusú, Y-kromoszómák vizsgálatára alkalmas készülék által mért értékek a megállított videón jól kivehetőek. Tarín szerint az ott bemutatott értékek alkalmasak arra is, hogy valamilyen okból elhallgatott információk napfényre kerüljenek. A genetikus szerint Tutanhamon Y-kromoszómája az úgynevezett R1b haplotípusba tartozik.
Mit érdemes erről a típusról tudni? Elsősorban azt, hogy Egyiptomban ma nem túl gyakori. Egy 2004. évi vizsgálat során egy reprezentatívan kiválasztott férficsoport – nőknek ugyebár nincs Y-kromoszómája – tagjai közül mindössze 4,1 %-ban mutatatták ki ezt a típust. Egy másik mérés során a jelenlegi ország északi és déli régiójából állítottak össze egy-egy vizsgált csoportot. Amíg az észak-egyiptomiak 9,3 %-ra ez a gén volt jellemző, a délieknél ez az érték magasabb volt, 13,8 %. Szudánban 15,7 %-ot észleltek. Az arab országokra 0 és 4 % közötti értékek jellemzőek.
Az R1b előfordulása Európa szinte minden országában szignifikáns. A legjelentősebb a kelta népeknél és a baszkoknál. Walesben a férfi lakosság 89 %-a, míg Baszkföldön 88,1 %-a hordozza ezt a gént. Angliában ez a szám 61,9; míg Franciaországban 52,2 %. Hazánkban a népesség 13,3 %-ra sorolható ebbe a típusba.
Milyen tanulságokat lehet ebből levonni? Mindössze az uralkodócsalád génállományát ismerjük, ezért a mintavétel reprezentatívnak korántsem mondható. Ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy az ország mai népe körülbelül 4-15 százalékban leszármazottja az óegyiptomiaknak. Ne feledjük, hogy az Újbirodalom bukását követően az országot meghódították az asszírok, a perzsák, a görögök, a rómaiak, s végül az arabok. Főleg ez utóbbiak változtathatták meg a Nílus völgyének etnikai összetételét. Tutanhamon még egy másik Egyiptom ura lehetett.
Minderről nem beszélnek a programban részt vevő kutatók.
Források:
http://archiver.rootsweb.ancestry.com/th/read/GENEALOGY-DNA/2010-02/1266...
http://dsc.discovery.com/videos/king-tut-unwrapped-king-tuts-paternal-li...
http://www.appliedbiosystems.com/yfilerdatabase/
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 4.
1542. február 4. Rómában elevenen megégetik az eretnekségben vétkes Giandomenico dell’Aquilát. Akkoriban III. Pál (Alessandro Farnese) személyében egy hitetlen ült a pápai trónon. (Vö. 1541. január 17.)
1936. február 4. A svájci Davosban David Frankfurter zsidó egyetemi hallgató merényletet követ el Wilhelm Gustloff svájci nemzetiszocialista vezető ellen. A gyilkost 18 éves börtönbüntésre ítélték, amelynek azonban csak a felét töltötte le, szabadulása után pedig Izraelbe távozott. (Vö. 1945. január 30.)
1945. február 4. „Az angolokat kímélve az volt az elképzelésem, hogy nem követem el a helyrehozhatatlant Nyugaton. Később, keleten támadva és a kommunista kelevényt kiszúrva azt reméltem, hogy jóérzékű reakciót válthatok ki a nyugatiaknál. Alábecsültem azonban a Churchill angoljai fölötti zsidó uralom hatalmát. Inkább belemerülnek ugyanis a hanyatlásba, mint hogy elfogadják a nemzetiszocializmust”, mondja Hitler főhadiszállásán Bormann-nak. (Vö. 1945. február 7.)
1983. február 4. Jiszráel Eldad, az „Izrael felszabadítását” zászlajára tűző cionista Lehi mozgalom egyik történelmi vezetője a tel-avivi Yedioth Ahronoth c. napilapban megerősíti, hogy szervezete és a náci Németország hivatalos képviselői között tárgyalások folytak a „zsidóprobléma végleges megoldása” és a „zsidómentes Európa” (Judenreines Europa) megteremtése céljából. A Lehi elődszervezete, a palesztinai zsidó állam létrehozása érdekében angolellenes terrorakciókat végrehajtó Irgun Cvai Leumi (vö. 1942. február 12.) késznek mutatkozott ténylegesen is hadba szállni Németország oldalán, és ezzel Hitler óhajának megfelelően hozzájárulni Anglia elszigeteléséhez és legyőzéséhez, már csak azért is, mert – mint azt önmagukról állították – „szervezete és világfelfogása szerint (az Irgun) szorosan kapcsolódik az európai diktatórikus mozgalmakhoz”. (Vö. 1933. június 21.; 1983. augusztus 19.)
