Ismét példát statuál az osztrák inkvizíciós törvényszék a holo-dogma cáfolatáért

Újabb per kezdődött hétfőn Bécsben Gerd Honsik ismert osztrák hazafi ellen a "holokauszt tagadásának és tiltott eszmék terjesztésének" vádjával.

Honsikot 1992-ben nem jogerősen másfél évi szabadságvesztésre ítélték "náci eszmék hirdetése és a gázkamrák létezésének tagadása" miatt, ám ő a fellebbezési eljárás alatt Spanyolországba szökött.
A spanyol hatóságok 2007 októberében, európai elfogatóparancs alapján adták ki őt az osztrák szerveknek. Madrid előzőleg két alkalommal is visszautasította a kiadatási kérelmet, azzal érvelve, hogy az Ausztriában Honsik terhére rótt cselekmények a spanyol jog szerint nem bűncselekmények.
Mint arra a bécsi hatóságok rámutattak, az európai elfogatóparancs alapján azokból az országokból is kiadhatók a fajüldözéssel és idegenellenességgel vádoltak, ahol az ellenük megfogalmazott vádak alapján nem lennének büntethetők.
Ausztriában egytől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik nyilvánosan cáfolni merik a zsidó kitalációkat. Tíztől 20 évig - különösen veszélyes esetben pedig életfogytig - terjedő elzárásra ítélhetik a náci szervezetek újralapítóit és az azokban vezető szerepet vállalókat. Nemzetiszocialista propaganda terjesztéséért 5-től 10 évig terjedő büntetés szabható ki.
Az ügyészség javaslatára most azt is vizsgálják, hogy a 67 éves férfi a Spanyolországban töltött időszak alatt megjelent írásaival, az azokban képviselt nézeteinek terjesztésével nem követett-e el "bűncselekményt".
Stefan Apostol államügyész nyitóbeszédében "az egyik vezető revizionistának", "történelemhamisítónak" nevezte Honsikot. Az első tárgyalási napot éppen Adolf Hitler születésének napjára, április 20-ára tűzték ki. "Nem csak szomorú, de veszélyes is, hogy 120 évvel Hitler születése után vannak még, akik tagadják rémtetteit" - mondta az ügyész.
A náci szervezetek újralapítását és a náci propagandát tiltó, a holokauszt cáfolását szankcionáló úgynevezett tilalmi törvényt (Verbotsgesetz), amelynek alapján a Honsik-per folyik, 1947-ben fogadták el. Az 90-es évek elején megszigorított jogszabály alapján 1990 és 2005 között 253 ítéletet hoztak a demokrácia és a szólásszabadság dicsőségére.

(MTI és kuruc.info nyomán)

Bűnösnek találta holokauszttagadás vádjában, és nem jogerősen öt évi börtönbüntetésre ítélte egy bécsi esküdtbíróság hétfőn Gerd Honsikot.

A hatvanhét éves Gerd Honsik egyszer már megszökött az osztrák hatóságok elől. Spanyolországban húzta meg magát, ahol nem számít bűncselekménynek a holokauszttagadás és a gázkamrák létezésének tagadása. Az új ítélet nem jogerős, a férfi ügyvédje fellebbez.

Az ítéletet a náci szervezetek újraalapítását és a náci propaganda terjesztését tiltó, illetve a holokauszt tagadását szankcionáló osztrák jogszabály, az úgynevezett tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján hozták meg.

A hatvanhét éves osztrák férfit 1992-ben már másfél év szabadságvesztésre ítélték a Felmentés Hitlernek? című könyve miatt. Honsik a fellebbezési eljárás alatt Spanyolországba szökött, ahol a náci eszmék hirdetése és a gázkamrák létezésének tagadása nem bűncselekmény. A spanyol hatóságok végül 2007-ben, európai elfogatóparancs alapján adták ki a férfit Ausztriának.

Újabb pert azért indítottak ellene spanyolországi tartózkodása alatt, mert törvénybe ütköző állításokat tett a nemzetiszocializmusról a Halt! (Állj!) című lapban, amit maga adott ki. Stefan Apostol államügyész az első tárgyalási napon, nyitóbeszédében az egyik vezető revizionistának és történelemhamisítónak nevezte a vádlottat.

Az ítélethozatalkor számításba vették az is, hogy az előző ítélet után is folytatta korábbi tevékenységét. A börtönbüntetés mellett a bíróság elrendelte a folyóirat példányainak bevonását. Külön eljárásban vizsgálják majd, hogy két másik könyvével is megsértette-e a tilalmi törvényt. Honsik ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen.

A perben a vádlott mindvégig ártatlannak vallotta magát. Míg 1991-ben lapjában "a szövetséges propaganda beteg elméi" szüleményének nevezte az auschwitzi koncentrációs táborban végrehajtott tömeges gyilkosságokat, most kijelentette, hogy 1994 óta "nem általában vitatja", hogy léteztek a gázkamrák, hanem csak azokat a helyeket illetően, "ahol kutatást végzett". Emellett azt állította, hogy a mauthauseni koncentrációstáborban propagandacéllal "utólagos rekonstrukciót hajtottak végre". Azt a meggyőződését is hangoztatta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) manipulálta a történelmi tényeket.

Az eredetileg a náci szervezetek feloszlatásáról, újraalapításuk és a nemzetiszocialista tevékenység tilalmáról szóló, 1945-ben megalkotott tilalmi törvényt 1992-ben egészítették ki a holokauszt tagadásának tilalmával. Egytől tíz évig, különösen súlyos esetben akár húsz évig is terjedő börtönbüntetés szabható ki arra, aki "a nemzetiszocialista népirtást vagy más emberiesség elleni nemzetiszocialista bűntettet" nyilvánosság előtt tagad, kisebbít, helyesel vagy igazolni próbál.

(forrás: MTI)