Holnap a világok legjobbika?

„Persze semmi oka nincs, hogy az új totalitarizmusok a régiekre hasonlítsanak. (…) Egy valóban ’hatékony’ totalitárius állam az lenne, amelyben a politikai főnökök mindenható végrehajtó bizottsága és igazgatókból álló hadseregük uralkodna a rabszolgák népességén, akiket felesleges lenne kényszeríteni, mert szeretnék a szolgaságukat. Megszerettetni velük azt, a mai totalitárius államokban ez a propaganda-minisztériumok, az újság-főszerkesztők és az iskolamesterek feladata” (Új előszó Aldous Huxley: A világok legjobbika c. könyvének 1946-os kiadásához).
Az agy felületére telepített parányi elektródák lehetővé teszik a mozgássérültek számára, hogy bizonyos szerkezeteket közvetlenül a gondolat által vezéreljenek. A Cyberkinetics vállalat kifejlesztett egy ilyen típusú „BrainGate” rendszert, amely egyszerre 100 idegsejt elektomos aktivitásának érzékelésére képes neuron-implantátumokból áll. Ezeket a neuron-implantátumokat behatóan tanulmányozták a Rhodes Island-i Providence Egyetemen, éspedig a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) nevű katonai szervezet anyagi támogatásával, amely a Pentagon kutatási és fejlesztési központja. Ez a szervezet állt az Arpanet informatikai rendszer kifejlesztése mögött is, amelyből a jelenlegi Internet született. A DARPA minden iránt érdeklődik, ami az agy neuronális és szinaptikus szerveződését érinti, hogy az így szerzett tudást katonai célokra használhassák. Záros határidőn belül ugyanis ez a fajta technika lehetővé fogja tenni az agy gondolataiban való „olvasást”. Az Arizonai Állami Egyetemen beindított „Advanced Neural Implants and Control” nevű kutatási programot ugyancsak a DARPA finanszírozta.
Ugyanakkor az FBI és a CIA nagy figyelemmel kíséri Lawrence Farwell amerikai neurológus, a Brain Wawe Science vállalat igazgatójának kutatásait, aki szerint a közeljövőben nemcsak az egyének gondolatait lehet majd kifürkészni, hanem a szándékaikat is, mágneses rezonanciás technikákkal összegyűjtve az agyi képalkotás termékeit. Ugyanezzel a technikával Jennifer Richeson pszichológus és munkatársai már 2003-ban kiszűrték a „rasszista gondolatokat” vagy előítéleteket a hanoveri (New Hampshire) Dartmouth College-ben. Hasonló módszerek lehetővé teszik a hazugságok felderítését.
Más kutatások olyan anyagokkal kapcsolatosak, amelyek révén lehetőség nyílik a poszttraumás sztressz drasztikus csökkentésére vagy arra, hogy eltüntessék az agyban a félelem hatására jelentkező hormonális reakciókat a katonáknál. Jelenleg ezen a területen folytatnak kutatásokat a New York-i és az irvine-i Kalifornia Egyetemen. A normális érzelmi válaszok megakadályozásának lehetőségére vonatkozó ezen kutatások alapján elképzelhetőnek tűnik, hogy egy napon majd olyan anyagokat gyárthatnak, amelyek eltüntetik a lelkiismeret-furdalást vagy a bűntudatot.
Ha egy 5 nanométer nagyságú elektronikus „bolhát” (mikrocsipet) helyeznek a látóidegbe, ez felfogja az agyból jövő idegi impulzusokat, amelyek tapasztalatokat, illatokat, képeket kommunikálnak számára, és az „implantált” személy hangját. Miután egy számítógépben módosították vagy „átprogramozták” őket, ezeket az információkat újra bejuttathatják az agyba az elektromos „bolha” útján. Az elektromágneses frekvencia általi agystimulációval az ily módon kiváltott elektromágneses jelek tetszés szerint hangokat és vizuális hatásokat hozhatnak létre. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) behatóan érdeklődik ez emberi gondolat ellenőrzését célzó kutatások iránt, amelyek bizonyos időn belül igazi „kiberkatonák” létrehozását valószínűsítik.
Általánosabb módon az élő sejtek és a nanotechnológiához tartozó informatikai mikrorendszerek közötti lehetséges kereszteződések vagy szinergiák által megnyitott terep végtelen távlatokat jelent a neuronális jelzések felfogása és ellenőrzése számára. Az élő, az élettelen természetes és a mesterséges anyag eme előrelátható fúziója egy igazi forradalom, amely egyenértékű azoknak a nagy kategoriális megkülönböztetéseknek az összezavarásával, amelyek évezredeken keresztül lehetővé tették az emberek tájékozódását.
Jean-Pierre Dupuy behatóan tanulmányozta a technológiák eme „konvergenciájával” kapcsolatos perspektívákat, nevezetesen a nanotechnológiák robbanásszerű fejlődését. Az új elektronika molekuláris lesz. A nanomágnesesség már stabil memóriákat képzel el, amelyeknek nincs szükségük elektromos táplálásra. Hosszú távon egy mesterséges, de a biológiai önszerveződéstól inspirált nanomachináció rajzolódik ki, amely valódi biológiai számítógépek létrehozásába torkollhat. „A készülő kiber posztemberiség egészen a hallhatatlanságig juthat, ha az agy információs tartalmát képes lesz áthelyezni számítógép memóriákba”. Ennek a fordítottja is lehetségessé válhat.
A 2001. szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államokban kidolgozták a Total Information Awareness (Teljes Információs Tájékozottság, TIA) nevű programot, abból a célból, hogy „kiaknázzák a Föld összes adatbázisát valamennyi amerikai állampolgár és valószínűleg mindegyik ország állampolgárainak magánéletére vonatkozó összes információ összegyűjtése végett: e-maileket, faxokat, telefonbeszélgetéseket, bankszámlákat, orvosi kezeléseket, repülőjegy-vásárlásokat, újságelőfizetéseket, a különböző internetes tárhelyek látogatottságát, számlamásolatokat, összekapcsolódó nyilvántartásokat” (Jean-Paul Ney, Souriez, on vous espionne, Cherche Midi, Párizs 2005).
Ezt a deliráns tervet kezdetben John Poindexter volt admirális, a Reagan kormány egykori tagjának az irányítása alá helyezték, akit az Irangate-ügyben a Kongresszus előtt tett hamis eskü miatt elítéltek. (Poindextert 1989-ben azzal vádolta meg Costa Rica kormánya, hogy egy kábítószerkereskedelmi ügylet egyik irányítója, amely az országot használta üzelmeihez. 1990 júniusában 18 hónap börtönbüntetésre ítélték, a büntetés végrehajtására azonban sohasem került sor.) Miután 2002. végén a sajtó felfedte kilétét, a bírálatok hatására a program végül is elvetélt.
De csak azért, hogy más név alatt (Terrorism Information Awareness) 2003. tavaszán újjászülessen, mégpedig ugyanon cél: az egész Földgolyó nyilvántartásba vétele végett. Az alkalmazott módszer abból áll, hogy beépítik az személyi adatokat, a szakmai, banki és orvosi, valamint a szállítási és kommunikációs információkat, először keresztezve őket a titkosszolgálatok felderítési adataival, a repülőtereken lévő biztonsági kamerák felvételeivel, a hitelkártya-tranzakciókkal, a repülőjegy-foglalásokkal, a telefonbeszélgetésekről készült felvételekkel, a média-előfizetésekkel, a különböző internetes oldalak látogatásával, a társadalombiztosítási, kórházi és iskolai információkkal stb. A művelet bevallott célja: összegyűjteni átlagosan negyven oldalnyi információt a Föld hatmilliárdnyi lakosának mindegyikéről.
A tervet a DARPA patronálja, ugyanaz a szervezet, amely a LifeLog programot is beindította azzal a céllal, hogy összegyűjtsék az Egyesült Államok magán és nyilvános adatbankjaiban található összes információt, valamint az arra vonatkozó információkat, hogy az egész világon mit csinálnak, olvasnak, kapnak, néznek, hallgatnak, fényképeznek stb. az emberek.
Ezzel párhuzamosan a Pentagonnak szándékában áll egy nemzetközi városi megfigyelő-hálózatot (Combat Zones That See) is létrehozni, amely rendkívül hatékony számítógépek segítségével fel fogja használni a világban telepített 40 millió megfigyelő-kamerát, hogy kövessék és valós időben elemezzék bármely gépkocsi mozgását a Föld bármelyik nagyvárosában. A gépkocsikat típusuk, színük, rendszámuk, valamint vezetőjük vagy egyes utasaik arca alapján fogják beazonosítani.
Ugyanez a célja az Intranet MATRIX (Multistate Anti-Terrorism Information Exchange) adatbanknak is, amelyet Floridában működtet a Seisint Inc. nevű magáncég, amely a terrorizmus elleni harc ürügyén összegyűjti valamennyi amerikai állampolgár személyes adatait. Egy ugyanilyen típusú programot már korábban beindítottak Utah államban Mike Leavitt volt kormányzó egyetértésével, anélkül azonban, hogy a lakosságot erről valaha is tájékoztatták volna. Hans Asher, a MATRIX multimilliomos igazgatója (George Bush egyik közeli barátja) a múltban szintén a kábítószerkereskedelem gyanújába keveredett. Vagyonát személyes adatok gyűjtésére szakosodott cégekkel szerezte, közéjük tartozott a Database Technologies nevű vállalat is, amely belekeveredett a Bush első megválasztásával kapcsolatos választási csalások botrányába.
Egy európai állampolgárt ma átlagosan hússzor is kikémlelik és nyilvántartják naponta, de tíz éven belül előreláthatólag háromszorosára növekszik ennek a gyakorisága. Ez a fajta „állami spicliskedés” a mindennapi élet legáltalánosabb epizódjait érinti: a telefonhívásokat, a mobiltelefon-használatot, az interneten való szörfölést, a biztonsági kamerák előtt történő elhaladást, a parkolóba való belépést, a hitelkártyás fizetést, a különböző csipkártyák vagy munkahelyi beléptetőkártyák használatát, a benzinkúton való tankolást, a közintézmények látogatását, az éttermi fogyasztást, a bevásárlóközpontokban történő vásárlást, az autópályákon való közlekedést stb. Az ily módon begyüjtött adatok lehetővé teszik utazásaink és helyváltoztatásaink, kapcsolatrendszerünk, időbeosztásunk, egészségi problémáink, étkezési és ruházkodási szokásaink, olvasási preferenciáink, anyagi helyzetünk, társas kapcsolataink stb. komplett feltérképezését.
Az elkövetkező években egyre szofisztikáltabb megfigyelési technológiák kiépítésére számíthatunk. 2004 februárjában a Toyota autógyár jelezte, hogy egy olyan gépkocsit kisérletezett ki, amely a megállási tilalom megsértése vagy az engedélyezett sebesség túllépése esetén automatikusan rádiójelet küld a rendőrségnek, sőt egyúttal engedélyezi azt is, hogy a vétkes vezető hitelkátyájáról még útközben levonják a szabálysértési bírság összegét. Ez évtől kezdve Anglia valamennyi gépkocsijába beépíthetik ezt a rendszert.
Azóta, hogy a szeptember 11. merényletek másnapján, 2001. október 26-án az USA-ban elfogadták a Patriot Act-et és a Homeland Security Act-et (belbiztonsági törvényt), az amerikai hatóságok bármiféle jogi ellenőrzés nélkül érzékeny információkat gyűjthetnek az állampolgárok magánéletéről, és közülük megfigyelés alá helyezhetnek egyeseket még azelőtt, hogy vizsgálatot indítanának ellenük, sőt akkor is, ha nincsenek kézzelfogható bizonyítékok bűnös cselekedetekben való részvételükre vonatkozólag. Ugyanezek a törvények lehetővé teszik az FBI-nak, hogy megvizsgálja a könyvtárakból kölcsönzött könyvek listáját a „gyanús” személyek olvasmányainak felderítéséhez.
Az Anti-Terrorism Act már létrehozott egy speciális törvényszéket, amely hozzáférhet védelmi titoknak számító információkhoz, és hivatalosan eltörölte azt a törvényt, amely megtiltotta az FBI-nak, hogyaz első alkotmánymódosítás hatálya alá tartozó tevékenységek (szólásszabadság, politikai és vallási szerveződés, sajtószabadság) tekintetében nyomozzon. Hasonló törvények jelenleg előkészület alatt vannak. „Sok intézkedés, amelyeket kénytelenek voltunk meghozni, állandóvá válnak az amerikai életben, és egy új normalitás részévé lesznek”, mondta Dick Cheney alelnök.
A TIPS-nek (Terrorism Information and Prevention System) nevezett információgyűjtő rendszer a maga részéről azt célozza, hogy „az amerikaiak millióit a felderítés ügynökeivé változtassa, a szovjet korszak Kelet-Németországának hírhedt politikai rendőrsége, a Stasi mintájára. Önkéntesek toborzásáról van szó olyanok körében, akik foglalkozásuknál fogva bejuthatnak mások lakásába vagy rendszeresen utazgatnak az országban (…), akiknek egy rövid kiképzés után az lenne a feladatuk, hogy jelentsenek a hatóságoknak minden gyanús tevékenységet, amelyet észleltek” (L’Express, 2002. szeptember 4.).
Mivel a személyes adatok gyűjtését az Egyesült Államokban hivatalosan tiltja a Kongresszus által elfogadott Privacy Act, az amerikai felderítő szolgálatok ezt a tevékenységet általában magán alvállalkozókkal végeztetik el. 2005 júniusában az amerikai védelmi minisztérium szintén kidolgozott egy programot olyan adatbank létrehozása céljából, amely a főiskolák és egyetemek tanulóit „profilírozására” szolgálna, hogy megkönnyítse a hadsereg ügynöktoborzó munkáját.
Ez a szisztematikus nyilvántartási tevékenység túllép a határokon. Ottawa és Washington elmélyítette a terroristaellenes harci együttműködését, az amerikai vámosok immáron hozzáférnek a kanadai csendőrség nyilvántatásaihoz, amelyek révén az Egyesült Államok megtilthatja azon kanadaiak beutazását, akik harminc vagy negyven évevel ezelőtt kisebb vétségeket követtek el, például betörték egy autó ablakát, elcsenték egy osztálytársuk töltőtollát stb. (V.ö.: Kevin D. Haggerty és Richard V. Ericson szerk., The New Politics of Surveillance and Visibility, University of Toronto Press, Toronto 2005).
A titkos bevándorlás elleni harc ürügyén az amerikai felderítő szolgálatok elkezdték személyi adatok millióinak összegyűjtését a latin-amerikai földrész állampolgárainak nyilvántartásba vétele végett. Hála az olyan magántársaságoknak, mint a ChoicePoint, már megszerezték Mexikó választási listáit és a kolumbiaiak személyi dokumentumait. Ily módon több mint 65 millió mexikóit, 31 millió kolumbiait és 18 millió közép-amerikait tartanak nyilván tudtukon kívül. Mint azt korábban már említettük, a ChoicePoint Database Technologies nevű leányvállalatát bízták meg a floridai választási listák „újjászervezésével” az utolsó előtti amerikai elnökválasztás során.
„Egyre számosabbak, egyre központosítottabbak és egyre általánosabbak lévén a rendőrségi nyilvántartások jogos félelmet keltenek a liberális társadalom rendőrállammá való átalakítása tekintetében, amely az információs technológiát azért alkalmazná, hogy megfigyelje az állampolgárokat az egyéni szabadságjogok rovására”, írja Maud Kornman (Les fichiers de police: au coeur de la dérive sécuritaire, mémoire de DEA, I. Párizsi Egyetem 2004).
Az Arlington Institute elnöke, John L. Andersen nem habozott kijelenteni: „Megelőzhetjük a jövőt az önökre vonatkozó összes információ összekapcsolásának köszönhetően. Holnap mindent tudni fogunk önökről” (El Pais, 2002. július 4.). Ignacio Ramonet (a Le Monde diplomatique igazgatója), aki ezeket a szavakat tolmácsolta, hozzáteszi: „A Big Brothert túlhaladták” („Surveillance totale”, in Le Monde diplomatique, 2003. augusztus).

(Ford.: G.I.) MD 2007. VIII. 30.