Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Ad futuram memoriam: Lomnici, a tipikus "zsidócsahos"
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtotta meg Európa legnagyobb gyertyatartójának első lángját Budapesten, a hanuka ünnepség kezdetén. Az ünnepségen felolvasták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
levelét, amelyben megállapította, hogy Magyarország hirdeti a befogadás kultúrájának üzenetét.
A hanuka egyben a függetlenség, a szabadság és a tolerancia elveit is hirdeti - mutatott rá a miniszterelnök a levelében. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Chabad Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület által rendezett ünnepségen Lomnici elmondta: mindent elkövet azért, hogy a holokausztot ne lehessen tagadni, ezzel összefüggésben a gyűlöletbeszédet pedig szigorúan kell büntetni.
Lomnici Zoltán a mécsesgyújtás előtt jeruzsálemi látogatásáról beszélt, ahol barátként fogadták őt, mint keresztény embert. Steiner Pál, a Fővárosi Közgyűlés szocialista frakcióvezető-helyettese reményét fejezte
ki, hogy a menóra mécseseiből soha nem fogy el az olaj és erről a következő generációk is gondoskodnak majd.
A következő napokban közéleti személyiségek gyújtják meg a mécseseket: Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Kóka János, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője, Takács Albert igazságügyi és rendészeti
miniszter, Tarlós István, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakcióvezetője, Eran El-Bar, a Szochnut elnöke és Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium politikai államtitkára (Zuschlag, Mesterházy és Gyurcsány cinkosa az ifjúsági szervezetek cégére alatt folytatott emeszpés pénzkisíbolási műveletben - AD-megj.).
Hanuka ünnepe annak az időszaknak állít emléket, amikor a görög uralom a zsidó népet a vallása miatt üldözte. Miután a zsidók leverték az elnyomó hatalmat és szentélyüket megtisztították, a menóra mécseseit meggyújtották. Ezt isteni csoda övezte: a rendelkezésre álló egy napi olaj
nyolc napig égett. A menórán naponta egy-egy gyertyával többet gyújtanak meg. A lángok az emberek közötti megbékélést és szeretetet jelképezik és a szabad vallásgyakorlatot is szimbolizálják.
MTI, 2007. december 4.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)
