JÚNIUS

Június 1.
1239. június 1. IX. Gergely pápa levélben kéri Franciaország, Anglia és Spanyolország királyaitól és püspökeitől, hogy koboztassák el a Talmud valamennyi példányát, ugyanakkor pedig elrendeli a zsidó szent könyv tartalmának tüzetes vizsgálatát.

1240. június 1. Párizsban vitát tartanak a Talmud tartalmáról, egyfelől Nicolas Donin hitehagyott zsidó, másfelől négy rabbi, köztük a híres Jehiel részvételével. A püspökökből álló bíróság végül Donin érvelését fogadja el, aki szerint a Talmud sértegeti a kereszténységet, ezért elrendelik annak elégetését. Ezután IX. Lajos király 24 szekérnyi Talmudot máglyára vettetett a párizsi Greve téren.

1307. június 1. Vercelli városában kivégzik az Apostoli Testvérek mozgalom vezetőit, akiket V. Kelemen pápa személyes utasítására az inkvizíció halálra ítélt. Margaretát és Longino Cattaneót lassú tűzön megégetik, a fővezért, Fra Dolcinót körbehordozzák a város utcáin és izzó harapófogóval darabokban kitépik a húsát. Az Apostoli Testvérek az őskereszténység egyszerűségét, vagyonközösséget, keresztény köztársaság megalapítását, valamint az elnyomók és hatalmasok megdöntését hirdették. (Vö. 1415. július 6.; 1498. május 23.; 1535. június 25.)

1310. június 1. Párizsban máglyán megégetik Marguerite de Porete németalföldi beginát, akit a Sorbonne teológusai azzal vádoltak meg, hogy a Szabad Szellem doktrínájának híve. A trubadúrköltészet és rajnai miszticizmus által inspirált nyelvezetű Miroir des simples ames anénaties (A megsemmisített egyszerű lelkek tükre) c. műve, amelyben azon meggyőződésének adott hangot, hogy isten „tiszta jóságból szabadakaratot” adott neki, jelentős hatást gyakorolt Eckhart Meisterre. (Vö. 1559. december 21.)

1675. június 1. Kilenc nő elítélésével, majd brutális kivégzésével Svédországban is megkezdődnek a boszorkányperek. A saját anyját is hóhérkézre juttató Johan Johanson Grives 12 éves gavlei fiú beteges fantáziálása nyomán kitört boszorkányhajsza során a lutheránus egyház torsaqueri parókiáján kínvallatások után meghozott ítéletek alapján további 71 nőt és kilenc kisfiút hurcolnak a „halottégető máglyadombra” saját hozzátartozóik, ahol lefejezik és elégetik őket. Az egészen Stockholmig gyűrűző tömeghisztéria több száz áldozatot követelt.

1928. június 1. „Az emberiség új szervezetében Izrael gyermekei el fognak terjedni az egész földön, és mindenhol vezető elemmé válnak a legkisebb ellenállás nélkül, különösen, ha egyeseknek közülük sikerül szoros ellenőrzésük alá vetniük a munkásosztályt. Az Egyetemes Köztársaságot alkotó nemzetek kormányai könnyedén a zsidók kezébe kerülnek a proletariátus győzelmének takarója alatt. A magántulajdont akkor majd meg szüntetik a zsidó kormányok, amelyek mindenhol megszerzik a közvagyon fölötti ellenőrzést. Így fog megvalósulni a Talmud ígérete, miszerint akkor jön el a Messiás ideje, amikor a zsidók birtokolják a föld összes népének a javait”, írja Baruch Levy Karl Marxnak (in Revue de Paris, p. 574).

1966. június 1. Kínában kezdetét veszi a „kulturális forradalom”, miután a rádióban felolvasták Nie Jüan-ce, a pekingi egyetem filozófiai tanársegédnőjének a tacepaóját, amely kíméletlen harcra szólított fel az ördöghöz hasonlított „revizionisták” ellen. Az elkövetkező tíz év során a főellenségnek tekintett értelmiségiek közül 142 ezer tanító, 53 ezer technikus és tudományos munkatárs, 500 orvosprofesszor, 2600 író és művész ellen indult eljárás, sokukat megölték vagy öngyilkosságba hajszolták.

2001. június 1. Bukarestben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt notóriusan antiszemita vezére felavatja Ion Antonescu marsall szobrát, akinek országlása alatt deportálták a romániai zsidókat. "Nem vonom kétségbe a holokausztot, de nem hiszem, hogy a fájdalmat kereskedésre kellene kihasználni. Romániában eltúlozzák a számokat, hogy minél nagyobb anyagi kárpótlást kérjenek", jelentette ki Tudor, hozzátéve: "A zsidók azt kérik, hogy romboljuk le Antonescu szobrait, ahogy a tálibok tették Buddha szobraival, de én azt mondom, hogy azok, akik lerombolják a szobrainkat, saját maguk lesznek lerombolva." Alig három évvel később, 2004. január 15-én a Nagy-Románia Alapítvány szobrot állíttatott Brassóban Jichak Rabinnak, az elnöki aspirációkat dédelgető Tudor pedig egy izraeli céget bízott meg a kampányával, és látványos színeváltozása keretében kijelentette: "Belátom, elismerem és őszintén sajnálom egyes zsidókkal szembeni pamfletírói túlzásaimat, bár sosem támadtam a választott népet. Kérem mindezeket vagy örököseiket, hogy bocsássanak meg érte. (...) Fogadom, hogy mindent megteszek, ami emberileg lehetséges, hogy magatartásomat javítsam és megváltoztassam, hogy fölösleges spekulációkra többé ne adjak alkalmat."

Június 2.
1924. június 2. Az amerikai kontinens őslakói ellen évszázadokon keresztül folytatott hódítás, pusztítás, jogfosztás és népirtás után az Egyesült Államok teljes körű polgárjogot ad az ország indián népességének.

1950. június 2. Révai-Kahána József, a Magyar Dolgozók Pártjának főideológusa meghirdeti a „klerikális reakció elleni harcot”, arra hivatkozva, hogy a Vatikán utasításait végrehajtó egyház az imperialisták kiszolgálója és ötödik hadoszlopa, és ezzel kezdetét veszi az „imperialisták agitátorainak” minősített szerzetesek és apácák elleni "ördögűzés".

1967. június 2. Az imperializmus jelképének tekintett iráni sah, Reza Pahlavi látogatása elleni nyugat-berlini tüntetés során a rendőrség agyonlövi Benno Ohnesorg diákot, akinek a halála döntő motívumként szolgált a nyugat-németországi szélsőbalos terrorizmus fellángolásához: a Vörös Hadsereg Frakció (RAF), a Június 2-a Mozgalom (Bewegung 2. Juni) és a Forradalmi Sejtek (Revolutionare Zelle) megalakulásához. A RAF egymás nyomába lépő három nemzedékének tagjai 1975. február 27-én elrabolták Peter Lorenzet, a CDU berlini főpolgármester-jelöltjét (akit később a Június 2. Mozgalom hat bebörtönzött aktivistájára cseréltek ki), 1977. április 7-én lelőtték Siegfried Buback szövetségi államügyészt, ugyanazon év július 30-án elrabolták, majd megölték Jürgen Pontót, a Dresdner Bank elnökét, szeptember 5-én pedig Hans Martin Schleyert, a Német Gyáriparosok Szövetségének az elnökét, 1979. június 25-én sikertelen merényletet kíséreltek a NATO európai főparancsnoka, Alexander Haig amerikai tábornok ellen, 1989. november 30-án meggyilkolták Alfred Herrhausent, a Deutsche Bank elnökét, 1991. április 1-én pedig Detlev Karsten Rohweddert, a kelet-német privatizációval megbízott Treuhandnstalt állami szerv vezetőjét, végül 1993. március 27-én felrobbantották a Weiterstadt börtönt. A Reuters hírügynökséghez eljuttatott 1998. április 20-i üzenetében a RAF bejelentette, hogy támogatás hiányában végleg befejezi 28 éve tartó fegyveres antiimperialista harcát. (Vö. 1991. december 23.)

Június 3.
1660. június 3. A spanyol inkvizíció betiltja Bartolomé de Las Casas Legrövidebb jelentés az Indiák szétzúzásáról című művét, amely olyan szörnyű és vadállati bűncselekmények leírását tartalmazza, amilyeneket nem lehet megtalálni más népek történetében, s amelyeket a szerző szavai szerint spanyol katonák, telepesek és a katolikus király papjai követtek el az Indiákon. „Isten ezeket az egyszerű embereket bűnök és ravaszság nélkül valóknak teremtette. Saját uraik és a keresztények iránt, akiket szolgálnak, igen engedelmesek és odaadóak, türelmesek, békeszeretők, erényesek. Nem civakodók, nem bosszúállók, nem haragtartók, nem kicsinyesek. (...) Kétségtelen, hogy a világ legáldottabb emberei lennének, ha az igaz Istent tisztelnék”, írta művében Amerika őslakóiról a spanyol pap.

1795. június 3. A budai vérmezőn lefejezik a Martinovics-ügyben halálra ítélt Szolárcsik Sándor 20 éves jurátust és Őz Pál 25 éves ügyvédet, akik kegyelemért nem folyamodtak, hanem ártatlanságukat hangoztatva csupán igazságot követeltek. (Vö. 1802. június 14.; 1951. március 21.; 1959. március 21. )

1936. június 3. Kozma Miklós, a Gömbös-kormány belügyminisztere – kihasználva a kormányfő betegszabadságát – társadalmi rendet és közbiztonságot veszélyeztető tevékenységére hivatkozva betiltja a Gömbös biztatására Böszörményi Zoltán által szervezett kaszáskeresztes mozgalmat, amely elsősorban a konzervatív nagybirtokosok és a Bethlen-vonal ellen irányult. A párt 720 tagja ellen büntetőeljárás indult a fennálló társadalmi rend és közbiztonság veszélyeztetése miatt. 1936. december 4-én a kaszáskeresztesek megalakították a Nemzetiszocialista Magyar Munkáspártot. 1937. október 20-án a Szegedi Büntető Törvényszék Böszörményit 2 év 8 hónapi fogházra ítélte.

1945. június 3. „Minden németnek el kell tűnnie. Amit 1918-ban végre akartunk hajtani, azt most megtesszük”, mondja Eduard Benes, a londoni cseh emigráns kormány vezetője, és megkezdődik a szudétanémetek több mint 300 ezer halálos áldozatot követelő kiűzése Csehszlovákia területéről.

1948. június 3. Pócspetrin a helyi plébános felbújtására tüntetés tör ki az iskolák államosítása ellen, amelynek során Takács Gábor rendőr szakaszvezető életét veszti. A statáriális gyorsasággal lefolytatott büntetőper eredményeként Károlyfalvi Miklóst (a falu jegyzőjét) 8 nappal később kivégezték, Asztalos János plébánost szintén halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanra mérsékelték.

Június 4.
1371. június 4. Ferrand Martinez vezetésével megostromolják és felgyújtják a sevillai zsidónegyedet.

1919. június 4. Prónay Pál (vö. 1921. október 4.; 1922. április 2.; 1931. január 14.; 1946. június 10.) huszáralezredes parancsnoksága alatt Szegeden megalakul a Tanácsköztársaság elleni fegyveres harcra szerveződő első tiszti különítmény.

1937. június 4. A magyar képviselőházban Dulin Jenő kisgazdapárti képviselő követeli a gomba módra szaporodó titkos társaságok (az általa név szerint is említett Szamuráj terrorszövetség, Halálfejes kopjások, Sasok, Sólymok, Virrasztó Koppányok) megrendszabályozását.

1940. június 4. Hubay Kálmán és Vágó Pál nyilas képviselők nemzetiségi törvényjavaslatukban az ország valamennyi nemzetisége számára a német Volksbund által megtestesített népcsoportjogi követelések megadását javasolja. Mivel javaslatuk úgymond „a magyar államiságot alapjaiban támadja meg”, a képviselőház egy hét múlva elvetette azt, július 22-én pedig az országgyűlés a két képviselőt „állambomlasztónak” minősített törvényjavaslatuk miatt megfosztotta mandátumától.

1963. június 4. John F. Kennedy elnök aláírja a 11. 110-es számú végrehajtó felhatalmazást, amelynek értelmében az amerikai kormány magához vonja a bankjegykibocsátás jogát a Rothschild-tulajdonban lévő Federal Reserve-től. Alig fél év múlva (november 22-én) Kennedyt meggyilkolták, a helyébe lépő Lyndon B. Johnson pedig haladéktalanul visszavonta az ominózus rendelkezést.

Június 5.
1919. június 5. Kivégzik Eugen Levinét, a bajor tanácsköztársaság szovjet állampolgárságú és zsidó származású vezetőjét.

2000. június 5. „A rendszerváltás azonban meghozta a szólásszabadságot, és annak rothadó melléktermékét: a rasszizmust és antiszemitizmust is. (…) Később jöttek a történelemtagadók (sic!) és relativizálók (…), akik azt bizonygatják, a kommunizmus legalább annyi áldozatot szedett, mint a fasizmus”, írja nyílt levélben Nehéz-Posony István a Magyar Hírlapban.

2003. június 5. Tragikus és titokzatos körülmények között életét veszti Jürgen Möllemann, a német liberális párt (FDP) alelnöke, aki ellen Michel Friedman, a Németországi Központi Zsidótanács alelnöke vezérletével országos lejárató kampány zajlott állítólagos antiszemitizmusa miatt. A televíziós újságíróként "inkvizítorkodó" Friedman - aki 2000. szeptember 20-án Chirac francia köztársasági elnök javaslatára megkapta a Becsületrendet is - később egy időre kénytelen volt visszavonulni a közéleti szerepléstől, miután kiderült róla, hogy gyakori résztvevője prostituáltak közreműködésével zajló kábítószeres szexpartiknak, amelyekre az ukrajnai zsidó maffia szállítja az "alapanyagot".

2007. június 5. Halála előtti egyik utolsó interjújában Raul Hilberg, a hivatalos holokausztikus történetírás legfőbb szaktekintélye azt mondja, hogy (a teheráni holokauszttagadó konferencia ellensúlyozására rendezett) „berlini konferencián (…) előadásom lényege abból állt, hogy kimondjam: persze, volt holokauszt – amely állítást mellesleg könnyebb megfogalmazni, mint bebizonyítani” (Logos Journal on-line). Ugyanakkor a holokauszt megtörténtét kétségbe vonó revizionista nézetek felbukkanására vonatkozóan hozzáteszi: „Volt egy francia, akit már az 1960-as években kiadtak. Könyvének felében velem foglalkozott. Egy neonáci kiadvány volt. Amint 1961-ben megjelent az európai zsidók pusztulásáról írt könyvem, e csoportok célpontjává váltam” (There was a Frenchman who was already in print in the 1960’s. Half of his book was devoted to me. As soon as my book The destruction of the European Jews was out in 1961, I became a target of these groups). A Hilberg által említett „francia” Paul Rassinier egykori ellenálló, deportált, később szocialista párti parlamenti képviselő volt, aki 1964-es Le Drame des juifs européens című könyvében elsőként vonta kétségbe a holokausztra vonatkozó tanúvallomások megdönthetetlen bizonyítékként való értékelését. Az pedig, hogy a holokausztot propagáló vagy a holokausztot tagadó történészek közül valójában kik is kerültek „célpontba” a tevékenységük miatt, nem kíván kommentárt. Ennyit Hilberg szavahihetőségéről.

Június 6.
1391. június 6. Miután Sevillában két zsinagógát templommá alakítanak át, széleskörű népmozgalom bontakozik ki a zsidók ellen, és az erőszak hamarosan átterjed Toledóra, Valenciára és más spanyol városokra is.

1849. június 6. „Nálunk is akkor fog a szabadság egyházmentesen kibontakozni és kialkulni, amikor beáll a nyugalom. Akkor majd vallásilag is szabadok leszünk… Félre fogják tenni a papi tanításokat, és a népgyűléseken vagy társadalmi összejöveteleken fogják majd egymást felvilágosítani és tanítani”, írja Horárik János egykori pap a honvédseregek által visszafoglalt magyar fővárosban frissen alapított Vierzehnte April című lapban, hozzátéve: „Átok egy olyan intézményre, mely a szabadságra született embert jó alattvalónak, vagyis jámbor szolgának neveli, idomítja”.

Június 7.
1882. június 7. „Ki merem mondani, a nép erkölcseire, gazdasági süllyedésére nagyrészt az ortodox zsidók üzleti iránya, eljárása az ok”, hangoztatja a nagy természettudós, Hermann Ottó a szatmári felirat kapcsán, amelyet Szatmár megye képviselői intéztek a magyar képviselőházhoz „Az oroszországi részekről Galícián át a Szatmár megyével határos vidékre beözönlő zsidók bevándorlásának megszorítása tárgyában”.

1912. június 7. Kovács Gyula függetlenségi képviselő rálő Tisza Istvánra, a képviselőház elnökére, aki karhatalommal törte le az ellenzéki obstrukciót a véderőjavaslat vitájában. 1918. október 16-án Lékai János kísérel meg sikertelen merényletet Tisza ellen, akit október 31-én a saját lakásában gyilkolt meg néhány katona.

1973. június 7. A szovjetunióbeli Zagorszkban megtartott katolikus-ortodox egyházi találkozó záróokmányában a felek elismerik „azt a tényt, hogy a világban sokfelé erőteljes az érdeklődés a szocializmus bizonyos formáinak a megteremtése iránt” és egyetértenek abban, hogy „valamennyi törekvésben fellelhetők pozitív vonások is, és ezeket a keresztényeknek fel kell ismerniük és törekedniük kell a megértésükre.”

Június 8.
793. június 8. Bosszúból a Nagy Károly által 11 évvel korábban Verdennél lemészárolt szász véreikért, a vikingek feldúlják az észak-angliai keresztény hittérítés bázisának számító lindisfarnei apátságot, általános szörnyülködést váltva ki a nyugati keresztény világban. Ez volt a vikingek első feljegyzett rajtaütése, az Angolszász Krónika is megörökítette.

1967. június 8. A hatnapos arab-izraeli háború negyedik napján az izraeli légierő támadást intéz a nemzetközi vizeken cirkáló USS Liberty nevű amerikai felderítő hajó ellen. A támadásban a hajó legénységének 34 tagja életét veszti, 171 pedig megsebesül. Az izraeliek a támadással valószínűleg azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak felfedezzék az El Arishban folyó tömegmészárlást, amelynek során az izraeli alakulatok legalább ezer egyiptomi hadifoglyot gyilkoltak meg. A Yedioth Ahronoth c. lapban Gabby Bron történész szemtanúként megerősíti a mészárlás tényét. Paul Craig Roberts, a Reagan-kormány volt pénzügyminiszter-helyettese szerint (www.Information Clearing House) a hajó elleni izraeli támadás tényét Johnson elnök utasítására tusolták el

Június 9.
1603. június 9. Kolozsvári unitáriusok kirabolják és lerombolják a jezsuita rendházat és kollégiumot.

1889. június 9. Rómában Giordano Bruno kivégzésének a helyszínén, a Campo de Fiorin felállítják a szobrát. „Az egyház beavatkozhatott, be kellett avatkoznia és beavatkozott: a per okmányai ennek törvényességét tanúsítják… Ha meg kell állapítani az elítélést, úgy ennek okát nem a bírákban, hanem a vádlottban kell keresni”, kommentálta a mártír olasz tudós perét 1942-ben Mercati bíboros (vö. 1600. február 17.).

2000. június 9. „A humanista örökség elválaszthatatlan azoktól a bűnöktől, emberellenes intézményektől, amelyeknek világmegváltó kísérletei közben szellemi hátteret adott. És akár tetszik, akár nem, a kommunista világnézet, a bolsevizmus és a szovjet forradalom is ennek a humanista örökségnek a része”, írja Forgács Iván a Népszabadságban.

Június 10.
1648. június 10. Az oroszországi Nemirov városának lakói lemészárolnak 6000 zsidót.

1692. június 10. Massachusetts észak-amerikai brit gyarmat Salem nevű városában felakasztják a boszorkánysággal megvádolt Bridget Bishopot. A következő száz napban zajló boszorkányhajsza során további 13 nőt és 5 férfit fognak hasonló vádak alapján felakasztani, egyet megkövezni, 150 embert pedig hosszabb-rövidebb ideig bebörtönözni. (Vö. 1692. március 1.; 1692. augusztus 19.)

1864. június 10. A bécsi haditörvényszék ítéletet hirdet az előző év májusában lefogott Jámbor-Somogyi-féle függetlenségi szervezkedés ügyében. Jámbor András pesti szabómestert elmegyógyintézeti kényszerkezelésre, Somogyi József volt honvédőrnagyot halálra ítélik (az ítéletet az uralkodó 20 évi börtönre enyhíti). A szervezkedést a fizetett besugóként működő volt honvédtábornok, Asbóth Lajos leplezte le. Ugyancsak ő adta fel az Almásy Pál, Nedeczky István és Beniczky Lajos volt honvédezredes körül szervezkedő függetlenségi mozgalmat is, amelynek vezetői közül az első kettőt 20-20 évi, az utóbbit 10 évi várfogságra ítélték 1865. január 13-án.

1942. június 10. A magyar vezérkari főnökség különbírósága ítéletet hirdet az ún. Süttő-féle röplapozás ügyében. A röpiratok kivitelezésében bűnösnek talált Omelka Ferenc 10 évi, Bariczkay Tibor 8 évi, Kollár Pál 5 évi fegyházbüntetésben részesült hűtlenség címén, miközben az értelmi szerző és a röplapokat aláíró Süttő Gyula nyilas képviselő a felelősségrevonás elől Németországba menekült. A vádlottak Horthy István kormányzóhelyettessé történő választása ellen - többek között - az alábbi szövegű röpirattal kampányoltak: "Hazaárulók! Hát mégis meg akarja tenni ez a rongy, gerinctelen, aljas, panamista csürhe..., hogy Magyarország kormányzói székébe egy agyalágyult, delíriumos, kéjenc selyemfiút akarnak ültetni... Hiszitek-e egy pillanatig, hogy becsületes magyar tiszt egy ilyen pojácára adja eskükjét?" Egy másik röpiratuk szövege így hangzott: "Magyar Katonák! A magyar kormány puccsszerű hirtelenséggel olyan törvényt akar kierőszakolni, amely ... mögött támadás készül az egész magyar nemzet ellen. Köztudomású ifj. Horthy István eddigi élete, botrányos, részeges duhajkodással, házasságtörése. Képzettsége egyenlő a nullával. Ha ezt a sihedert elfogadják Legfelsőbb Hadúrnak, akkor hazánkat olyan mélypontra süllyesztik, amilyenben a mohácsi vész ideje előtt volt. Ostoba, elkényeztetett, züllött, a zsidó erkölcs kéjmámorában fetrengő ficsúr, akit Budapest összes mulatóiból kipofoztak már..." Ifjabb Horthyt egyébként a Nemzetgyűlés közfelkiáltással választotta meg kormányzóhelyettesnek, ami ellen csak a szélsőjobboldali képviselők tiltakoztak.

1946. június 10. A Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa szabotázs és kémkedés vádjával20 év kényszermunkára ítéli az előző évben letartóztatott és Szovjetunióba hurcolt Prónay Pált (vö. 1919. június 4.; 1921. október 4.; 1922. április 2.; 1931. január 14.). A Rongyos Gárda egykori vezérét az Oroszországi Föderáció Katonai Főügyészsége 2001. június 27-énrehabilitálta.

1958. június 10. „Külön ki kell emelnünk a Legfelsőbb Bíróság II. fokon ítélkező népbíróságainak kemény ítélkezési gyakorlatát. 21 esetben változtatták halálbüntetésre az első bíróság – többségében rendes bíróság - által hozott, életfogytig tartó vagy határozott időtartamú szabadságvesztés büntetéseket, ezzel is példát mutatva, hogy államunk a proletárdiktatúra elnyomó funkciója során irgalom nélkül le kíván számolni mindazokkal, akik (…) a burzsoá restauráció reményében 1956 őszén reánk törtek”, írja beszámolójában Lee Tibor, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője.

1994. június 10. „… ha egyes politológusok, mint Hannah Arendt vagy Carl J. Friderich már régóta párhuzamot is vontak a nácizmus és a kommunizmus közé, a közvéleményben még mindig nem helyezik ugyanarra a szintre ezt a két jelenséget, pedig a kommunizmus sokkal több embert ölt meg, mint a hitleri rezsim: kb. 100 millió férfit és nőt (köztük hatmillió ukrán parasztot, öt és félmillió ’kulákot’, nem feledkezve meg az 1937-38-as nagy tisztogatások egymillió áldozatáról), ha hihetünk a legeltejedtebb becsléseknek. Túlzó számadatok? Mindenesetre csak ezeket van jogunk felülvizsgálni. Mert a médiában az évszázad egyetlen ördögi alakja nem Sztálin, hanem Hitler”, írja Alain de Benoist a Lettre de Magazine Hebdóban.

Június 11.
2001. június 11. Az Egyesült Államokban kivégzik Timothy McVeigh-t, aki 1995-ben felrobbantotta az oklahoma-citybeli szövetségi irodaházat, 268 ember halálát okozva. „Az én tettem erkölcsi és stratégiai szempontból megfelelt annak, amikor az USA csapást mért Szerbia, Irak vagy valamely más nemzet kormányzati épületére”, indokolta tettét az elkövető.

Június 12.
1225. június 12. III. Honorius pápa felszólítja II. Endre magyar királyt, hogy a német lovagrendnek okozott károkat térítse meg és oltalmazza a rendet. A király azonban a korábbi nagylelkűségével visszaélő és erőszakos birtokfoglalásra vetemedő rendet a következő hónapban fegyverrel űzette ki az országból. (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1532. január 4.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1450. június 12. „Szent jogaink, koronánk és magunk megvetését tovább tűrnünk nem szabad. Országunknak az egyházi haszonvételekben szabad adományozási joga emberi emlékezetet meghaladó időtől fogva tisztelt törvényeken és szoros megtartással öregbedett gyakorlaton alapult. Ha Szentséged hű és engedelmes Magyarországot bátorságban akarja megtartani, úgy tartsa meg azt szabadságában is”, írják a magyarországi rendek V. Miklós pápának címzett tiltakozó levelükben, mert a dömösi prépostságot egyik gyóntatójának, Bálint pálos szerzetesnek adományozta, a rendek viszont István esztergomi kanonoknak, akit ezért a pápa egyházi átokkal sújtott.

1946. június 12. "A nemzetiszocializmus és a fasizmus bukásának szomorú mérlege, hogy a kegyetlen antiszemitizmusnak 7 millió zsidó esett áldozatul. Az Európában még megmaradt zsidók létszáma ma másfél millió", írja a Baseler Nachrichten a Zsidó Világkongresszus képviseletében Genfben tartózkodó M. Perlzweig közlésére hivatkozva, miközben a The New York Times 1945. január 11-i számában közölt és az Amerikai Zsidókongresszus által is megerősített statisztika szerint 1933-ban az európai zsidóság összlétszáma (a Szovjetunió kivételével) 5,6 millió volt.

2003. június 12. „A kormány határozottan aláhúzza, hogy Románia határain belül nem volt holokauszt 1940 és 1945 között”, olvasható a román kormány közleményében annak kapcsán, hogy együttműködési megállapodás született a nemzetközi zsidó szervezetek és a román egyetemek között a holokauszt iránti érzékenység romániai fokozása céljából. „Ez az állítás hamis. Megállapítást nyert, hogy nagymértékű zsidógyilkosságokra került sor a soá alatt Nagy-Románia területén”, replikázott a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, a szerződést aláíró zsidó intézmények egyike.

Június 13.
1233. június 13. „Hang Rómából” kezdetű bullájában IX. Gergely pápa (vö. 1233. szeptember 13.) keresztes hadjáratot hirdet a stedingi parasztok ellen, akik megtagadták a brémai érseknek a tized fizetését és más szolgáltatásokat. „Ki nem gurulna dühbe mindezektől az ocsmányságoktól? Kit nem hoznak méregbe ezek az aljas pokolfajzatok? (…) Valóban, ha a föld, a csillagok és minden létező felkelne ellenük, s életkorukra és nemükre való tekintet nélkül teljes egészében kiirtanák őket, ez sem lenne számukra elég büntetés. Ha nem térnek észre és nem válnak engedelmesekké, úgy a legkeményebb rendszabályok szükségesek, mert ott, ahol a gyógyítás nem segít, tűzzel és karddal kell cselekedni: a rothadt húst ki kell tépni”, áll a pápai iratban, amelynek hatására negyvenezer keresztes kiirtott hatezer engedetlen parasztot. (Vö. 1234. május 27.)

1557. június 13. Kolozsváron gyűlést tartanak az evangélikus prédikátorok Kálmáncsehi és más neves református papok ellen, majd ugyanabban az évben Nagyszebenben is, ahol az úrvacsorára vonatkozó református tanítást kárhoztatják.

1816. június 13. VII. Pius pápa megtiltja a világiaknak a nemzeti nyelvükre fordított Ószövetség birtoklását. „A tapasztalat azt mutatta, hogy az emberek óvatlansága miatt a vulgáris nyelven közzétett szent írások több rosszat okoznak, mint jót”, érvel a szentatya. (Vö. 1526. február 5.; 1897. január 25.)

1938. június 13. A Kisgazda Pártból és a Keresztény Pártból kilépett országgyűlési képviselők új pártot alakítanak Keresztény Nemzeti Szocialista Front néven.

1938. június 13. „Én nem egy zsidó vallású amerikai állampolgár vagyok, hanem zsidó vagyok. Hitlernek igaza van ezen a ponton. A zsidó népet fajnak nevezi, és mi egy faj vagyunk”, mondja Stephen S. Wise rabbi a The New York Timesban.

1946. június 13. „… Egy azonban mára bizonyos: az öt-hatmilliós állítás (amit érthetetlen módon a Palesztina-bizottság is magáévá tett), nem igaz. A zsidó áldozatok száma egy és másfél millió között mozoghat, mert több nem is állt Hitler rendelkezésére. De feltételezhető és remélhető, hogy a zsidóság végleges vesztségi adata még ennél is alacsonyabb lesz…”, írja a Basler Nachrichten svájci lap a holokausztról.

Június 14.
1381. június 14. Londonban a Wat Tyler által vezetett parasztfelkelők lefejezik Simon (Theobald) Sudbury canterburyi érseket, angol egyházfőt. Másnap London polgármestere, William Walworth hitszegő módon lekaszabolja a II. Richard királlyal való tárgyalásra fegyvertelenül érkező parasztvezért.

1802. június 14. Pesten kivégzik a felségsértésben elmarasztalt Zsarnóczy János ügyvédet és Mikola István írnokot. A magyarországi szabadgondolkodás mártírjain annak ellenére is végrehajtják az ítéletet, hogy azt Pest vármegye kisgyűlése a felperes királyi ügyész több szabálytalansága miatt igyekezett megakadályozni. Az ítéletlevelek szerint Zsarnóczy bűne az volt, hogy kifakadt a keresztény vallás, a királyi méltóság és az ország alkotmánya ellen, Mikola pedig minden vallást kigúnyolt. A részeg bakó Zsarnóczyt csak a negyedik, Mikolát pedig a harmadik csapásra tudta lefejezni. (Vö. 1795. június 3.; 1951. március 21.; 1959. március 21.)

1941. június 14. A balti államok Szovjetunió általi annektálása óta eltelt egy év alatt az NKVD lefogott százezer lettet, százezer észtet és kétszázezer litvánt (köztük minden ötödik gyermekkorú volt), és közép-ázsiai táborokba deportálta őket, ahonnan a többségük sohasem tért haza. (Vö. 1933. június 28.; 1935. március 15.; 1937. július 2.; 1940. február 9.; 1941. június 14.; 1941. augusztus 28.; 1948. február 21.; 1948. május 22.; 1949. január 12.)

1959. június 14. Stephen Pinter amerikai ügyvéd, aki 1946-ban a US War Departement szolgálatában állt Németországban, az Our Sunday Visitor című lapban kijelenti, hogy Németországban és Ausztriában sohasem voltak emberirtó gázkamrák a koncentrációs táborokban, ami pedig Auschwitzot illeti, ott az amerikaiak sohasem tudtak vizsgálódni, mert a szovjetek nem tették lehetővé számukra.

1966. június 14. A vatikáni vallástanítás kongregációjának proprefektusa, Ottaviani bíboros bejelenti a katolikus egyház által tiltott könyvek indexének a megszüntetését. Másnap a Vatikán hivatalos orgánuma, a L’Osservatore Romano vezércikkben magasztalta az index „történelmi érdemeit” az eretnekség és a „sajtó hibái” ellen folytatott harcában, és emlékeztetett rá, hogy „a Szentszék, a természetes törvények és az isteni mandátum követelményeinek megfelelően, fenntartja magának a jogot, hogy nyilvánosan elítéljen bármely, a hitet és a jó erkölcsöket sértő könyvet, de ezt csak abban az esetben teszi, ha a szerző könyvén nem hajlandó megfelelő változtatásokat végezni.” Az index legutolsó, 1948. évi kiadásában kb. 4 ezer mű és több tucat szerző szerepelt, akiknek az összes művét betiltották, köztük Balzac, Giordano Bruno, d’Alembert, Descartes, Diderot, Hobbes, Hume, Holbach, Lafontaine, Meslier, Renan, Rousseau, Spinoza, Voltaire, Zola műveit, miközben Bacon, Bayle, Bentham, Condorcet, Flaubert, Gibbon, Heine, Helvetius, Hugo, Kant, Lamennais, Locke, de la Mettrie, Mickiewicz, Mill, Mirabeau, Montaigne, Pascal, Proudhon, Stendhal egyes műveit szintén indexre tették. (Vö. 1564. január 26.)

Június 15.
1520. június 15. Exsurge Domini kezdetű bullájában X. Leó pápa eretnekség miatt kiközösíti Luther Mártont a katolikus egyházból, aki a bulla másolatát nyilvánosan elégeti, a pápát pedig Antikrisztusnak nyilvánítja.

1970. június 15. Amerikai emigrációban meghal gróf. Serényi Miklós, a magyarországi szélsőjobboldali mozgalom régi harcosa, 1939-től nyilas országgyűlési képviselő, a Szálasi-párt zsidótlanítási osztályának vezetője, 1944 novemberétől a párt irodavezetője, akit a háború után a népbíróság előbb halálra, majd életfogytig tartó börtönre ítélt, az 1956-os népfelkelés idején azonban visszanyerte szabadságát.

2005. június 15. A romániai Tanacu Szentháromság-kolostorában kereszthalált szenved Maricica Cornici, akit három nappal korábban Petru Corogeanu pópa és négy apáca az udvaron egy kereszthez láncolt. A 23 éves skizofrén lányt „ördögűzés” címén éheztették és kínozták, s mint azt a vizsgálat kimutatta, a „Gonosz” mellett a spórolt pénzétől is megszabadították. (Vö. 1976. július 1.)

Június 16.
1932. június 16. Meskó Zoltán országgyűlési képviselő a képviselőházban bejelenti a Magyar Nemzetiszocialista Földműves- és Munkáspárt megalakulását, amelynek a jelképe a horog-, majd a nyilaskereszt lett.

1955. június 16. XII. Pius pápa kiközösíti a katolikusegyházból Juan Domingo Perón ezredest, az argentin "justicialismo" megalapítóját.

2003. június 16. „Ma vannak, akik szeretnék átírni a történelmet: revizionista történészek, így hívom én őket”, mondja George Bush amerikai elnök New Jersey-beli üzletemberek egy csoportjának, azokra célozva, akik kétségbe vonják az iraki tömegpusztító fegyverek létezését.

2005. június 16. "Ma kimondhatjuk, hogy Németország felelőssége az európai szerződésért, a transzatlanti együttműködésért és Izrael létezésééért - mindez országunk államérdekének legjava és pártunk indítéka", mondja Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 60. születésnapja alkalmából rendezett eseményen Berlinben.

Június 17.
1944. június 17. Miután az amerikai csapatok megszállták a csendes-óceáni Marianna-szigetek egyik kis szigetét, Saipant, az előlük menekülő lakosok a sziget csücskébe szorulnak vissza, majd közülük mintegy 8000 ezren a sziklákról inkább a tengerbe vetik magukat, minthogy elviseljék az idegen megszállást

1953. június 17. A szovjet megszálló erők harckocsikat vetnek be a kelet-berlini sztrájkoló munkások ellen: 16 tüntetőt megölnek, több százat megsebesítenek. A megtorlás során 12 ezer embert súlyos börtönbüntetésre ítélnek.

1960. június 17. San Franciscó-i börtöncellájában ciánmérgezés következtében meghal Francis Parker Yockey nonkonformista író, az amerikai plutokrácia egyik legkövetkezetesebb kritikusa, akit útlevéllel kapcsolatos visszaélés ürügyén 11 nappal előbb vetettek börtönbe. „Az amerikai külpolitika számára kívánatos fejleményeket a ’demokrácia terjesztésének’ nevezik, a meghiúsítandókat pedig
’demokráciaellenes’, illetve ’fasiszta’ fejleményeknek. A ’fasizmus’ szó a teológiai bűnnek felel meg, és az amerikai propaganda tényleg egyenlőségjelet tett a ’fasizmus’ és a bűn közé”, írta Imperium című nagy művében.

1998. június 17. Berlinben szélsőbaloldali diákok „Le Németországgal!” és „Éljen a kommunizmus!” jelszavakat kiabálva megzavarják A kommunizmus fekete könyve című kollektív művük bemutatójára a városba érkező Stéphane Courtois francia történész és szerzőtársai előadását.

Június 18.
1156. június 18. Rómában IV. Adorján pápa parancsára kivégzik Arnoldo da Bresciát, az egyházon belüli első szabadgondolkodó irányzat reprezentánsát, Pierre Abélard tanítványát, Clairvaux-i Szent Bernát ellenfelét.

1945. június 18. Az észak-morvaországi Mostenice község határában csehszlovák katonák tömegmészárlást rendeznek dobsinai és szepességi otthonaikból elüldözött és Németországba tartó német civilek körében, melynek során 71 férfi, 120 nő és 74 gyermek veszti életét. A meztelenre vetkőztetett és kirabolt áldozatokat egy gödörbe géppuskázták. Felelősségrevonásra csupán az akciót levezénylő Karol Pazúr hadnagy esetében került sor, aki – Gottwald köztársasági elnök személyes kegyelmi rendeletének köszönhetően – minden áldozatáért ötven napot töltött fogházban (vö. 1942. május 27.).

1946. június 18. Radó Endre csendőrszázados, 1944. november 15. után a Nemzeti Számonkérés Szervezete katonai nyomozó alosztályának parancsnoka a BBB áldozatává válik.

Június 19.
1269. június 19. Szent Lajos francia király rendelete alapján a zsidóknak szégyenszalagot kell viselniük.

1388. június 19. Zsigmond oklevélben dicsekszik azzal, hogy milyen sorsot juttatott az őt – az ország többségével együtt – királynak el nem ismerő Korpády Jánosnak: „Vasra verve hozatta Budára, ott az utcákon lófarkon hurcoltatta, kövekkel ízenként összemorzsoltatta, a város falain kívül ragadtatta, lefejeztette és négyfelé vágatta”, elkobzott birtokát pedig a Kanizsayaknak adományozta.

1936. június 19. A palesztin problémáról folyó brit parlamenti vitában David Lloyd George (alias Levi-Löwit) kijelenti: „1917-ben a francia hadsereg fellázadt, Olaszországot legyőzték, Oroszország megérett a forradalomra és Amerika még nem sorakozott fel mellettünk… Minden oldalról olyan információkat kaptunk, hogy a szövetségesek számára életbevágó megszerezni a zsidó közösség támogatását”.

1953. június 19. A New York-i Sing Sing börtönben villamosszékbe ültetik Julius és Ethel Rosenberget, az amerikai kommunista párt tagjait, akiket a Szovjetuniónak történő kémkedés vádjában találtak bűnösnek, és a széleskörű nemzetközi tiltakozás dacára halálra ítéltek és kivégeztek.

1982. június 19. Öngyilkosságnak >strong>álcázott gyilkosság áldozata lesz „isten bankára”, Roberto Calvi, a milánói Banco Ambrosiano első embere, aki Paul Marcinkus chicagói érsek cinkosságával titkos és törvénytelen pénzügyi tranzakciókba bonyolódott a Vatikán és a maffia megbízásából, így a Reagan elnökkel együttműködő II. János Pál pápa utasítására mintegy 1, 3 milliárd dollárt juttatott a lengyel kommunista rezsim fellazítására törekvő Szolidaritás szakszervezet számára. Miután Olaszországban négy év börtönre ítélték, Calvi Londonba szökött, előbb azonban azt mondta fiának, hogy „olyan dolgokat fogok nyilvánosságra hozni, amelyek alapjaiban fogják megrázni a Vatikánt, a pápa pedig kénytelen lesz lemondani”. Tizenkét nappal később holtan találták a londoni Blackfriars-híd talapzatára akasztva.

2004. június 19. "Hamis az a felfogás, hogy az osztályalapra helyezett terrorból legalább a rasszizmus mérge hiányzott. Sztálin és környezete az egyes nemzeteket a biológiai szelektálás szempontjából is rangsorolta - az élen a lengyelek és az ukránok álltak -, és gyűlölete a zsidókra is kiterjedt", írja Tamáska Péter történész a Magyar Nemzetben Gustav Herling Welt ohne Erbarmung (Könyörület nélküli világ) c. gulág-visszaemlékezését méltatva, és hozzáteszi: "A holokauszt tágabb, a Szovjetunió történetét is magába foglaló értelmezése tehát sokkal több kényes problémát rejt magában, mint azt első pillantásra gondolnánk."

2005. június 19. A hivatalos látogatáson Izraelben tartózkodó Orbán Viktor felkeresi Theodor Herzl síremlékét, majd ellátogat a Jád Vásem Intézetbe, ahol fejet hajt a holokauszt zsidó áldozatainak emléke előtt, és az intézmény igazgatójával tárgyalva javasolja, hogy gróf Esterházy János is kapja meg a zsidómentőknek járó Világ Igaza címet. Vendéglátójával, Szilvan Salom külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén a felek elfogadhatatlannak nevezték az Európában újonnan feltámadó antiszemitizmust, megállapítva, hogy ez a jelenség Nyugat-Európában különösen a baloldalon erős, jellemzője az Amerika-, a globalizáció- és az Izrael-ellenesség. Orbán találkozott a Likud politikusaival is. „A Likud az egy nemzeti párt, kormányzópárt és nemzeti párt Izraelben. Mi is nemzeti párt vagyunk Magyarországon, az elveink is közel vannak egymáshoz, szeretnénk, hogy ha a jövőben az együttműködésünk az még szorosabb lenne, mint a múltban volt. Ennek a jövőre nézve lehet jelentősége”, jelentette ki a Fidesz elnöke. (Vö. 1999. február 11.; 2007. november 15.)

Június 20.
451. június 20. A catalaunumi mezőn (a mai Troyes mellett) megütközik egymással az Attila vezette hun és az Aetius vezette nyugat-római sereg. A döntetlenül végződött csata másnapján a hunok elhagyják a csatateret, a rómaiaknak azonban nem marad erejük az üldözésükre. A hun király már a következő évben Itáliára tör, egészen Rómáig nyomul, és csak Markianosz kelet-római császár dunai átkelésének hírére köt fegyverszünetet a római békeküldöttséggel, amelynek I. Leó pápa is tagja volt.

1707. június 20. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezérlete alatt összeülő ónodi országgyűlés kimondja a következő határozatot: „Miután az osztrák ház királyi hatalmával visszaélve erőhatalommal törekedett a nemes magyar nemzet romlására, s magát nem akképpen, mint királyhoz illik, hanem az ország nyilvános ellenségeként viselte (…), szabad nemzetünket zsarnoki szolgaságba sülyesztette, megigázott gyanánt elnyomta, hazánk törvényeit, szabadságát eltiporta (…), magunkat az osztrák ház alól szabadoknak, a trónt üresnek nyilvánítjuk.”

1948. június 20. Vezetőjük, David Ben-Gurion parancsára a Hagana egységei megtámadják a Tel-Aviv partjaihoz érkező Altalena nevű hajót, amelyet a Menahem Begin vezette Irgun titkos fegyverszállításra használt. A cionista szélsőségesek belvillongásának eredményeként a hajóval Izraelbe tartó zsidó menekültek - többségükben a „holokauszt” túlélői - közül sokan a tűzharc áldozataivá váltak vagy a tengerbe vesztek(vö. 1940. november 25.).

Június 21.
1199. június 21. III. Ince pápa szemrehányással illeti Imre királyt a váci püspök ellen a templomban, az oltárnál elkövetett erőszakoskodás miatt (vö. 17. március 1199.), és kánoni szigorral fenyegetőzve elégtételt követel. (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1532. január 4.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1481. június 21. „Aeterni Regis” kezdetű bullájában IV. Sixtus pápa a még ismeretlen világot felosztja két befolyási övezetre: a Kanári-szigetcsoporton keresztül húzódó szélességi körtől délre eső területet a portugálok, az ettől északra levőt pedig a spanyolok kapják. A pápáknak a „pogányok”, illetve a „hitetlenek” által lakott földek fölötti kegyúri jogát Enrico de Souza bíboros elmélete alapozta meg, amely szerint a nem keresztény népek csak Krisztus megjelenéséig élvezhettek függetlenséget, utána ui. Krisztusnak, mint „a világ legfőbb urának” a hatalmába mentek át, aki hatalmi jogosítványát átruházta Péter apostolra, ő pedig utódaira, a pápákra. Így a pápák teljhatalmat kaptak arra, hogy a „hitetleneket” megfosszák függetlenségüktől és a fölöttük gyakorolt hatalmat keresztény uralkodóknak adják át. Ez az elmélet a „szigetek doktrínája” néven is ismert, mert ez alapján adományozták a pápák Írországot az angol királynak, arra kötelezve az angolokat, hogy az íreket katolikus hitre térítsék.

1871. június 21. "Ismét remélhetünk! Német küldetésünk még nem fejeződött be! Bizakodóbb vagyok, mint valaha, mert még nem ment tönkre minden a francia-zsidó ellaposodás és 'elegancia', a 'jelenkor' mohó tobzódása folytán. Van még bátorság, mégpedig német bátorság, amely valami bensőleg más, mint szánalomra méltó szomszádaink lendülete. A nemzetek harcán túl az a nemzetközi hidrafej ijesztett meg bennünket, amely hirtelen oly félelmetesen tűnt fel mint egészen más jövőbeli harcok hirdetője", írja Nietzsche Gersdorff bárónak címzett levelében a Párizsi Kommün bukására reagálva.

1933. június 21. Németország Cionista Szövetsége támogató memorandumot címez a Német Nemzetiszocialista Munkáspártnak, amelyben többek között az alábbiak olvashatók: „Azóta, hogy megalapították az új államot, amely a faji elvet proklamálta, szeretnénk közösségünket ezekhez az új struktúrákhoz alakítani”. „Mi is a vegyesházasságok ellen vagyunk, és szeretnénk fenntartani a zsidó csoport tisztaságát”. (Vö. 1948. december 4.; 1983. február 4.; 1983. augusztus 19.)

1946. június 21. A „háborús bűnösök” nürnbergi perében Robert Jackson amerikai vádló vádat emel 20 ezer ember atombombával történő megölése és eltüntetése miatt, amelyre Auschwitzban került volna sor.

1976. június 21. A Time magazin szerint Jimmy Carter amerikai elnök New Jersey Erzsébet zsinagógájában kijelenti: „Ugyanazt az Istent imádom, mint önök. Mi (baptisták) ugyanazt a Bibliát tanulmányozzuk, mint önök. (…) Izrael fennmaradása nem a politikától függ. Fenntartása erkölcsi kötelesség”.

1979. június 21. W. D. Rubinstein, az ausztráliai Deakin Egyetem tanára a Nation Reviewban kijelenti, hogy „ha a holokauszt csalásnak tűnne, az izraeli propaganda első számú fegyvere eltűnne”.

Június 22.
1366. június 22. V. Orbán pápa arra inti Nagy Lajos magyar királyt, hogy alaposan fontolja meg a török elleni segítség fejében a nyugati egyház kebelébe való megtérést ígérő bizánci császár kérését, mert a bizánciak régebben sem voltak őszinték az egyházzal folytatott egyezkedéseikben és valószínűleg most is inkább a szükség, mint az ájtatosság készteti őket az unió iránti ígéretre.

1535. június 22. VIII. Henrik angol király lefejezteti John Fisher kardinálist. (Vö. 1547. január 27.)

1565. június 22. A váradi protestánsok nagy dúlást végeznek Szent László király nyughelyén. A király kápolnáját Izabella és János Zsigmond csapatai elpusztítják, sírját feltörik, csontjait szétszórják.

1633. június 22. „Én, Galileo Galilei, hetvenéves koromban, mint a szent Inkvizíció foglya, térden állva és kezemet a Szentírásra helyezve megtagadom, elátkozom és megvetem a Föld forgásának eretneki és téves tanát”, jelenti ki a nagy olasz humanista, aki ennek ellenére élete végéig az egyház foglya maradt. (Vö. 1616. február 25.; 1979. november 10.; 1983. május 11.)

1936. június 22. Ifj. Balogh István vezetése alatt egyesül a Magyar Nemzeti Szocialista Párt és a Magyar Nemzeti Szocialista Földmunkás Párt.

1946. június 22. Hubay Kálmán parlamenti képviselő, a Hungarista Mozgalom egyik megalapítója és Ruszkay-Rantzenberger Jenő ny. altábornagy, a Waffen SS tábornoka, 1945. március 1-től a magyar fegyveres SS kötelékek felügyelője a BBB (bibsi-bolsi bosszú) áldozatává válik.

1993. június 22. Heinz Jaeckel, a Németországi Központi Zsidótanács titkára a Max Planck Társaság elnökének, Hans F. Zachernek címzett levelében tiltakozik a Germar Rudolf vegyész doktori disszertációjában szereplő tudományos megállapítások miatt, amelyek az auschwitzi gázkamrák falából vett minták alapján egyértelműen kizárják, hogy a Zyklon-B gázt emberirtásra használták volna. A tiltakozás hatására Rudolfnak azonnali hatállyal felmondtak munkahelyén, és nem sokkal később közösség elleni izgatás miatt 14 havi letöltendő börtönbüntetésre ítélték, mert metodikailag helyes és opponense által kezdetben nagyon megdicsért tudományos munkájából úgymond „hibás következtetéseket” vont le. Germar Rudolf vesszőfutása azóta is tart, jelenleg éppen börtönbüntetését tölti Németországban holokauszttagadás miatt.

1994. június 22. A Mannheimi Tartományi Bíróság Rainer Orlet bíró által elnökölt tanácsa faji gyűlöletkeltés és uszítás vádjával egyévi felfüggesztett börtönre ítéli a Német Nemzetidemokrata Párt (NPD) vezetőjét, Günter Deckertet, mert egy 1991-es rendezvényen képtelenségnek, a zsidók által - a kártérítés érdekében - kiagyaltnak minősítette a zsidók auschwitzi tömeges kivégzéséről szóló állításokat. Az ítélet indoklása szerint "az erős jellemű, felelősen gondolkodó" vádlott "hangsúlyozottan nemzeti beállítottsága alapján rossz néven veszi a zsidóktól, hogy állandóan a holokausztra hivatkoznak", és alapvetően az motiválja a holokauszt tagadásában, hogy "erősítse a német nép ellenállóképességét a holokausztból levezetett zsidó igényekkel szemben". Eszerint Deckert "bízik megrögzött történelmi nézetek eloszlatásában", és azért küzd, hogy "a történetírásnak és a közfelfogásnak a nemzetiszocializmussal és különösen a háborús vétkességgel és a zsidók megsemmisítésével kapcsolatos állításai Németország számára kedvezően változzanak meg". A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy "Németországnak még ma is, ötven évvel a világháború befejezése után a zsidóüldözésből fakadóan politikai, erkölcsi és pénzügyi követelésekkel kell szembenéznie, miközben más népek tömeges bűncselekményei büntetlenek maradtak. A vádlott jogos érdekeket fogalmazott meg azzal, hogy a holokausztból eredő, Németországgal szembeni követelések ellen akart védekezni. A német népnek a zsidó igényekkel szembeni harcát kívánta erősíteni." A nácizmus baden-württembergi üldözötteinek szövetsége népellenes izgatásért feljelentést tett a mannheimi bírák ellen, Helmuth Kohl kancellár pedig - egy Bild-interjúban üzenve - szégyennek nevezte az ítéletet. (Jakov Lind zsidó író szerint "a mostani német szövetségi kancellár dédnagyapja még 'n'-nel írta a nevét 'l' helyett, és Buczaczban volt házaló", Der Erfinder, Carl Hanser kiadó, München 1988, 80. old. Más források tudni vélik, hogy a kancellár nagyszülei, Salomon és Sara Kohn bécsi zsidók voltak, és maga Kohl is Henoch Kohnként látta meg a napvilágot). Günter Deckert vesszőfutása nem ért véget, sőt még csak ezután kezdődött igazán. (Vö. 1995. március 15.).

Június 23.
1526. június 23. A fenyegető török veszedelem küszöbén a magyar kormány elrendeli, hogy a templomi arany és ezüst jószág felét a haza védelmére összeszedjék és pénzzé veressék. Noha a begyűjtés a pápa jóváhagyásával történt, a papság annak több helyen is ellenállt.

Június 24.
901. június 24. Az Itáliában kalandozó magyar sereg felgyújtja Vercellit és megöli a város püspökét.

1298. június 24. Rindfleisch lovag lemészárolja az ifhaubeni zsidókat, majd a következő hónapokban a würzburgiakra és a heilbronniakra is sort kerített.

1648. június 24. Bogdan Hmelnyickij kozákjai lemészárolnak 2000 zsidót és 600 lengyel katolikust Ukrajnában. Az ukrán függetlenség hőse a lengyel nemesek ellen harcolt, akik előszeretettel alkalmaztak zsidó adóbeszedőket az ukrán parasztok kiszipolyozására. (Vö. 1648. július 22.; 1648. november 2.)

1919. június 24. A Szamuely Tibor vezette vörös karhatalmi ezred vérbe fojtja a Duna menti és Kalocsa környéki falvak lakóinak lázadását, amely a sorozások és rekvirálások miatt robbant ki. (Vö. 1919. június 27.)

Június 25.
1535. június 25. A katolikus püspökök és a protestáns uralkodók „szent” szövetsége elfoglalja Münstert, az anabaptisták fővárosát. A mozgalom fejét, a holland Jan van Leiden Beukelszoont elfogják, majd vasketrecbe zárva körbehordozzák Németországon, mielőtt az „ökumenikus” kínzás következtében életét veszti. (Vö. 1307. június 1.; 1415. július 6.; 1498. május 23.)

1849. június 25. Batthyány Kázmér külügyminiszter körlevelet intéz Magyarország külföldi követeihez, hogy sürgessék a francia, angol és török kormánynál: ne tűrjék az oroszok magyarországi beavatkozását, mert ha a nemzetközi jogot, a humanitást, a civilizációt nem is akarják tekintetbe venni, legalább azt vegyék fontolóra, hogy Magyarország leigázása után rájuk kerül sor.

1946. június 25. Gál Csaba, 1944. november 4-től a Szálasi-kormány személyi ügyek kormánybiztosa a BBB (bibsi-bolsi bosszú) áldozatává válik.

1993. június 25. „Izrael következetesen és módszeresen tagadja az örmény holokausztot, miközben cinikus módon mindent elkövet a vészkorszak emlékének ápolásáért, illetve azért, hogy a zsidó holokauszt a világ népeinek örök szégyeneként vonuljon be a történelembe”, írja Mihál Peleg a Ha’aretz című izraeli napilapban. (Vö. 1984. április 15.)

1996. június 25. Autóba rejtett pokolgép robban az amerikai légierő Dharhan közeli légitámaszpontján, 19 amerikai katona meghal, több mint háromszáz megsebesül. A vizsgálat szerint az elkövetők az al-Kaidához tartoztak.

Június 26.
363. június 26. Túlságosan is rövid, alig húsz hónapos uralkodás után harminckét évesen leheli ki lelkét a birodalmában az ősei hitének visszaállítására törekvő és ezért az egyház által „apostatának” titulált Julianus római császár, Voltaire szerint „a valaha élt talán legnagyobb ember”, akit az ellenség ölt meg a perzsák elleni hadjárata során, de egy római keresztény katona hajítódárdája által.

1918. június 26. „Habozás nélkül tömegterrorral kell sújtani a szovjetek képviselőit, amikor arról van szó, hogy a tettek mezejére lépjünk”, írja Lenin Zinovjevnek.

Június 27.
1919. június 27. „Hörög a halál a Duna mentén. Szamuely egy hete akasztat. A forradalmi kormányzótanács őt küldte ki. Terroristáival a felkelés másnapján robogott be Kunszentmiklósba. Kíséretében voltak orosz zsidó hóhérjai, Icigovics és Osserovics is és fekete ruhában lábszárvédősen még egy zsidó hóhér, akit Kohn-Kerekesnek hívnak. Kohn-Kerekes az állomáson hangosan vitatkozott a kiszabadított rablógyilkossal, Nick Gusztáv terroristával, hogy öt perc alatt két vagy három embert lehet-e akasztani”, írja Bujdosó könyvében Tormay Cecil. (Vö. 1919. június 24.; 1919. augusztus 2.)

1949. június 27. A Sloan-Kettering onkológiai intézet és a manhattani kórház igazgatójává történő kinevezése alkalmából az amerikai Time magazin címlapsztorit szentel Dr. Cornelius Rhoads onkológusnak, akinek korábban azért kellett elhagynia a San Juan-i (Puerto Rico) presbiteriánus kórházban betöltött vezető állását, mert egy New York-i barátjának küldött levelében azt írta, hogy „az volna ideális, ha nem lennének ezek a Puerto Ricó-iak… Egy szigeten élni velük - elviselhetetlen kínlódás. A szigetnek nem egészségvédelem kell, hanem egy hatalmas hullám vagy valami ilyesmi, ami megsemmisítené az egész lakosságot az utolsó emberig. Akkor talán még lehetne itt élni. Mindent megtettem, ami tőlem telt, hogy meggyorsítsam a megsemmisítésnek ezt a folyamatát – nyolcat küldtem el közülük a másvilágra, és még néhányat mesterségesen rákkal fertőztem meg. Ezek egyébként eddig még nem fordultak fel.”

1957. június 27. A Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild, majd a Legfelsőbb Bíróság Radó Zoltán tanácselnök vezetésével, koholt vádakra épülő, koncepciós eljárásban hozott ítélete alapján felakasztják Tóth Ilona 24 éves medikát, akit azzal vádoltak meg, hogy az ’56-os népfelkelés végnapjaiban méreginjekcióval meggyilkolt egy ávóst. Halálos ítéletét 2001. február 19-én semmissé nyilvánították.

Június 28.
1849. június 28. A magyar kormány szózatot intéz Európa népeihez. „Ti kormányok, hivatalos őrei vagytok egész Európa szabadságának. A bűn, melyet bármely országában Európának a szabadság ellen elkövetni engedtek, bosszúállva fog titeket megbüntetni. Ti népek, ébredjetek fel a szörnyű veszélyre. Te büszke angol nemzet, elfeledkeztél az általad felállított be nem avatkozás elvéről, s tűröd azt éppen az alkotmányos szabadság érdeke ellen. Te francia respublika, azt mondád, szíves frigyre hívod fel mindazon népeket, kik általában a szabadság elvét fogadják el nemzeti létök alapjául. És elhagysz mindent, aki benned bízva a szabadság útjára lépett. Mi küzdünk utolsó csepp vérig, hogy e föld vagy választott tartománya legyen a vérrel vívott szent szabadságnak, vagy örökké kárhozatos emléke annak, mint tudják a szabad népek és nemzetek egymást gyalázatosan elhagyni”, áll többek között a szózatban.

1873. június 28. Deák Ferenc utoljára jelenik meg a képviselőházban, és beszédében fellép a pápai csalatkozhatatlanság dogmája ellen, valamint a kötelező polgári házasság bevezetése mellett. (Vö. 1848. augusztus 9.)

1919. június 28. Versailles-ban megkötik az első világháborúban vesztes Németországra kényszerített békediktátumot. „Ha szántszándékkal Közép-Európa elszegényítésére törekszünk, meg merem jósolni, hogy kemény lesz a bosszú. Akkor semmi sem késleltetheti sokáig a reakció erői (értsd: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió és szövetségeseik) és a kétségbeesett forradalmi megrázkódtatások (ti. Németország, Olaszország, Japán és szövetségeseik) közötti végső polgárháborút, amelyhez képest a most véget ért német háború borzalmai a semmibe vesznek, és amely le fogja rombolni (...) nemzedékünk civilizációját és vívmányait”, írja John Maynard Keynes neves brit közgazdász, aki a Németországra nézve katasztrofális szerződés miatti tiltakozásul lemondott a brit delegációban betöltött tanácsadói posztjáról. (Vö. 1920. október 15.)

1933. június 28. Moszkvában megkezdődik a helyi cigányok összegyűjtése és szibériai „munkafalvakba” való deportálása. A hatóságok egy hét alatt 5470 cigányt fogdostak össze. (Vö. 1935. március 15.; 1937. július 2.; 1940. február 9.; 1941. június 14.; 1941. augusztus 28.; 1948. február 21.; 1948. május 22.; 1949. január 12.)

1967. június 28. A Legfelsőbb Bíróság jogerős döntést hirdet az ún. zuglói nyilasperben, és halálra ítéli Kröszl Vilmost és két társát, 15 vádlottat pedig 8-15 évi fegyházbüntetéssel sújt. Az egykori nyilas pártszolgálatosokat azzal vádolták meg, hogy 1944 végén 1000-1200 izraelita vallású személyt meggyilkoltak.

Június 29.
1763. június 29. Barkóczy esztergomi érsek írja az előző napon földrengés sújtotta Komárom szabad királyi város elöljáróihoz: „Továbbá akarom, hogy a szent beszédekben a népnek értésére adassék, mi szerint a csapásban Isten büntető kezét alázatosan ismerje meg, és megtörődve, őszinte, igaz bűnbántot tartson elkövetett hibáiért, mert egyedül ez képes jövőre tőlünk az ő jogos haragját eltávolítani.”

1989. június 29. "Az 'antiszemitizmus', mint minden 'anti', nem üres térben keletkezik... Nem titok, hogy a bolsevikok pártjában a zsidók jelentős százalékot képviseltek. Nem titok, hogy a zsidó nemzetiség vezetői aktívan részt vettek az orosz nép genocídiumának minden aktusában... A polgárháború befejezése után az újsütetű kényszermunka, a Fehér-tenger és a Balti-öböl közötti csatorna építésének a vezetősége kizárólag zsidó nemzetiségűekből állt. Aránytalanul magas a zsidók aránya a GPU-NKVD vezetésében... A kollektivizálást Jekovlev-Epstein földművelésügyi népbiztos vezette. Kaganovicsnak a Don-vidékre történő érkezése után a vízmosások szélén százával voltak találhatók levágott fejek, kiszaggatott aranyfogakkal... Némely zsidók nagyon szeretik felemlegetni azt a nagyszámú sértést, amelyet a 'nagyorosz sovinisztáktól' kellett elszenvedniük. Próbálják ezért megérteni a feldühödött oroszt, aki Oroszország romjain ül, és ne hárítsák át Jagoda, Berman, Kogan, Kaganovics bűneit Sztálinra", írja Alekszandr Buskov a Krasznojarszkij Komszomolecben.

Június 30.
2000. június 30. „Nem bölcs dolog konzekvensen egyenlőségjelet tenni egy emberirtásra eredendően eltökélt,azt végrehajtó, egy évtizedes gyilkos őrület (a nácizmus) és a valódi kommunisták 1871 óta tiszteletet érdemlő, egészen másfajta gondolkodásmódja közé...”, írja Rajk András a Népszabadságban (vö. 2003 március 20.).