Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
A "szentföldi" latorállam szokásához híven háborúra uszítja a gojokat
Netanjahu miniszterelnök helyetteseként Szilvan Salom izraeli regionális fejlesztési miniszter február 9-én arra uszította a nemzetközi közösséget, hogy sújtsa "fájdalmas szankciókkal" Iránt, még ha Oroszország és Kína nem is hajlandó azokat elfogadni. Az Irán elleni szankciók ügyében távolról sincs egyetértés. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország és még inkább Kína habozik Teheránra támadni, noha három esetben már megszavazták a nyugatiak által szorgalmazott kereskedelmi szankciókat.
Ezek az intézkedések azonban nem tántorították el az iráni rezsimet, amely függetlenségi opolitikájának folytatásaként nem szándékozik felfüggeszteni urándúsítási programját.
Ráadásul a szankciókat csak kevéssé alkalmazták vagy egyenesen megsértették, tehát nem "okoztak bajt", ahogyan azt a USraeli szakértők egyhangúlag megállapították február elején Izraelben, a Herzliya Stratégiai és Politikai Intézet éves konferenciáján.
Oroszország "komplikált és ambivalens játékot" űz mint az iszlám köztársaság legnagyobb fegyverszállítója, amely számára egy 2 milliárd dolláros piacot jelent. Már csak ezért is érdekében áll megkímélni Iránt.
Egyesek a Kremlben nem sírnának, ha az iráni atomlétesítményeket érő támadás esetén elszabadulna az olaj ára, mivel az orosz export 80 százalákát az energiahordozók teszik ki.
Számításba véve Moszkva és Peking fenntartásait, az amerikaiak és nyugat-európai csatlósaik egyoldalú szankciókra gondolnak, amelyeknek egyénileg kellene megcélozniuk az iráni rendszer kulcsszereplőit, nevezetesen a Forradalmi Gárda vezetőit és ipari-pénzügyi birodalmukat.
Konkrétan arról van szó, hogy túlzott árat kényszerítsenek Teheránra a nukleáris kalandjáért.
Egyébként a szankciók alternatívája egy másik kaland lehet, amely ugyancsak sokba kerülne a nemzetközi közösségnek. A cionista entitás, mint mindig, most is ugyanazt akarja: tűzbe és vérbe borítani a világot.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)
