Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Hitler mégsem lett öngyilkos?
Amerikai tudósok szerint Adolf Hitler koponyájának Moszkvában őrzött darabjai nem származhatnak a Führertől, ez pedig újabb kételyeket ébreszt a történészekben Hitler utolsó óráit, illetve állítólagos öngyilkosságát illetően.
A feltételezés szerint Hitler 1945. április 30-án feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett a berlini Führerbunkerben: előbb a nő nyelte le a méregkapszulát, majd Hitler is bevette a mérget és főbe lőtte magát. A két holttestet később kivitték a bunker elé, leöntötték benzinnel, meggyújtották, majd a helyszínen a földbe temették.
A feltételezés egyik fő bizonyítékának számított egy állcsont- és egy koponyacsontdarab, amelyet 60 éve Moszkvában őriznek. A koponya darabját 2000-ben A harmadik birodalom agóniája című kiállításon első ízben közszemlére is tették Moszkvában. Nick Bellantoni, az amerikai Connecticuti Egyetem kutatója Moszkvában mintákat vett a csontdarabokból, és a minták genetikai vizsgálata során rájött, hogy a csontok egyértelműen egy 20 és 40 év közötti korú nőtől származnak. A kutatók szerint nem valószínű, hogy Eva Braun csontjai lennének, ugyanis semmilyen forrás nem utalt rá, hogy a méregkapszula után főbe lőtte volna magát, vagy valaki lelőtte volna őt.
1945. májusában az orosz elhárítás felügyelete alatt kiásták Hitler és Eva Braun feltételezett maradványait, és megvizsgálták a leleteket: megállapították, hogy a fogak állapota megfelel Hitler fogorvosának feljegyzéseiben szereplőkkel, és hogy a koponya egy része hiányzik. Sztálin megbízásából 1946-ban újabb titkos misszió kezdett ásni az érintett helyen: találtak egy koponyacsont-darabot rajta golyó ütötte lyukkal, amelyről úgy gondolták, a Hitler fejéből hiányzó darab lehet.
Sztálin titkosította a náci vezér halálával összefüggő információkat. A maradványokat a kelet-németországi Magdeburgban lévő orosz elhárítási központ területén temették el, majd 1970-ben exhumálták, elégették és a hamvakat titokban kiszórták. Csak az állkapocscsont, a koponyacsontdarab és a véres díványhuzat egy darabja maradt meg, ezeket ettől kezdve a szovjet titkosszolgálat archívumában őrizték.
Hitler halála mindig is vitatott kérdés volt a történészek körében, és számtalan legenda keletkezett arról, hogy a Führer valójában megmenekült. 64 év után még mindig nem tudni, mi történt valójában 1945. április 30-án a Führerbunkerben.
MTI/Index
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 4.
1542. február 4. Rómában elevenen megégetik az eretnekségben vétkes Giandomenico dell’Aquilát. Akkoriban III. Pál (Alessandro Farnese) személyében egy hitetlen ült a pápai trónon. (Vö. 1541. január 17.)
1936. február 4. A svájci Davosban David Frankfurter zsidó egyetemi hallgató merényletet követ el Wilhelm Gustloff svájci nemzetiszocialista vezető ellen. A gyilkost 18 éves börtönbüntésre ítélték, amelynek azonban csak a felét töltötte le, szabadulása után pedig Izraelbe távozott. (Vö. 1945. január 30.)
1945. február 4. „Az angolokat kímélve az volt az elképzelésem, hogy nem követem el a helyrehozhatatlant Nyugaton. Később, keleten támadva és a kommunista kelevényt kiszúrva azt reméltem, hogy jóérzékű reakciót válthatok ki a nyugatiaknál. Alábecsültem azonban a Churchill angoljai fölötti zsidó uralom hatalmát. Inkább belemerülnek ugyanis a hanyatlásba, mint hogy elfogadják a nemzetiszocializmust”, mondja Hitler főhadiszállásán Bormann-nak. (Vö. 1945. február 7.)
1983. február 4. Jiszráel Eldad, az „Izrael felszabadítását” zászlajára tűző cionista Lehi mozgalom egyik történelmi vezetője a tel-avivi Yedioth Ahronoth c. napilapban megerősíti, hogy szervezete és a náci Németország hivatalos képviselői között tárgyalások folytak a „zsidóprobléma végleges megoldása” és a „zsidómentes Európa” (Judenreines Europa) megteremtése céljából. A Lehi elődszervezete, a palesztinai zsidó állam létrehozása érdekében angolellenes terrorakciókat végrehajtó Irgun Cvai Leumi (vö. 1942. február 12.) késznek mutatkozott ténylegesen is hadba szállni Németország oldalán, és ezzel Hitler óhajának megfelelően hozzájárulni Anglia elszigeteléséhez és legyőzéséhez, már csak azért is, mert – mint azt önmagukról állították – „szervezete és világfelfogása szerint (az Irgun) szorosan kapcsolódik az európai diktatórikus mozgalmakhoz”. (Vö. 1933. június 21.; 1983. augusztus 19.)
