Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Kétkupolás iszlám központ a Budaörsi úton?
A lakosság mellé állva helyi ellenzéki politikusok is próbálják elérni, hogy a Budaörsi úti kis telekre ne épülhessen meg egy több ezer négyzetméteres vallási központ. A Jótékonysági Béke Alapítvány 2005-ben vásárolt telket az önkormányzattól a Budaörsi út–Holdvilág utca–Bajmóci utca által határolt tömbben. 2008 nyarán egy lakossági fórumon a helyiek már elutasították az iszlám központ építésének tervét. Az önkormányzat tavaly januárban még nem támogatta a területre vonatkozó építési szabályozás módosítását, de júniusban megszavazta azt. Zsigmond László, a lakók által alapított Holdvilág Utcai Érdekvédelmi Szövetség ügyvivőjeként elmondta: e módosítással 20 helyett 40 százalékos beépítés vált lehetővé. Száva Lajos szintén az intézőbizottság tagja, az ő erkélyétől nyolc méterre létesülne a központ.
– A tervezés titokban zajlott – nyilatkozta lapunknak. – A fővárosi tervtanács januári ülésén az a döntés született, hogy országos tervpályázatot kell kiírni. A látványtervet én is láttam, kétkupolás, több ezer négyzetméteres, hatalmas épületről van szó. A minaret az engedélyezett magasság fölött, négy vasszerkezet összetűzésével valósulna meg. Félő, hogy az alapítvány az egész területre szemet vetett, hiszen már három másik telekről is tárgyalt a kerületi önkormányzattal. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, amely befogadta a kerületi határozat elleni fellebbezésünket. Ezt a legutóbbi testületi ülésen bejelentettük. Végül is a testület úgy döntött, hogy felhatalmazza a polgármestert, vizsgálja felül a beépítési százalékot – mondta el a férfi.
Surányi Ilona, a körzet önkormányzati képviselője nem a muzulmán vallás gyakorlásában látja a problémát, hanem abban, hogy egy ilyen méretű épület – imaház (mecset), könyvtár, kiszolgálóhelyiségek és mélygarázs – nem erre a 320 négyszögöles telekre való. Ráadásul a Budaörsi útra tervezett buszsáv sem fogja megoldani a központhoz érkező több száz autó ki- és behajtását. Úgy véli, a helyi lakók érdeke előbbre való, mint egy alapítványé, ezért új indítványt nyújt be.
Brockhauser Edit
Forrás:
Helyi Téma (2010 február 10.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)
