ÁPRILIS

Április 1.
1237. április 1. II. Hohenstaufen Frigyes, a Római Szent Birodalom (köztudottan ateista) császára arra emlékeztet, hogy a zsidók örökös szolgaságra kárhoztattak bűneik vezekléséül.

1882. április 1. A Szabolcs megyei Tiszaeszláron a déli órákban nyoma vész a 14 esztendős Solymosi Eszternek. A helybéli zsidó egyházfi hasonló korú fia, Scharf Móric vallomása szerint a lányt a hitközségi sakterválasztásra érkezett galíciai pályázók gyilkolták meg a zsinagógában. Csaknem egy évig tartó nyomozás, országos polémia és példátlan nemzetközi sajtókampány után Korniss Ferenc, a nyíregyházi törvényszék elnöke 1883. augusztus 3-án kihirdette a saktereket felmentő ítéletet, majd bírói tisztéről lemondott. (Vö. 1475. március 23.; 1883. augusztus 3.; 1899. november 10.; 1993. május 5.)

1900. április 1. A bécsi Selbstemanzipation nevű újságban közzétett cikkében Nathan Birnbaum, a palesztinai zsidó állam híveként megalkotja a „cionizmus” fogalmát, néhány évvel később azonban összekülönbözött Theodor Herzllel, és attól kezdve tollát a cionizmussal szemben ellenséges Agudat Jiszráél ultraortodox párt szolgálatába állította.

1933. április 1. Berlinben Adolf Hitler birodalmi kancellár fogadja Meskó Zoltánt és Allandri Rezsőt, a magyar nemzetiszocialisták megbízottait.

1988. április 1. „A palesztinokat eltapossuk, mint a szöcskéket, a fejüket pedig köveken és falakon zúzzuk szét”, jelenti ki Jichak Samir izraeli miniszterelnök zsidó telepesek előtt (The New York Times).

Április 2.
954. április 2. Bulcsú serege elfoglalja és felgyújtja a lobbes-i monostort.

1550. április 2. Genovából kiűzik a zsidókat.

1860. április 2. Belehal sebeibe Forinyák Géza egyetemi hallgató, aki akkor sebesült meg, amikor a rendőrség a Kerepesi temetőnél tüzet nyitott a 48-as forradalom emlékét ünneplő felvonulókra. Temetése hatalmas tömegtüntetéssé vált (az ennek hírétől megrettent Széchényi István hat nap múlva öngyilkosságot követett el).

1922. április 2. Bomba robban a Vázsonyi-párthoz tartozó képviselők szokásos hétfői vacsoráján az erzsébetvárosi szabadkőműves klubban. A kilenc halottat követelő merényletért az akkoriban Prónay Pál (vö. 1919. június 4.; 1921. október 4.; 1931. január 14.; 1946. június 10.) alelnökletével működő Ébredő Magyarok Egyesületét (ÉME) tette felelőssé a sajtó.

1990 április 2. Az egykori NDK-hoz tartozó Schmachtenhagenben felfedeznek egy szovjet tömegsírt, amelyben 200-1000 német fogoly holttestét földeltek el, akiket 1945 után az NKVD gyilkolt meg ítélethozatal nélkül.

2008. április 2. A Parlamentben megrendezett "Az ország lelke és az egyház" klerikális tanácskozáson felszólaló Orbán Viktor szerint az egyház és az állam szétválasztásáról álvita folyik: mintha az állam és az egyház már nem lenne a "kelleténél is jobban" szétválasztva. "A szabadság igazi tartalmát akkor ismerem meg, ha fölfedezem, hogy mire vagyok, mire lehetek szabad, hogy szabad lehetek a Jó cselekvésére. Ezt a leckét Magyarország csak (sic!) a magyar történelmi egyházaktól kaphatja meg", mondja a Fidesz elnöke.

Április 3.
1944. április 3. Az angol-amerikai légierő bombatámadást intéz Budapest ellen, és ezzel kezdetét veszi a szövetséges hatalmak magyarországi célpontokat sújtó, több tízezer civil halálos áldozatot követelő terrorhadjárata.

1990. április 3. A francia Le Figaro című napilapban megjelent cikkében ("Le leurre de l'antisémitisme") Annie Kriegel neves zsidó történész elítéli a szabad vita elfojtását szolgáló „rasszizmus és antiszemitizmus fogalmak undorító instrumentalizálását”, és a nevükben folyó „boszorkányüldözést”, amelynek perverz hatásaként „törvényesítenek egy elviselhetetlen zsidó gondolatrendőrséget (une insupportable police juive de la pensée)”. (Vö. 1996. május 2.)

1990. április 3. Az egykori auschwitzi koncentrációs táborban található megemlékező kőtáblákról eltávolítják a feliratot, amely mindaddig 19 nyelven hirdette, hogy „Itt, 1940 és 1945 között négymillió férfit, nőt és gyermeket kínoztak és gyilkoltak meg a hitlerista emberirtók”. Öt évvel később az alábbi szöveg került a kőtáblákra: „Legyen ez a hely, ahol a nácik meggyilkoltak másfélmillió férfit, nőt és gyermeket, többségükben különböző európai országokból származó zsidókat, az emberiség számára örökre a kétségbeesés és a figyelmeztetés kiáltása”.

Április 4.
1919. április 4. „Magában a bolsevizmus tényében van valami nagyszerű. Abban a tényben, hogy olyan sok a zsidó bolsevista, és hogy a bolsevizmus ideáljai oly sok pontban megegyeznek a zsidóság legszebb ideáljaival”, írja a The Jewish Chronicle/London című zsidó lap. (Vö. 1942. május 4.)

1946. április 4. „Április 4-e a fel- és megszabadulás ünnepe. Most egy esztendeje szabadította fel a hatalmas áradatként előretörő, hömpölygésében semmivel fel nem tartóztatható Vörös Hadsereg teljes egészében Magyarországot. Hála, mély és leboruló hála mindezekért a felszabadító seregnek, de a legnagyobb hála és köszönet Sztálin generálissimusnak, aki ezeket a mérhetetlen arányú, lenyűgöző mentőcsapatokat útnak indította”, lelkendezik az Új Élet című magyarországi zsidó lap.

1949. április 4. Hivatalosan Nyugat-Európa biztonságának a szovjet fenyegetéssel szembeni garantálása, valójában az Európa-ellenes angolszász stratégiai és geopolitikai érdekek kiszolgálása céljából Washingtonban megalakul a NATO, ahogyan első főtitkára, Hastings Lionel Ismay később „viccesen” fogalmazott, „hogy az amerikaiakat benntartsuk, az oroszokat kinntartsuk, a németeket pedig lenntartsuk”.

1997. április 4. „Szerződtettük Csubajszt (Jelcin miniszterelnökét), óriási összegeket ruháztunk be, biztosítottuk Jelcin megválasztását. Most jogunkban áll kormányposztokat elfoglalni és élvezni győzelmünk gyümölcseit”, mondja Borisz Berezovszkij oroszországi zsidó oligarcha a Forward című amerikai zsidó lapban. (Vö. 1996. november 14.; 1997. január 27.)

Április 5.
1943. április 5. Bejelentve az Antverpen külvárosai ellen végrehajtott angol-amerikai terrorbombázásokat, az angol rádió megállapítja, hogy a támadás "kiváló eredménnyel járt". Mintegy háromszáz tíz évesnél fiatalabb gyermek összezúzott holtteste került elő az iskolák és bölcsődék romjai alól.

1957. április 5. „Ezeket az ellenforradalmárokat körmenetben kell bíróság elé állítani, halálra ítélni és kivégezni”, jelenti ki Kádár János az MSZMP Központi Bizottsága ülésén. (Vö. 1957. február 2.)

2001. április 5. Az Európai Parlament határozatban bírálja az apácák és gyermekek ellen egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos egyházi magatartást, mivel az állami igazságszolgáltatással szembeni föggetlenségére hivatkozó egyház sok helyen nem tette lehetővé az ilyen esetek független kivizsgálását, azaz közvetve az állami törvények és igazságszolgáltatás fölé helyezte magát. A határozat következtében elhalasztották II. János Pál tervezett parlamenti látogatását. (Vö. 1998. október 18.; 2001. november 28.; 2002. február 20.; 2002. március 15.; 2004. március 12.)

Április 6.
1404. április 6. Zsigmond magyar király elrendeli, hogy hozzájárulása nélkül, pápai bulla alapján, senki nem kaphat magyarországi egyházi javadalmat, és egyben megtiltja a papságnak azt is, hogy királyi jóváhagyás nélkül kihirdessék a pápai okleveleket.

Április 7.
1946. április 7. Német őslakosságának elűzése után Kelet-Poroszország egyes részeit Szovjet-Oroszországhoz csatolják, Kant szülővárosának nevét Königsbergről Kalinyingrádra változtatják.

1990. április 7. „Nem hátrálok meg olyan kijelentés megtételétől sem, amely nem tesz engem népszerűvé Németországban. Ha a németek így vagy úgy ismét destabilizálják Európát, akkor már nem Németország felosztásához kell folyamodni, hanem egész egyszerűen le kell törölni a térképről. A Kelet és a Nyugat rendelkezik a szükséges technológiával ennek kivitelezéséhez. Nincs más megoldás”, mondja Lech Walesa lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet Nobel-békedíjas kultuszfigurája a holland Elsevier című hetilapban.

Április 8.
1801. április 8. Bukarestben lázadó katonák megölnek 128 zsidót.

1929. április 8. A Szovjetunióban kormányrendeletet hoznak az egyház- és vallásellenes offenzíva beindításáról, amelynek eredményeként hét évvel később az 1914-es 55 ezer ortodox templom helyett már csak 16 ezer működik. Ugyanezen időszak alatt a papok száma 112 ezerről 18 ezerre csökken.

1938. április 8. „A zsidóság a gettóélet és a kereskedelmi tevékenység, a talmudista neveltetés következtében oly pallérozott elméjű volt, hogy játszva repült át a gátakon. A lomha agyvelejű magyarság s általában minden keresztény elem csak ámulva nézett utána. Nem értette, hogy ebben a nyomorult földi életben, ahol az ő papjaik csak azt prédikálták, hogy a föld a siralom völgye, hogy a szegénység és a gazdagság Istennek kikutathatatlan akaratából állott elő, s hogy e földön keresztényi kötelesség a nélkülözés, a tekintélytisztelet és a mások érdekének nem ártás - látni és érezni kell, hogy a csak most felszabadított zsidóság egy pillanat, illetve három generáció alatt oly hatalomra, gazdagságra és erőre tett szert, hogy mire észrevette valaki, már újra rabszolga lett a nem zsidó a zsidóság kezében”, írja naplójába Móricz Zsigmond a zsidótörvény benyújtásának napján. (Vö. 1945. március 25.)

Április 9.
1701. április 9. I. Lipót osztrák császár birodalma minden hitvallású lakosát egyházi dézsma fizetésére kötelezi.

1943. április 9. "Szmolenszk közelében lengyel tömegsírokat találtak. A bolsevikok tízezer lengyel foglyot, közöttük civileket, püspököket, értelmiségieket, művészeket stb. egyszerűen lepuffantottak, és tömegsírokba kapartak el. a tömegsírok felett építményeket emeltek, hogy eltüntessék galád tettük nyomait. A lakosság segítségével sikerült a kivégzések rejtélyét felderíteni. Ez is jelzi, mennyire elállatiasodott az emberi lélek. Rávettem semleges újságírókat, hogy Berlinből utazzanak a lengyel tömegsírokhoz. A lengyel értelmiség képviselőit is odahívattam. Lássák csak a saját szemükkel, mi vár rájuk, ha teljesülne az a gyakori kívánságuk, hogy a bolsevikok legyőzzék a németeket", írja Goebbels naplójába (vö. 1943. április 13.).

1948. április 9. A Menahem Begin (későbbi izraeli miniszterelnök) által vezetett Irgun-különítmény lemészárolja Deir Jaszin palesztin település valamennyi lakóját: 254 férfit, nőt és gyereket.

1999. április 9. „A Belgrádra kilőtt cirkáló rakéták a ’Tomahawk’ nevet viselik, a Szerbia ellen bevetett harci helikoptereket pedig ’Apacsoknak’ hívják. Szegény apacsok! Arra emlékeztetnek, hogy az amerikaiak, akik ma azzal dicsekednek, hogy egy ’etnikai tisztogatást’ gátolnak meg, amelynek a kirobbantásához nagymértékben éppen az ő légicsapásaik járultak hozzá, egy winchester-golyókkal végrehajtott módszeres etnikai tisztogatásból nyerik történelmi létezésüket. Ez aztán megmagyarázhatná a céljukat: ahogyan az indiánokkal is tették, rezervátumokba zárni a szerbeket”, írja Alain de Benoist a La Lettre de Magazine-Hebdóban.

2003. április 9. „Az iraki háborút huszonöt, többségükben zsidó neokonzervatív értelmiségi eszelte ki, akik arra késztetik Bush elnököt, hogy változtassa meg a történelem menetét”, írja Ari Savit az izraeli Ha’aretzben. (Vö. 1991. február 15.; 1996. május 12.; 1998. március 24.; 2003. február 5.; 2003. február 20.)

2007. április 9. Húsvét napján, délelőtt 11 óra tájban, a Borsod megyei Szalonna községben Mida Róbert 15 éves cigány megerőszakolja V.S. 12 éves kisfiút. Az eset nem érte el a fősodratú média ingerküszöbét.

Április 10.
1904. április 10. A francia képviselőházban Maurice Allard szocialista képviselő beszédet mond a keresztény vallás ellen. "Meg kell köszönni a római császároknak, hogy minden erővel harcoltak e gyerekes és barbár filozófia inváziója ellen, amely olyannyira ellentétes fajunk panteizmusával és naturalizmusával."

1957. április 10. A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatban fejezi ki bizalmát a Kádár-kormány törekvései iránt. (Vö. (Vö. 1848. január 20.; 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)

1983. április 10. „Tudassák Washingtonnal, Moszkvával, Damaszkusszal és Kínával, hogy ha egyetlen nagykövetünket vagy akár konzulunkat, vagy a legfiatalabb követségi alkalmazottunkat is megölik, kirobbanthatjuk a harmadik világháborút!”, fenyegetőzik Ariel Saron a Ha’aretzben. (Vö. 2003. február 17.; 2004. január 1.)

2002. április 10. „A különböző országok tudósai által végzett legutóbbi kutatások a zsidókkal szembeni tömegmészárlások és az áldozatok valódi száma vonatkozásában számos és durva túlzást, és a valóságos események elferdítését bizonyítják. (…) Mintegy 150 ezer zsidó halt meg Auschwitzban. Halálozásuk fő oka a tífuszjárvány volt. (…) A téma fontosságát az a tény mutatja, hogy sok európai országban törvénytelen a holokauszt különböző változatairól vitázni. (…) Izrael állam a holokauszt mítoszán született, mert a világ sohasem engedte volna meg Izrael létezését e nélkül a mítosz nélkül”, írja Szergej Sztefanov a moszkvai Pravdában.

Április 11.
1823. április 11. „El fog jönni az a nap, amikor Jézus misztikus nemzését egy szűz méhében a Legfőbb Lény mint apja által ugyanúgy meseként kezelik majd, mint Minerva nemzését Jupiter agyában”, írja Thomas Jefferson amerikai tudós, író és politikus, az Egyesült Államok elnöke John Adamsnek címzett levelében. (Vö. 1854. december 8.)

1946. április 11. Jaross Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere a BBB áldozatául esik.

1951. április 11. Truman amerikai elnök meneszti a koreai háborúban bevetett amerikai haderő főparancsnokát, MacArthur tábornokot, aki ki akarta terjeszteni a háborút Kínára és síkra szállt az észak-koreaiak kínai utánpótlási bázisainak – akár atombombával történő – bombázása mellett.

2005. április 11. Michael Regenert, a Landser nevű német zenekar frontemberét a Berlini Központi bíróság másodfokon 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre itéli. A Lunikoff becenéven ismert Regener zenekarát a bíróság
"fajgyűlöletet terjesztő bűnszervezetnek" nyilvánította.

Április 12.
1994. április 12. „A holocaustért mindannyian felelősek vagyunk, azok is, akik még nem éltek azokban az években, azok is, akik - horribile dictu – tettek ellene”, írja Komoróczy Géza, az MTA tagja a Magyar Hírlapban.

2003. április 12. Keresztes Lajos történész Magyar Nemzetben megjelent cikke szerint mára az a tudathasadásos helyzet alakult ki, hogy „míg a német (háborús) veszteségek esetén következetesen a legalacsonyabb adat szerepel a legtöbb publikációban (például a Drezda elleni 1945. február 12-13-i légitámadásnál mindössze 35 ezer halott, ami töredéke a 200-250 ezer bizonyítható áldozatnak), addig szövetségesek veszteségeinél a mást mutató bizonyítékok ellenére máig megmaradtak a túlzó adatok (Guernica, Coventry vagy Rotterdam esetében az áldoztok valós számának nyolc-tízszerese szerepel a köztudatban)”.

Április 13.
1556. április 13. IV. Pál pápa parancsára portugál marannusokat égetnek meg elevenen, mert visszatértek a zsidó vallásra.

1841. április 13. XVI. Gergely pápa brévéjében megtiltja a vegyes házasságok megáldását a magyarországi katolikus papságnak (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1942. április 13. A varsói katonai kórházban, 39 éves korában belehal a keleti fronton partizánokkal vívott harcban szerzett sebesülésébe Kémeri Nagy Imre újságíró, katona, a Székely hadosztály egykori tagja, a Turul Werbőczy Bajtársi Egyesület főlövészmestere, az 1926-28-as egyetemi szervezkedések egyik vezetője, a MOVE és a Turul Szövetség összekötője, a Balogh-féle Nemzetiszocialista Párt ifjúsági vezetője, a Rongyos Gárda (1938-39) egyik osztagparancsnoka, a finnországi magyar légió (1941. február-március) vezetője, akit hősiességéért Mannerheim tábornagy soron kívül századossá léptetett elő. Miután Ignotus Pál egyik Magyar Hirlap-beli cikkében "állástalan diktátorjelöltnek" nevezte, azzal vett elégtátelt az őt ért sérelem miatt, hogy a szerkesztőségben lepofozta az Erdélyi József által csak "irodalmi sakterfinak" titulált zsidó skriblert. Az inzultus után Kémeri Nagyot letartóztatták, ám az elemi erejű szimpátiatüntetések és Hóman Bálint közbenjárása nyomán rövidesen szabadon engedték.

1943. április 13. Goebbels bejelenti a német rádióban, hogy a Szmolenszk melletti katyni erdőben feltárt tömegsírokban több ezer lengyel katonatiszt holttestére bukkantak, akiket a szovjetek gyilkoltak le. Két nappal későbbi közleményében a TASSZ szovjet hirügynökség így reagált a németek bejelentésére: "A német fasiszta hóhérok nem vonják vissza szörnyű badarságukat a legalávalóbb és legaljasabb hazugságról,
amelynek segítségével elleplezik ezt a hallatlan bűntényt, amelyről már most látszik, hogy ők követték el. (...) Kétségtelen, hogy a goebbelsi rágalomhadjárat hazugsággal és rágalommal igyekszik eltussolni a hitlerista hóhérok véres tetteit." Még ugyanebben a hónapban a németek által a helyszínre hívott 12 tagú nemzetközi bűnügyi orvosszakértői bizottság (tagjai között Orsós Ferenc nemzetközi hírű patológus és törvényszéki orvos) egyértelműen bizonyította a mészárlás időpontját, és a szovjeteket vádolta annak elkövetésével. Az 1944 januárjában a szovjetek által felállított ellen-bizottság (tagjai között Nyikolaj, Kijev és Galícia pravoszláv egyházi elöljárója és Alekszej Tolsztoj író) jelentése a németek bűnösségét állapította meg. 1944 májusában Roosevelt kijelentette, hogy „abszolút biztos a szovjetek ártatlanságában” (vö. 1944. március 8.). 1945. december 30-án a TASSZ közölte, hogy a szovjet igazságszolgáltatás elítélt tíz német hadifoglyot a katyni mészárlás miatt, hetet közülük halálra, hármat húsz éves kényszermunkára. Végül csak 1990. április 13-án ismerte el Gorbacsov, hogy a mészárlás a szovjetek műve volt. A szmolenszki NKVD volt alkalmazottainak későbbi vallomásai szerint a lengyel tisztek 1940 márciusában és áprilisában történt likvidálását négy zsidó származású NKVD-tiszt: Lew Ribak, Chaim Finberg, Abram Borsszovics és Pavel Borodinszkij irányításával hajtották végre.

1986. április 13. „A zsidó vallás számunkra nem ’külsődleges’, hanem bizonyos módon benne van a mi vallásunkban. Olyan kapcsolatunk van tehát vele, mint semmilyen más vallással. Szeretett testvéreink vagytok, azt is mondhatnánk: idősebb testvéreink”, hangsúlyozza II. János Pál, amikor a pápák közül elsőként látogatást tesz egy zsinagógában, Rómában. (Vö. 1938. szeptember 6.; 1965. október 28.; 1982. szeptember 20.; 1990. szeptember 25.; 1997. november 2.; 1998. március 16.; 2000. március 26.; 2005. augusztus 19.; 2006. március 16.)

2001. április 13. „A hatmillió zsidó áldozat száma propaganda-hazugság. A holokauszt tézise azért tudott fennmaradni több mint ötven éven át, mert a média misszionáriusként ténykedett és fáradhatatlanul ismételte ezt a történetet, nem pedig azért, mert ez egy történelmi tézis”, írja az Al-Hayat Al-Jadida, a palesztin kormány hivatalos lapja.

2007. április 13. A Klubrádió Kontra c. esti élő adásában összeszólalkozik a holokausztra való emlékezés helyes módja miatt Suchman Tamás szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő, mire a saját szavai szerint "mélyen megdöbbent" Orosz József műsorvezető megszakítja az adást. A nézeteltérést az okozta, hogy Gusztos nem volt hajlandó támogatni Suchman arra vonatkozó javaslatát, hogy a holokauszt-emléknapon a protokolláris megszólalásokon túl a Parlamentben hangozzék el a zsidóság legfontosabb imája, a kaddis is. Korábban a házbizottság sem támogatta a felvetést, az SZDSZ közleményt is kiadott azzal, hogy a vallásgyakorlás nem az Országház falai közé való. A pártja álláspontját védelmező Gusztost Suchman az alábbi szavakkal torkollta le: "Az ostoba színjátékot abba kell hagyni. Milliók tisztességével játszanak. A zsidók a kaddis mormolása közepette haltak meg, az is, aki nem volt vallásos. Péter, nagyon szégyelld magad, hogy egyáltalán kiálltál erre a vitára."

Április 14.
1923. április 14. Német hetilap az Igazságért folytatott küzdelemben alcímmmel Julius Streicher beindítja hetilapját, a Der Stürmert.

1935. április 14. Az Új Szellemi Front nevében Zilahy Lajos újságcikkben a Gömbös-féle „reformkormány” támogatására szólítja fel az írókat, és két nap múlva Gömbös Gyula találkozik a felhívást támogató írók csoportjával, amelyhez Féja Géza, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Németh Imre, Németh László, Szabó Lőrincz és Tamási Áron tartozott.

1945. április 14. Sztálin utasítására F. G. Alekszandrov, a korszak főideológusa a Pravdában közzétett cikkében megfedi Ilja Ehrenburgot, aki korábban minden német kiirtására szólított fel. „A németek nem emberi lények… Ha megöltél egy németet, ölj meg egy másodikat is - a német hulláknál semmi sem okoz nagyobb örömöt nekünk… A legjobb fritz a halott fritz… A német asszonyok meg fogják átkozni azt az órát, amikor megszülték vérszomjas fiaikat. Mi nem fogjuk megerőszakolni őket, nem fogjuk megátkozni őket, nem fogunk rájuk figyelni. Meg fogjuk őket ölni”, írta egyebek mellett a szovjet-zsidó író.

1983. április 14. „Miután elfoglaltuk az országot, az arabok csak annyit tehetnek, hogy szaladgálnak majd összevissza, mint a bekábítószerezett és üvegbe szorult férgek”, mondja Rafael Ejtán, az izraeli védelmi erők parancsnoka a The New York Timesban.

2004. április 14. "Kötözni való futóbolondok a magyar közéletben is vannak, de ők nem részei a parlamentnek és nem komoly szereplői a közéletnek", mondja Orbán Viktor a budapesti látogatáson tartózkodó Móse Kacav izraeli elnöknek, így bizonyítva azt az állítását, miszerint "Magyarországon a politikai élet teljesen mentes az antiszemitizmustól".

Április 15.
1944. április 15. Kommunista partizánok Firenzében meggyilkolják Giovanni Gentile olasz filozófust, az európai idealizmus egyik legkiválóbb képviselőjét.

1945. április 15. A kórházhajóvá átalakított Goya nevű német tengerjárót, amely több mint hétezer sebesülttel és menekülttel Koppenhága kikötőjébe tart, egy szovjet tengeralattjáró megtorpedózza. Csupán 183 túlélőt találnak. (Vö. 1945. január 30.; 1945. május 3.)

1946. április 15. A Frankfurtban létrehozott Dahm Y’Jiszráel Nakan zsidó földalatti szervezet tagjai arzénnal megmérgezik a nürnberg-langwasseri koncentrációs táborba internált 15 ezer német tiszt és katona élelmét, akik közül 750-en életüket vesztik.

Április 16.
73. április 16. A római-zsidó háború (66-73) befejező aktusaként a Római Birodalom iudaeai kormányzója, Luvius Flavius Silva által vezetett Decima Legio Fretensis beveszi a zsidó szélsőségesek (zelóták vagy sicariusok) maszadai fellegvárát. Az Eleazar ben Dzsir vezette védők tömeges öngyilkosságot követnek el, hogy elkerüljék a fogságot. (Vö. 70. szeptember 25.)

1937. április 16. A Darányi-kormány belügyminisztere betiltja a Nemzeti Akarat Pártja tevékenységét, amelynek vezetőjét, Szálasi Ferencet már az előző napon letartóztatták (a Budapesti Büntetőtörvényszék egy héttel később az alkotmányos rend felforgatására irányuló törekvésért 3 hónapi fogházra, november 29-én pedig a társadalmi rend felforgatására irányuló törekvésért 10 hónapi fogházra ítélte).

1938. április 16. A Nemzeti Front budapesti gyűlésén a párt vezére, Salló János támadja és túlságosan is enyhének bélyegzi a zsidókérdés rendezéséről Imrédy Béla által kidolgozott törvényjavaslatot.

1973. április 16. A szélsőbaloldali Potere Operaio (Munkáshatalom) aktivistái felgyújtják az újfasiszta Olasz Szociális Mozgalom (MSI) primavallei titkárának lakóházát, akinek mindkét fia, a 22 éves Virgilio és a 10 éves Stefano Mattei a tűzvészben leli halálát.

1984. április 16. A Népek Bírósága párizsi ülésszakának zárójelentése megállapítja: „1915. április 24-től a (török) kormány egy pontos program szerint elrendeli a keleti vilajetek örményeinek deportálását. Speciális szervezetet hoznak létre börtönökből kiengedett köztörvényes bűnözőkből, akiket az Egység és Haladás Párt képezett ki és szerelt fel. Megerősítést nyert egy központosított parancsnokság létezése, amely a program lefolyását ellenőrizte. A deportálás valójában csak a megsemmisítés álcázott formája.” A főleg dönmeh (látszólag iszlám hitre tért) zsidókból álló ifjútörök kormány másfél millió örményt deportált, nagyrészük a szír sivatagon átvezető „halálmenet” során a nélkülözések, valamint a török és kurd martalócok támadásai következtében életét vesztette. (Vö. 1993. június 25.)

2004. április 16. A Magyar Tudományos Akadémián „A holokauszt Magyarországon – hatvan év után európai perspektívában” címmel rendezett nemzetközi tudományos konferencián Randolph L. Braham professzor, a New York-i Rosenthal Holokauszt-intézet igazgatója kijelenti, hogy Magyarország mindeddig elmulasztotta a szembenézést a holokauszttal, és különösen aggasztónak találja, hogy vannak olyan politikai, kormányzati és katonai tisztségviselők, akik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy felmentsék az országot a holokauszt bekövetkeztében viselt bármilyen felelősség alól. Szerinte „ezek a köztiszteletnek örvendő személyek állnak ma a történelem megtisztítását (sic!) célzó kampány élén, ezek törekednek arra, hogy összehasonlítsák Auschwitzot a gulággal, a kommunizmust a holokauszttal, a bolsevizmust a zsidósággal…”.

2007. április 16. Cho Seung-hui 23 éves dél-koreai diák vérengzést végez a blacksburgi Virginia Polytechnic Institute-ban, amelynek során megöl 32 diákot és tanárt, mielőtt magával is végez. Az internetre korábban feltett testamentuma szerint kész volt „meghalni, akárcsak Jézus Krisztus” vagy Mózes, „a gyengék védelmezője”. (Vö. 1679. május 3.)

2008. április 16. "Azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk és kaddist mondjunk 400 ezer ártatlan és optimista magyar zsidóért, akiket előbb fullasztó gettókba gyűjtöttek, majd deportálták őket, végül Adolf Eichmann elgázosította őket Birkenauban (We are here to commemorate and to say caddish for four thousand innocent, and optimistic Hungarian Jews...)", mondta a budapesti Élet Menetén Colette Avital, a Kneszet alelnöke, a megemlékezés végén pedig 600 fehér virágot szórtak a Dunába, a holokauszt hivatalosan 600 ezer magyarországi áldozatának emlékére. Ezzel szemben a Martin Gilbert által szerkesztett Zsidó Történelmi Atlasz (1984) 96. oldalán levő térkép Magyarországra vonatkozó adatai szerint "a német megszállás alatt a 725 ezer zsidóból elpusztult 200 ezer", míg az Eli Barnavi által szerkesztett Zsidó Történelmi Atlasz (A Historical Atlas of the Jewish People from the Time of the Patrirach to the Present, Hutchinson, London 1992)szerint Magyarországon mindössze 400 ezer zsidó élt a háború idején, ebből az atlasz szerint kb. 300 ezer vált áldozattá.

Április 17.
1521. április 17. A wormsi birodalmi gyűlésen a katolikus egyház kiközösíti Luther Márton reformátort.

1848. április 17. A pesti iparos-segédek népgyűlése indítványozza a céhek erőszakos eltörlését és a zsidók kiűzetését. (Vö. 1848. április 19.)

1921. április 17. Az SZKP PB megbízza Tuhacsevszkij hadseregtábornokot a tambovi parasztfelkelés leverésével, aki a feladat teljesítése során tömegével szedi a túszokat, hajtja végre a kivégzéseket, szállíttatja koncentrációs táborba az embereket, irtja őket fojtógázzal, és egész falvakat deportáltat. A véres megtorlás több tízezer áldozatot követelt.

1925. április 17. A két nappal korábban kommunista merénylők áldozatává esett Koszta Gyorgyev tábornok temetésén robbanás omlasztja be a szófiai Hét Szent székesegyház kupoláját. A száznegyven ember halálát követelő terrorakció kivitelezését Meir Trilisszer, a szovjet Cseka külföldi osztályának zsidó vezetője, a GPU későbbi alelnöke irányította.

1975. április 17. A vörös khmer erők bevonulnak Phnom Penhbe, Kambodzsa fővárosába, és ezzel kezdetét veszi Pol Pot négy évig tartó rémuralma, amelynek során legalább másfélmillió kambodzsait mészároltak le.

Április 18.
1288. április 18. IV. László megerősíti azokat a kiváltságokat, amelyeket öt évvel korábban az esztergomi érseknek biztosított, vagyis kivette az ország bíróságainak joghatósága alól és felmentette a beszállásolási tehertől. „Akarjuk, hogy Isten szentegyházai minden mentességgel bírjanak, nehogy országunk rablóinak és fosztogatóinak gonoszsága, kik leginkább Isten egyházai ellen dúlnak, büntetlen maradjon…”, indokolta döntését a király.

1423. április 18. Zsigmond király kiváltságot ad a hét évvel azelőtt Magyarországra érkezett cigányoknak: megengedi vajdájuknak, hogy az országot népével együtt bejárhassa, a királyi városok és egyéb községek határain megtelepedhessen és az egymás közti viszályaikról saját hatáskörben dönthessen. (Vö. 1773. február 12.)

1893. április 18. Wekerle Sándor kormánya betiltja a kötelező polgári házasságkötés bevezetése ellen tiltakozó katolikus népgyűléseket, az egyház azonban katolikus körök szervezésével folytatta harcát az egyházpolitikai reformok ellen, ősszel pedig XIII. Leó pápa enciklikát bocsátott ki (Constanti Hungarorum), amelyben további ellenállásra buzdított. (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. szeptember 2.)

1963. április 18. A párizsi Quartier latinben, a l'Estrapade utcában a rendőrség megöli a 27 éves Jean de Bremet, az OAS (a Francia Algériáért harcoló titkos hadsereg)aktivistáját, aki Le testament d'un européen (Egy európai végrendelete) c. posztumusz könyvében ezt írta: "Számomra a világ kincse egy Velasquez-infánsnő, egy Wagner-opera vagy egy gótikus katedrális, Budapest vére vagy a megcsonkított Európa határállomásává vált brandenburgi kapu büszke kvadrigája."

1994. április 18. A belga királyság hivatalos közlönye, a Le Moniteur belge közzéteszi annak a királyi rendeletnek a szövegét, amely megtiltja „Léon Degrelle hamvainak belga területre való belépését és belga területen való tartását”. Így post mortem is folytatódik a katolikus Rex mozgalom alapítója, a vallon SS-légió vaskereszttel kitüntetett parancsnoka elleni ördögűzés, aki a háború után Spanyolországban talált menedéket. Belgiumban maradt családját börtönbe vetették, nyolc gyermekét különböző fogolytáborokba internálták, még a családnevüket is megváltoztatták. Az ún. Lex Degrellana megtiltotta minden általa írt vagy róla szóló könyv kiadását, beszéd, előadás tartását és tanulmányozását. A Moszad izraeli titkoszolgálat megbízásából 1961 júliusában el akarták rabolni, hogy Izraelbe csempésszék. A Wiesenthal-féle nácivadász központ százezer dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. 1985 decemberében ismét az életére törtek.

Április 19.
1848. április 19. A pesti céhlegények megmozdulása spontán zsidóellenes zavargásba torkollik, amelynek a délutáni órákban a nemzetőrség és a sorkatonaság vetett véget. (Vö. 1848. április 17.; 1848. április 22.)

1919. április 19. A Tanácsköztársaság belügyi népbiztossága elrendeli az egyház és az állam különválasztását: az egyházak földbirtokait és pénztőkéjét elkobozzák, az egyházi iskolákat államosítják, az iskolai vallásoktatást megszüntetik. (Vö. 1919. március 29.)

2002. április 19. „Habár jobban értékeljük a nyugat-európai demokrácia fél évszázadát, mint az európai brutalitás korábbi évezredét, felismerjük, hogy kik ők, mit tettek - és mi micsoda. Mi tudjuk, ha ők (ti. az európaiak) nem is, hogy nagyobb szükségük van az arab olajra, mint a zsidó filozófiára és kreativitásra. Emlékszünk rá, hogy az élelem, amit esznek, abból a talajból terem, amit a kétezer év alatt általuk kiontott zsidó vér termékenyített meg. Atavisztikus zsidógyűlölet van a levegőben, amelybe a krematóriumokból eredtek a hamvak”, írja a Forward amerikai zsidó lapban közzétett „Mi jók vagyunk, az egész világ rossz” (We’re right, the whole world’s wrong) című cikkében Dov Fischer, az Amerikai Cionista Szervezet (ZOA) alelnöke.

2006. április 19. Az Angela Merkel karrierjét ecsetelő Magyar Nemzet-beli cikkében írja Keresztes Lajos történész: "Nem nélkülözi a tanulságokat annak vizslatása, milyen machiavellista eszközökkel küzdötte fel magát az egykori "Kohl leánykájából" és "dísz-keletnémetből" a CDU elnök asszonya, és miként lett az ország első női kancellárja. Az 1999-ben kirobbant illegális pártfinanszírozási botrányban - mely így vagy úgy gyakorlatilag a teljes nyugatnémet gyökerű kereszténydemokrata vezetést érintette - Merkel nemcsak a párt idoljától, tiszteletbeli elnökétől, Helmuth Kohltól határolódott el a kellő pillanatban, de jó érzékkel hagyta magára a pártelnöki posztot akkor betöltő Wolfgang Schaublét is. (...) Merkelnek ennyit is megért, hogy pártjában az utolsó kritikus hangot is elfojthassa."

Április 20.
1233. április 20. „Ille humanis generi”, illetve „Licet ad capiendos” kezdetű bulláival IX. Gergely (vö. 1233. június 13.) a franciaországi eretnekek üldözését „Isten kutyáira” (Domini canes), a dominikánus rend szerzeteseire bízza. Az eretnekek elleni erőszakos fellépésében az egyház a legnagyobb tanítóira hivatkozott. „Ezek (az eretnekek) megölik az emberek lelkét, míg a hatalom csak a testüket veti alá kínvallatásnak; az örök halált hívják ki, s aztán panaszkodnak, ha a hatalom ideiglenes halálra ítéli őket”, okoskodott Szent Ágoston (354-430), aki az eretnekek megbüntetését „a szeretet aktusának” tartotta. Aquinói Szent Tamás, az „angyali doktor” (1225-1275) szerint az egyház keresztényi könyörületességből előbb bűnbánatra hívja fel az eretneket, „ha azonban továbbra is megmakacsolja magát és nem remélhető a megtérése, az egyház, amelynek gondoskodnia kell mások megmentéséről, kiközösítés útján eltávolítja őt kebeléből, azután pedig átadja a világi bíróságnak, hogy az a halál útján eltávolítsa őt a világból”.

1567. április 20. Forgách Simon egri várkapitány formális szerződést köt Szőcs Gergely huszárfőlegénnyel arra vonatkozóan, hogy ez utóbbi elrabolja a leggazdagabb budai zsidó kereskedőt. A szerződésben Forgách az elhozandó zsidó sarcának egyharmadát magának kötötte ki. Ezután Szőcs Gergely néhány társával Ráckevére ment, és nemsokára Egerbe hozta a Mojzes nevű gazdag zsidót Budáról. Musztafa budai basa hiába követelte vissza levélben a zsidót, hiába küldtek vegyes bizottságot Egerbe a fellelésére, az csak azután szabadult ki, miután tízezer forintnyi sarcát lefizette az egri huszároknak.

1632.április 20. Genfben máglyán elégetik a hitehagyásban bűnös Nicolas Antoine katolikus teológust, aki előbb a református, majd a Biblia alapos tanulmányozását követően - teljesen logikus módon - a zsidó vallásra tért át. (Vö. 1553. szeptember 4.)

1778. április 20. "Nem Keletről érkezett a felvilágosodás forrása, a Nyugat teremtette a druidákat és a világ tanítóit... Minden mese az Észak felé visz bennünket... A Heszperidák kertje az Északi-sarknál van. Bevallom, hogy ez egy meglepő következtetés...", írja Jean-Sylvain Bailly, a Francia Tudományos Akadémia tagja, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elnöke, Párizs polgármestere.

1884. április 20. XIII. Leó pápa közzéteszi „Humanum genus” kezdetű enciklikáját, amelyben feltárja, hogy a szabadkőművességet a sátán vezeti, aki meg akarja ingatni a hitet és vissza akarja állítani a pogányságot. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 18.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.)

2004. április 20. „Holokauszttagadó elmebetegeket - akiket csak hasonlóan frusztrált, csökkent értelmű deklasszált elemek tartanak tudósnak - betiltani, bebörtönözni hülyeség. De még mindig egy nagyságrenddel kisebb hülyeség, mint a holokauszt magyarországi emléknapján egy Zündel nevű köztörvényes barom mellett tüntetni, és emlékezni a ’holokausztdogma áldozataira’ ”, írja a Népszabadságban egy Uj Péter nevű abderita anyaszomorító - akit csak a magafajta szellemi és fizikai toprongyok vesznek komolyan - arról az Ernst Zündelről, akit az amerikai hatóságok átlátszóan hamis indokkal, a bevándorlási szabályok állítólagos megsértése miatt, több éves Egyesült Államok-beli tartózkodás után Kanadába zsuppoltak, amely haladéktalanul kiadta Németországnak, ahol „holokauszttagadásért” súlyos börtönbüntetésre ítélték. (Vö. 1985. január 12.; 1985. január 24.)

Április 21.
i.e. 753. április 21. A monda szerint a Tiberis folyó partján, a városnak később keretet adó hét domb egyikén, a Palatinuson Romulus megalapítja Rómát, és ezzel kezdetét veszi a római időszámítás: ab urbe condita – a Város alapításától.

1962. április 21. Robert Martens, az USA dzsakartai nagykövetségének a munkatársa befejezi annak a listának az összeállítását, amely mintegy negyvenezer indonéziai kommunista nevét tartalmazza. A három évvel később végrehajtott katonai államcsíny során a listán szereplő kádereket családtagjaikkal együtt lemészárolták. "Véres a kezem, de ez nem nem is olyan rossz, mivel ezek kommunisták voltak", mondja utóbb Martens.

Április 22.
1679. április 22. Józsa István tályai plébános és egri kanonok kuruc hadai élén megrohamozza és beveszi Selmecet, ahol nagy mennyiségű kamarai aranyat és ezüstöt zsálmányol. (Vö. 1679. október 21.).

1848. április 22. Miután három nappal korábban a pesti utcák népe a zsidóknak a Magyar Szent Korona országaiból való kiűzését, ennek megtörténtéig pedig a Nemzetőrségbe történő felvételük megtiltását követelte, Batthány Lajos miniszterelnök elrendeli, hogy a törvényhatóságok ezentúl zsidókat nem sorozhatnak be a Nemzetőrségbe (vö. 1848. április 17.; 1848. április 19.).

1894. április 22. Hódmezővásárhelyen a Szántó Kovács János (az Általános Munkás Olvasó Egylet megalapítójának) előző napi letartóztatása ellen tiltakozó tömeg megostromolja a városházát, a csendőrség pedig tüzet nyit a tüntetőkre. A sortűz halálos áldozatának eltemetésére egyetlen pap sem vállalkozott. A Wekerle-kormány ezután ostromállapotot hirdetett az Alföld egész területén, Szántó Kovácsot pedig egy évvel később záródó perében ötévi börtönre ítélték.

1928. április 22. A Szovjetunióban az Izvesztyija leközli azoknak a névsorát, akik nem fizették be az állami adókat és járulékokat. Az impozáns névsor nagyrészt zsidó nevekből áll, alátámasztva az ugyancsak zsidó Simon Ettingernek a Bulletin on Soviet and East-European Jewish Affairs 1970. évi 5. számában megjelent állítását, miszerint „a legtöbb nepman és újgazdag egyértelműen zsidó volt”. (Vö. 1920. október 12.)

1996. április 22. A revizionista történészek vezéralakjának, a francia Robert „Faurissonnak köszönheti a holocaust-szaktörténetírás, hogy képviselőinek be kellett látniuk: a gázkamrákkal kapcsolatos forrásaink, adataink igencsak bizonytalanok, sok esetben egymásnak ellentmondóak. Popper Péter téved: a gázkamrák, a krematóriumok nem állnak”, írja Karsai László történész, holokausztkutató a Népszabadságban.

2001. április 22. Húsvét vasárnapján befejeződik a BBC 1-en a Jézus Krisztus életéről szóló, háromrészes dokumentumfilm, amely szakít az addig propagált, sematikus Jézus-ábrázolással és a szőke, hosszú hajú, kék szemű, germán típusú Jézus helyett - némileg hitelesebb módon - semita arcvonásokkal ábrázolja a keresztények messiását. A felháborodott hívők szerint "gülüszemű debilnek" látott portrét Richard Neave, a Manchesteri Egyetem törvényszéki orvostani kutatója modellezte számítógéppel egy tudományos alapossággal kiválasztott, I. századi zsidó férfi koponyája alapján. A sorozatot készítő Jean-Claude Bragard szerint Jézus már csak azért sem lehetett hosszú hajú, mivel Pál apostol a korintusiaknak írt első levélben ezen szavakkal intette a hívőket: "Maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki?" Ebből pedig logikusan következett számukra, hogy mivel Pál személyesen ismerte Jézus néhány tanítványát, mindezt nem mondhatta volna, ha tőlük azt hallja, hogy a Krisztus az általa elítélt hajat viselte. "Lám csak, a négernek fekete s laposorrú az isten, / s közben a thrákoknál íme kékszeműm rőt valamennyi", írta Xenophanész egyik fragmentumában.

Április 23.
1470. április 23. A királyi jövedelmek kezelése során kincstartóként tanúsított érdemei elismeréséül Mátyás király Turócz vármegye örökös főispánjává nevezi ki Ernst János svábföldi konvertita zsidót, aki adományként később megkapta Lipcsét Zólyom, Csáktornyát pedig Zala vármegyében, és attól kezdve felvette a Csáktornyai előnevet és a Hampó családnevet.

1791. április 23. VI. Pius pápa elítéli az emberi jogok 1789-es nyilatkozatát, amelyet „vallás- és társadalomellenesnek” nyilvánít. 1832-ben XVI. Gergely az emberi jogok elméletét „valóságos tébolynak” minősíti, és ugyanezt a véleményt fogalmazza meg az 1864-es „Quanta cura” enciklika is. Az egyházi vélemény majd csak XIII. Leó „Rerum novarum” (1891) enciklikájával kezd megváltozni.
Az 1963-as „Pacem in terris” enciklikában XXXIII. János pápa kijelenti, hogy az 1948-as Emberi Jogok Nyiltkozatát „a világközösség jogi-politikai szervezetének megteremtése felé tett lépésnek” tekinti. 1965. december 7-én a II. vatikáni zsinat keretében elfogadott „Gaudium et spes” pasztorális alkotmányban az áll, hogy „a reá bízott evangálium értelmében az egyház proklamálja az emberi jogokat, elismeri és nagy becsben tartja korunk dinamizmusát, amely mindenhol új lendületet ad ezeknek a jogoknak”. Három évvel később VI. Pál kijelenti, hogy „az emberi jogokról beszélni ugyanaz, mint az emberiség közös javát igenelni”, 1974-ben pedig az ENSZ Közgyűlése előtt megerősíti: „A Szentszék teljes erkölcsi támogatását adja az Egyetemes nyilatkozatban tartalmazott ideálhoz éppúgy, mint az emberi jogok benne kifejezett progresszív elmélyítéséhez”. Végül II. János Pál 1979-ben kijelenti: „Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mérföldkő az emberi nem hosszú és nehéz útján”. VI. Pius és II. János Pál pontifikátusát alig két évszázad választja el egymástól. Ennyit a katolikus egyház „örök értékeiről”…

1891. április 23. Egy pogromot követően kiűzik a zsidókat Moszkvából.

1999. április 23. A Jugoszlávia elleni NATO-agresszió részeként bombatámadás éri a belgrádi médiaközpontot. Az előzetes figyelmeztetés nélkül végrehajtott és 16 halálos áldozatot követelő akciót a katonai szövetség szerint az legitimálta, hogy a szerb média
"propaganda-feladatot" lát el.

Április 24.
1222. április 24. A Fehérváron összegyűlt tömeg kényszeríti II. András királyt az addigi kormányzat elbocsátására és az Aranybulla kiadására, amely elsősorban a szerviensek és várjobbágyok védelmében született, ugyanakkor a jobbágyság érdekeit védve az egyházzal szemben kimondta, hogy a tizedet nem lehet pénzben beszedni, másrészt megtiltotta, hogy a zsidók és izmaeliták királyi regálékat bérelhessenek.

1514. április 24. Bakócz Tamás esztergomi érseket a pápai trónra jelölik. Korábban Mátyás király kancellárjaként, pozíciójával visszaélve, családtagjait is különböző egyházi méltóságokhoz juttatta, egyik kedvelt birtokszerzési módszere pedig abból állt, hogy örökösödési szerződéseket kötött a kihaló családok tagjaival. Rómába történő bevonulásakor maga II. Gyula pápa is elcsodálkozott mérhetetlen fényűzésén. Miután pápává mégsem őt választották meg, kárpótlásul pápai legátusként megbízták egy török elleni keresztes hadjárat megszervezésével, és végül is ez torkollott a Dózsa-féle parasztháborúba.

1829. április 24. Traditi humilitati enciklikájában VIII. Pius pápa elítéli a Biblia lefordítását profán nyelvekre.

1870. április 24. Az I. vatikáni zsinat első dogmatikai konstitúciója (Dei Filius) megfogalmazza a kor tévelygéseivel szemben a hitről, istenről és a kinyilatkoztatásról szóló autentikus tanítást, egyben pedig elítéli az ateizmust, a materializmust, a panteizmust, a racionalizmust, az ontologizmust és első ízben a tradicionalizmust is.

1945. április 24. Az amerikai katonai titkosszolgálat
„Buchenwald: előzetes jelentés” című dokumentuma szerint (amelyet Alfred Toombs titkosszolgálati főnök a náci Németország életéről szóló „egyik legjelentősebb számvetésnek” minősített) „hullahegyek vagy éhező, vezetés nélküli emberek rendezetlen csőcseléke helyett az amerikaiak fegyelmezett és hatékony szervezetet találtak Buchenwaldban. (…) A bizalmiak (értsd: kápók), akik idővel csaknem kizárólag német kommunisták voltak, élet és halál uraivá váltak összes többi rabtársuk fölött…(vö. 1947. január 18.). A kommunista bizalmiak közvetlenül felelősek a Buchenwaldban elkövetett brutalitások zöméért.” Ennek ellenére Sir Hartley Shawcross, a nürnbergi per brit fővádlója záróbeszédében (Buchewaldra is vonatkoztatva) kijelentette: „A gyilkolást a gázkamrákban és a krematóriumok kemencéjében egyfajta ipari tömegtermelésként végezték.” Georges Henocque francia pap, a Saint Cyr-i Katonai Akadémia egykori lelkésze 1947-ben közzétett könyvében önmagát szemtanúnak feltüntetve részletesen leírt egy buchenwaldi gázkamrát. „Láttam foglyok ezreit bemenni a zuhanyozóba. Folyadék helyett fulladást okozó gáz áradt feléjük”, írja a buchenwaldi táborról egy másik francia pap, Jean-Paul Renard a háború után megjelent könyvében. (Amikor egykori buchenwaldi fogolytársa, Paul Rassinier felhívta a figyelmét arra, hogy a táborban nem volt gázkamra, a pap azt válaszolta: „Ez igaz, de ez csak egy beszédfordulat…, és mivel ezek a dolgok valahol léteztek, ennek nincs jelentősége”.) A Holokauszt Reklámlobbi Nobel-békedíjas főkolomposa, Elie Wiesel szerint „Buchenwaldban naponta tízezer zsidót küldtek a halálba”. Harminc évvel a háború után azután a hírhedt nácivadász, Simon Wiesenthal is kénytelen volt beismerni, hogy „német földön nem voltak megsemmisítő táborok”. A Nemzetközi Vöröskereszt arolseni Nemzetközi Nyomozó Szolgálata 1984-ben megállapította, hogy Buchenwaldban a dokumentált (zsidó és nem zsidó) halálesetek száma 20. 671 volt (az 1937-1945-ös időszakra). Ezzel szemben a háború után német foglyokkal telezsúfolt, szovjet koncentrációs táborként „továbbszolgáló” Buchenwaldban 1945 és 1950 között legalább 13. 000, legfeljebb 21.000 embert pusztítottak el a győztesek.

2001. április 24. Teheránban Ali Hamenei, az iszlám forradalom legfőbb vezetője Khatami iráni elnök jelenlétében és 34 iszlám ország képviselői előtt elmondott beszédében elismeri a holokauszt hivatalos verzióját kétségbe vonó revizionista tézisek megalapozottságát. Az amerikai külügyminisztérium azonnal „botrányosnak és sajnálatosnak” minősítette szavait, hozzátéve, hogy azok „nem oszlatják el a terrorizmushoz nyújtott iráni támogatás és a közel-keleti béke akadályozása miatti aggodalmakat”.

Április 25.
1920. április 25. Az Új Lap országos felháborodást és nemzetközi visszhangot kiváltó cikke szerint Lőw Immanuel szegedi főrabbi holland újságíróknak nyilatkozva gyalázta a nemzetet. „Ennek az országnak nincs létjogosultsága. Magyar nemzet nem létezik, sőt a magyar faj is kiveszett már”, fogalmazott a főrabbi, aki a természetes földrajzi egység kapcsán kijelentette: „Kérem uraim, ez egy nagy hazugság, ilyen nem létezik. Erről csak szónokolnak. Ezek csak frázisok. (…) Apponyi is csak beszélni tud, három nyelven zsonglőrködik, de amit mond, az hazugság. Magyarország a kutyának való: szét kell darabolni”. A botrány kirobbanását követően Sándor-Schlézinger Pál zsidó országgyűlési képviselő zsidóellenes hangulatkeltésnek minősítve próbálta cáfolni a főrabbi elleni vádakat, a parlamenti ülésen tudósítóként jelenlévő két holland újságíró, Nypels és társa azonban megerősítette az általuk leírtak hitelességét. A főrabbi ellen hazaárulás címén eljárás indult, később azonban az ügyet eltussolták (vö. 1993. február 26.).

1985. április 25. „Levéltári okmányok nélkül, a semmiből kellett ezt a filmet elkészítenünk, mindent ki kellett agyalni”, mondja Claude Lanzmann, a holokausztról készített kilencórás szappanopera rendezője a Libération francia napilapban. A következő napon a Le Nouvel Observateur hetilap is megerősíti: „Egyetlen fénykép sem létezik a gázkamrákról, és a hullák füstbe mentek. Maradtak tanúk”.

1988. április 25. „Saját következtetésem Anna Frank ’Naplójára’ vonatkozóan az, hogy azt nagy részében valóban egy tizenéves zsidó lány írta. A szövegeket apja, Otto Frank vette kézbe, a lánynak egy gyűjtőtáborban tífusz miatt bekövetkezett tragikus halála után: apja és más személyek, akiket nem ismerek, kijavították ezt a ’Naplót’, hogy eladható formába öntsék, amely gazdaggá tette mind az apát, mind az Anna Frank Alapítványt. Történelmi okmányként azonban a mű teljesen értéktelen, mert a szövegét megváltoztatták”, mondja a torontói holokauszt-perben tett tanúvallomásában David Irving brit történész.

1995. április 25. Reinhold Elstner, a Wehrmacht egykori katonája Münchenben, a feldherrnhallei emlékmű előtt fegyújtja magát és tűzhalált szenved. Csupán egy rövid levélben indokolta tettét, amelyben ez állt: „Elég volt ötven év rágalomkampányából és egy egész nép démonizálásából! Elég volt a német háborús veteránok ötven évnyi gyalázásából! Hetvenöt évesen nem sok mindent tehettem már, de talán a saját elégetésemmel világos felhívást és látható példát adhatok a gondolkodásra. Ha csak egyetlen német felébred és visszatalál az igazsághoz, önfeláldozásom nem volt hiábavaló.” (Vö. 1969. január 19.; 1969. január 23.; 1970. május 15.; 1977. február 10.)

Április 26.
1654. április 26. Kiűzik a zsidókat Braziliából.

1913. április 26. Az egyesült államokbeli Atlanta ceruzagyárában megtalálják a 13 éves Mary Phagan munkásnő holttestét, aki gyilkosság áldozatává vált. A gyanú a gyár igazgatójára (és egyben a gyártulajdonos vejére), a B'nai B'rith zsidó szabadkőműves szervezet helyi elnökére terelődött. A polgárháború óta megoszlott országban a közvélemény és a sajtó két táborra szakadt - a helybéliek által egyébként szexuálisan deviánsnak tartott - Leo Frank bűnösségét illetően, akit a bíróság végül 1915-ben mégis halálra ítélt, befolyásos támogatóinak közbenjárására azonban John Slaton georgiai kormányzó életfogytiglanra változtatta büntetését. Sorsát így sem kerülhette el. Néhány héttel később helyi lakosok megrohamozták a börtönt, ahol fogva tartották, és meglincselték.

1946. április 26. Eisenhower javaslatára az amerikaiak új státust vezetnek be a hadifoglyokra, az ún. lefegyverzett ellenséges erők (Disarmed Enemy Forces - DEF) kategóriát, ezáltal kizárják őket a Genfi Konvenció hatálya alól és lehetetlenné teszik a Nemzetközi Vöröskeresztnek a megsegítésüket. Ennek következtében az internált német hadifoglyok közül az amerikai és francia szövetségesek haláltáboraiban egy év alatt csaknem egymillióan vesztették életüket az alultápláltság, az időjárási viszonyok és a betegségek következtében.

1946. április 26. Basch Ferenc, a magyarországi Volksbund vezetője (1938-1944) a BBB áldozatául esik.

1991. április 26. A Moszkvától 100 kilóméterre északnyugatra fekvő Tver büntetőtelepen holtan találják Konsztantyin Szmirnov-Osztasvili (55) gyári munkást, a Pamjaty nacionalista mozgalom egyik vezetőjét, akit előző év októberében antiszemita uszítás vádjával két év kényszermunkára ítéltek. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, hívei szerint azonban a cionisták gyilkolták meg.

Április 27.
1840. április 27. Nizzában meghal Niccoló Paganini, minden idők egyik legkiválóbb hegedűvirtuóza. Az egyházi hatóságok, amelyek azzal vádolták, hogy
"megbabonázta" a hallgatóságát, megtiltották, hogy
"keresztény földbe" temessék. Végül titokban kellett eltemetni Saint-Ferréol szigetén, ahol csak 1939-ben fedezték fel a sírját.

1883. április 27. A legszegényebb néprétegek körében rohamosan terjedő antiszemita érzelmek kivédése céljából Ferenc József szentesíti az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvénycikket, amely 8 százalékban maximálja a törvényes kamatot.

1990. április 27. „A holokauszt-szakértő elveti azt a vádat, hogy a nácik szappant csináltak a zsidókból (Holocaust expert rejects charge that Nazis made soap from Jews)” címmel a The Northern California Jewish News közli Hugh Orgel írását, aki szerint „Jehuda Bauer professzor, a (jeruzsálemi) Héber Egyetem holokauszt-történeti tanszékének vezetője és a holokauszt egyik élvonalbeli kutatója visszautasította azt a gyakran hangoztatott vádat, miszerint a nácik szappankészítésre használták a zsidó haláltáborok áldozatainak testét.” Korábban már Georges Wellers, a párizsi Jelenkori Zsidó Dokumentációs Központ vezetője „háborús kitalációnak”, „gonosz és nyilvánvaló abszurditásnak”, „őrült képzelgés termékének” minősítette a „zsidó szappan” legendáját, amelyet azonban Grüll Tibor történész a Hit Gyülekezete Hetek című hetilapjában (2002. augusztus 9.) – saját levéltári kutatására hivatkozva – továbbra is valóságosnak tart.

Április 28.
1930. április 28. A segélyezések körüli visszaélések miatt kitiltják Magyarországról a jobbára csak „Róbert bácsiként” emlegetett Feinschilbert Róbert izraelita vallású török alattvalót. Az ellene – többek között – uzsora miatt folyó nyomozás adatai szerint öt év alatt legalább másfél millió pengőt „lejmolt össze” a nagylelkű adományozóktól, és kilenc ház, köztük hét nagy budapesti bérház tulajdonosa lett.

1938. április 28. Héjjas Iván volt különítményes tiszt elnökletével megalakul a Magyar Fajvédők Országos Szövetsége.

1945. április 28. Az észak-olaszországi Dongóban a brit titkosszolgálat által manipulált olasz partizánok meggyilkolják Benito Mussolinit, az olasz fasiszta állam vezetőjét és élettársát, Claretta Petaccit, majd lábuknál fogva felakasztva közszemlére teszik őket Milánó központjában, a Piazzale Loretón. „A szívemre célozzatok!”, vetette oda hóhérainak a Duce. Az olasz fasizmus legkiválóbb történésze, Renzo de Felice szerint Mussolini kivégzésére Churchill adott parancsot, így akadályozva meg, hogy esetleges perében az olasz népvezér kompromittáló tényeket hozzon nyilvánosságra a kettejük közötti titkos tárgyalásokról. (Vö. 1945. május 23.)

1985. április 28. „Mi keresztyének felszabadult hazánkban örvendezve, szabadon és boldogan éljük keresztyén életünket”, lelkendezik az Evangélikus Élet című hetilap, amely az ország
„felszabadulásának” negyvenedik évfordulójára emlékezve egy teljes hónapon keresztül a szocializmus építésére buzdította híveit, miközben „hálával” gondolt a szovjet halottakra is, „és az élőkre, akik négy évtizeden át verítékkel, naponkénti életáldozatokkal építik magyar népünk új életét”. (Vö. 1848. január 20.; 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)

Április 29.
1221. április 29. III. Honorius pápa felhívja Jolánta magyar királynét, ne akadályozza, hogy a szaracénok (izmaeliták) szolgálatából a keresztény szabadok és szolgák kivétessenek.

1380. április 29. Harminckét éves korában éhen és szomjan hal Sienai Szent Katalin, akin egy hétévesen átélt hisztero-extatikus élmény hatására vallási mánia vesz erőt, és ettől kezdve apja engedélyével "annyit korbácsolta magát, amennyit csak akarta", önkéntes penitenciaként a bőrén fekélyeket okozó durva szőrcsuhát viselt, három éven át teljes némaságot tanúsított. Miután egy extázisa során kiütköztek rajta Krisztus sebei is, az elborult elméjű szerencsétlen napról napra csökkentette az alvásidőt, a táplálék- és italmennyiséget, egészen az istenének és egyházának nyilván fölöttébb tetsző - merthogy számára a "szent" titulust ereményező - szadomazochista végkifejletig. (Vö. 1253. augusztus 11.; 1297. február 22.; 1308. augusztus 17.; 1309. január 4.; 1582. augusztus 4.; 1582. október 4.)

1848. április 29. Allokuciójában IX. Pius pápa semlegesnek nyilvánítja magát a piemonti-osztrák háborúban, visszavonja csapatait a frontról és ezzel cserben hagyja az itáliai nemzeti felszabadító mozgalmat. A magukra maradó piemontiak Custozzánál vereséget szenvedtek az osztrákoktól, a nemzet árulójának tartott pápa pontifikátusát pedig attól kezdve az olasz hazafiak gyűlölete övezte. (Vö. 1851. szeptember 10.; 1861. március 29.; 1871. május 15.; 1949. január 1.; 20.; 1970. szeptember 20.; 2000. szeptember 3.)

1901. április 29. Budapesten zsidóellenes megmozdulásra kerül sor.

1975. április 29. Az olaszországi Arezzóban 47 napos agonizálás után belehal sérüléseibe a 18 éves Sergio Ramelli ipari tanuló, az újfasiszta Fronte della Gioventú (Ifjúsági Front) aktivistája, akit a szélsőbaloldali Avanguardia Operaia (Munkás Élgárda) tagjai a lakása közelében megtámadtak és összevertek. A gyilkosság miatt később elítélt tettesek egy fénykép alapján azonosították számukra ismeretlen áldozatukat.

1992. április 29. Négy fehér rendőr felmentését követően, akiket egy ittas és a rendőri intézkedésnek ellenszegülő néger autóvezető, Rodney King videón is rögzített megverésével vádoltak, öt napos gyújtogatás, fosztogatás és erőszak kezdődik Los Angelesben, amelynek 52 halottja és 2500 sérültje volt, 16 ezer embert letartóztattak és közel egymilliárd dolláros anyagi kár keletkezett. Később Kinget egy másik bíróság 3,8 millió dolláros (csaknem 800 millió forint) kártérítésben részesítette. (Vö. 1965. augusztus 11.)

Április 30.
1563. április 30. IX. Károly király rendeletére kiűzik a zsidókat Franciaországból.

1806. április 30. „A zsidókkal sajátságos népként kell bánnunk. Államot alkotnak az államban. (…) A zsidók a modern kor rablómesterei, az emberiség dögkeselyűi… Politikai, nem pedig emberi igazságot kell velük szemben érvényesíteni”, mondja Napóleon az Államtanács előtt.

1943. április 30. „A mértékadó magyar körök defetista beállítottságának és a közös hadicélok messzemenő szabotálásának kulcspontját túlnyomó részben Magyarország zsidóságában kell keresni. (...) A zsidóság befolyását azonban (számarányához képest) jóval nagyobbnak kell tekinteni, mert nemcsak a gazdasági életet befolyásolja mértékadóan, hanem a többi vonatkozásokban is többé-kevésbé domináló szerepet visz. (...) Míg Horvátországban primitív, harcos partizánsággal állunk szemben, a rafinált magyarországi zsidó-plutokrata rendszer szintén partizánság, amely állandó szabotázsával, kémkedésével, defetista hangulatkeltésével a tengely-politika számára a legkomolyabb veszélyt jelentheti. (...) El kell ismerni, hogy Magyarország olyan minden hájjal megkent ellenséggel küzd, amely mesterien érti, hogy miként kell az uralmat kezében tartani, ”, írja háromhetes budapesti tartózkodása során szerzett benyomásait összegző jelentésében dr. Edmund Wesenmeyer, Ribbentropp német külügyminiszter különmegbízottja.

1945. április 30. Partizánok meggyilkolják Luisa Feridit és Osvaldo Valentit, az olasz mozi sztárpárosát, akik miután korábban teljes érdektelenséget tanúsítottak a politika iránt, pusztán dacból a Salói Köztársaság szolgálatába álltak. Luisa Feridi állapotos volt.

1945. április 30. A szovjet csapatok által körülzárt berlini bunkerében önkezével vet véget életének Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom Führere és felesége, Eva Braun.

1954. április 30. "Hogy a magyar zsidók a nyilas gyilkosokat holtan láthatták az akasztófán, ezt a csodát Himler Márton ezredesnek köszönhetjük. Ez az ő nagy érdeme, mellyel előkelő helyet biztosít magának a zsidóság történetében", írja az Új Kelet c. tel-avivi cionista lap arról a köztörvényes szélhámosról, aki a Kentucky államban Himlerville néven alapított bányásztelepen sok ezer magyar bányász megtakarításait panamázta el, a háború után pedig az amerikai OSS kötelékében a magyarországi nácivadászat vezetőjeként hazafiak ezreit juttatta bitófára.