Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Az egyház vezetői összeegyeztethetőnek tartják a Bibliával a földönkívüli, intelligens élet létezését, és már arra készülnek, mit mondjanak a híveknek, ha a tudósok egyszer tényleg találkoznak az idegenekkel.
Rómában tartja első asztrobiológiai konferenciáját a Tudományok pápai akadémiája, a katolikus egyház legmagasabb rangú teológiai-tudományos szervezete. A konferencia fő témái a földön kívüli intelligens élet lehetősége, és annak az egyházzal és a hittel kapcsolatban felvetett kérdései.
Az egyház nagy utat járt be a tudomány tételeinek elfogadása terén azóta, hogy 4-500 éve még eretneknek kiáltották ki, és megégették azt, aki azt állította, hogy nem a Föld a világmindenség közepe. Kopernikusz és Galilei óta sikerült eljutni addig, hogy már Darwin evolúcióelméletét is összeegyeztethetőnek tartják az egyház vezető teológusai a Bibliával, és az esetleges földön kívüli élet létezését sem utasítják el.
Jose Funes, jezsuita csillagász, a konferencia egyik szervezője azzal nyitotta meg az eseményt, hogy ahogyan a földi élet csodálatosan sokszínű, úgy nem vethetjük el, hogy más bolygókon is teremtett Isten intelligens életet. Ez a feltételezés nem ellenkezik a keresztény hittel, sőt, ennek tagadása jelentené azt, hogy Isten kreatív szabadságát próbáljuk gondolatban korlátozni.
A konferencia fő témája az, hogy hogyan készüljön fel a keresztény világ arra, ha egyszer csak a tudósok intelligens lényekre bukkannak. Ez több konfliktus forrása is lehet, például ha az idegenek testfelépítése nem hasonlít a miénkre, felmerül a kérdés, hogy hogy is van azzal az „Isten az embert a saját hasonlatosságára teremtette” dologgal a Bibliában. Vagy komoly teológiai problémát jelenthet az is, hogy az idegeneknek saját megváltójuk van, vagy Jézus az ő bűneikért is meghalt, esetleg még mindig bűnösnek számítanak, és meg kell-e őket téríteni.
A konferencia programjában egyébként nem kizárólag teológusok és keresztény tudósok előadásai szerepelnek, meghallgatják szkeptikus tudósok véleményét is.
(Index)
_______________________________________
Hogyér adnak egy szentté avatást?
Most az igaz katolikus egyház boldoggá avatásra gyűjt. Isten segedelmével jobban megy majd nekik ez az üzlet, mint a búcsúcédulák árusítása. Micsoda perspektívák! Akarsz Te is szent lenni? Ne hagyd pénzed szeretteidre, gondoskodj előre tőkéről, amiért méltó leszel az avatásra.
Próbáltam minden helyen megtudni, mitől lesz valaki szent. Igaz katolikusok is ritkán tudnak a kérdéshez hozzászólni. Innen-onnan a következők derültek ki számomra:
Meg kell halni.
Na de minek? Nem az élete teszi az embert szentté? És ha igen, élve miért nem az?
Be kell bizonyítani, hogy csodát tett.
Minek? És ha nem tett? Akkor Isten azt mondja: Te csak követtél engem, csodát nem tettél, nem vagy elég jó szentnek?
Ki előtt? Ember előtt kell igazolni a csodát? És ha nem látta senki? És ha a szent nem tanukat keresett, csak Istennek akart tetszeni, az kevés?
Ha ez megvan, vitatkoznak.
Közös álláspontra kell jutni, ugye.
Okos teológusok kitalálták, gyakorolják.
Nem kérdik meg sem Istent, sem a halottat.
Sztárkultusz fontos eleme. Lehet rájuk felnézni, lehet hozzájuk imádkozni. Jó példaképek. Lehet formálni velük a jellemet, lehet legendákat gyártani.
És lehet Istent káromolni. Aki a Teremtő helyett akar ítélkezni, az kezet fog a sátánnal.
A Mindenható látja lelkünket. Gonosz ember is tehet csodát. Szenteket avató igaz katolikusok a Jobb Latorról mit mondtak volna?
Ma Magyarországon, Isten nevében gyűjtik a hívek pénzét boldoggá avatásra.
Aki tényleg szereti az Istent, tényleg Jézus példáját akarja követni..., és ez ellen nincs egy szava sem, hogy néz a tükörbe?
(medveir.virtus.hu)
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)