Iratkozzon fel hírlevelünkre!
A Behódolás (Submission) című rövidfilmet Theo van Gogh rendezte és Ayaan Hirsi Ali (a holland Képviselőház Emberek Pártja a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) volt tagja) írta. 2004 augusztus 29.-én bemutatták a holland köztelevízióban (VPRO). A film címe közvetlen fordítása az „iszlám” szónak.
Hirsi Ali azt mondta, hogy „ a Koránban le van írva, hogy egy nőt meg lehet verni, ha nem engedelmeskedik. Ez az egyik olyan probléma, amelyre szeretném felhívni a figyelmet a filmben.”
2004. november 2.-án Theo van Goghot Mohammed Bouyeri, egy marokkói muszlim holland állampolgár brutális kegyetlenséggel meggyilkolta. Miután nyolcszor halálosan meglőtte majd elvágta a torkát (majdnem lefejezte), két tőrt szúrt a testébe. Az egyikhez mellékelve volt egy öt oldalas levél, ami a gyilkosságot Van Gogh filmjével és az iszlámmal kapcsolatos nézeteivel hozta kapcsolatba. Ayaan Hirsi Alinak volt címezve és dzsihádra szólított fel a kafirokkal (hitetlenekkel), Amerikával, Európával, Hollandiával, és magával Hirsi Alival szemben. Theo van Gogh meggyilkolása hasonlóságot mutat Abu ’Afak, Asma bint Marwan és Ka’b bin al-Ashaf 7. századi költők végzetéhez, akiket azért gyilkoltak meg, mert kritikusan írtak Mohamed prófétáról. Van Gogh halálát követően emberek tízezrei gyűltek össze Amszterdam központjában, hogy meggyászolják Van Gogh halálát. Mecseteket és muszlim iskolákat gyújtottak fel, amire válaszul keresztény templomokat támadtak meg. Bouyeri mellett további 11 muszlim férfit fogtak el, akiket Hirsi Ali meggyilkolásának kísérletével vettek őrizetbe.
Theo van Gogh meggyilkolása után a Behódolás nemzetközi hírnévre tett szert. Több európai ország televiziójában is bemutatták a filmet. Hirsi Ali azt mondta, hogy szereté a film folytatását elkészíteni, mivel „Ha nem készítem el a Behódolás II című filmet, azzal csak azt a hitet erősíteném meg a terroristákban, hogy ha erőszakot használnak, akkor megkapják azt, amit szeretnének.”
Forrás:
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)