Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Perge Ottó: A legbizarrabb holosztori: szex az auschwitzi latrinákban
Dr. Joseph Tenenbaum, a Lengyel Zsidók Világszövetségének elnöke a második világháború idején igen befolyásos személyiségnek számított Amerikában. Miután a fegyverek elhallgattak, „tényfeltáró körútra” indult szülőhazájába, Lengyelországba. Tapasztalatairól könyvet is írt. In Search of a Lost People: The Old and the New Poland (The Beechhurst Press, 1948) címen. Művében a lengyelországi zsidóság háború alatti szenvedésit kívánta a nyilvánosság elé tárni. Agyrém.
Érthető hát, ha hosszadalmasan foglalkozik az Auschwitz- Birkenauban történt állítólagos elgázosításokkal. Tenenbaumot különösen érdekelte, miképpen viselkedtek a halálra ítélt zsidók. (Jobb lett volna persze, ha az igazság érdekelte volna.) Valamilyen oknál fogva a szerző képzeletét megragadták az auschwitzi táborkomplexum illemhelyei és latrinái. Műve angol kiadásának 145. oldalán a következő információkat osztja meg velünk: „Megrázó történeteket hallottam a birkenaui láger árnyékszékeivel és latrináival kapcsolatban. Voltak gyermekek, akik úgy menekültek el az elgázosítás elől, hogy bemenekültek a latrinákba, és akár hosszú órákon keresztül tartózkodtak ott, beásva magukat a fekáliába. Még szeretkeztek is azokon a helyeken, igen, szexeltek is a trágyában, nem törődve azzal, hogy ha felfedezik őket, azonnali halál lett volna a sorsuk. (Kiemelés a szerzőtől.) De üzleteltek, beszélgettek, pletykálkodtak is a latrinákban. Birkenauban az árnyékszékeken és a vécékben zajlott az élet – piacként, klubhelyiségként funkcionáltak, és esetenként a fiziológiai szükségleteiket is azokon a helyeken elégítették ki. Magam is megnéztem egyszer az egyik ilyen latrinát. Nyitva volt, de teljesen kiszáradt már.”
Mindez iszonyú, valóban! Hogyan lehet képes valaki – jelen esetben ez a Dr. Joseph Tenenbaum – ilyen undorító, bizarr történetet kiötleni? Nem, nem azoknak kell szégyellniük magukat, akik leleplezik a sok hazudozót, hanem azoknak, akik még mindig ilyesfajta képtelen és hányingert keltő mesékkel igyekeznek sajnálatot ébreszteni önmaguk és népük iránt. Tenenbaum nyilvánvalóan egy perverz, beteg ember lehetett, de „élményeit” továbbra is szentírásként kell kezelni, mert aki kétségbe meri vonni állításainak hitelességét, „gyűlöletkeltőnek”, sőt „holokauszttagadónak” minősül, és dutyiban köthet ki.
Agyrém.
(Kuruc.info)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)
