Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Több évi jogi huzavona után kitoloncolták John Demjanjukot, az egykori feltételezett náci táborőrt az Egyesült Államokból, hogy Németországban állítsák törvény elé. A Simon Wiesenthal Központ szerint a Rettegett Ivánként ismert ukrán születésű férfi lesz az utolsó, akit náci háborús bűnökért felelősségre vonnak.
A 89 éves ukrán születésű férfit egy mentőautó szállította el otthonából és kerekes székben tolták fel a repülőgépre, amely helyi idő szerint hétfőn este indult el az ohiói Clevelandből Münchenbe, ahová kedd délelőtt meg is érkezett.
A kitoloncolásra négy nappal azután került sor, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság elutasította Demjanjuk azon kérelmének tárgyalását, hogy egészségi állapota miatt függesszék fel a kiadatási eljárást. Demjanjuk hétfőn elbúcsúzott családjától, és két pap is meglátogatta Cleveland melletti házában. Családtagjai lepedővel takarták el a fotósok elől, amikor beemelték az őt szállító mentőautóba.
A müncheni ügyészség márciusban adott ki elfogató parancsot Demjanjuk ellen azzal a váddal, hogy a II. világháborúban náci haláltáborok őreként 29 ezer esetben bűnsegéd volt emberölésben. Az egykori autógyári munkás tagadja, hogy bűnös lenne; azt állítja, a szovjet hadsereg katonájaként 1942-ben német fogságba esett, majd 1944-ig német börtöntáborokban volt, és semmi köze a holokauszthoz.
Marvin Hier rabbi, a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ alapítója közölte: Demjanjuk megérdemli, hogy megbüntessék; a sobibori haláltáborban férfiakat, nőket és gyerekeket lökött be a gázkamrába, "könyörület, szánalom és bűntudat nélkül". Véleménye szerint valószínűleg ez lesz az utolsó per, amelyben valakit náci háborús bűnökért elítélnek.
A feltételezett háborús bűnös fia, ifjabb John Demjanjuk közölte, hogy a kiadatás felfüggesztésére vonatkozó elutasítást akkor is megfellebbezi, ha apja már nincs az országban. Azt mondta, nincs egyetlen bizonyíték sem arra, hogy apja bárkinek ártott, nemhogy akárkit megölt volna.
(MTI/nol)
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)