Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Berlin: a vallásos népbutítás kötelezővé tételéért akciózik a monoteista ökumené

A vallásoktatás jövőjéről kezdődött népszavazás vasárnap Berlinben. Angela Merkel kancellár azt szeretné, ha a német fővárosban is kötelező lenne a hittan oktatása.

Az önálló tartománynak számító Berlinben - a legtöbb német tartománytól eltérően - az állami iskolák hetedik osztályától az etika a kötelező tárgy, és a vallásoktatást a diákok fakultatív tárgyként vehetik fel. Ennek hátterében egy 2005. februári merénylet áll, amikor egy 23 éves kurd származású lányt a saját öccse lőtt agyon, mert a családdal együtt úgy ítélte meg, hogy nem igazi muzulmánként, hanem németként viselkedett.
A főváros baloldali vezetése ezt követően határozta el, hogy a hetedik osztálytól kötelezővé teszi az etika oktatását abban a reményben, hogy az elősegíti a különböző kultúrák és nemzetiségek közötti párbeszédet, az értékekről, a vallásról, a szexualitásról, valamint a toleranciáról való vitát.
Az alkotmány értelmében ugyanakkor az iskolákban a vallásoktatás a kötelező, ez alól csak Bréma, Brandenburg és Berlin számít kivételnek. Az utóbbiban a Pro Reli elnevezésű társadalmi szervezet a konzervatív pártok, a liberálisok, továbbá a katolikus és evangélikus egyházi szervezetek, a zsidó közösség és egyes muzulmán tömörülések támogatásával aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a diákok maguk dönthessék el, hogy etikát vagy hittant akarnak-e tanulni.
A Pro Reli és támogatói szerint az etika kötelező tárgyként való hatósági elrendelése közvetve az egyén jogainak korlátozását jelenti, és a tényleges értékközvetítésre a vallásoktatás nyújt lehetőséget. A szervezet összegyűjtötte a referendum kiírásához szükséges aláírást.
A német fővárosban vasárnap reggel nyíltak meg a szavazóhelyiségek. 2,4 millió berlini szavazhat, és az érvényességhez legalább 25 százaléknak, azaz több mint 611 ezer embernek kell kinyilvánítania a véleményét.
A referendum előestéjén Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke minél nagyobb arányú részvételre, és a hittan oktatásának kötelezővé tételére hívott fel.

(forrás: MTI/Index)

Ma történt

Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.

1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,

„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)

1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)