Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Richard Fernandez: A legveszélyesebb emberek
Egy homoszexuális férfi, egy filmkészítő, egy muszlim nő, és egy politikus egy apró pártból. Hogy lehetséges, hogy ezek a valószínűtlen egyének - akik valójában a társadalom széleiről származnak - a kora XXI. századi európai történelem középpontjába kerültek? Úgy, hogy mivel a szélekről származtak, ezért az elsők között látják a problémákat. Csakúgy, mint a filmekben az átlagemberek, akik egyszer csak rájönnek, hogy az elsők közé tartoznak, amikor rájönnek, hogy milyen óriási méretű problémával is állnak szemben. Természetesen Pim Fortynről, Theo Van Goghról, Ayaan Hirsi Aliról, és Geert Wildersről van szó. Bruce Bawer a City Journal magazinban írja le a véletlenszerű végzetüket.
Mennyivel más lenne Hollandia, ha Pim Fortuyn élne! 2002 kora tavaszán, a szociológusból lett politikus - aki ki merte nyitni a száját a hazájában gombamódra szaporodó sharia enklávékról, és hogy ezek milyen veszélyt jelentettek a hazája demokráciájára - a közvélemény kutatások alapján igencsak népszerű volt, és minden úgy nézett ki, hogy ő lesz a következő miniszterelnök.
Végzet? Halál.
Fortuyn igáját az újságíró, rendező, és tévés személyiség Theo Van Gogh ...
Végzet? Halál.
A rivaldafény ezekután Ayaan Hirsi Alira, a brilliáns szomáliai születésű holland képviselőre, a Submission szövegének a társszerzőjére esett, aki hátrahagyta az iszlám hitét, a szabadság ékesszavú szószólójává vált, és különösképpen azokat a muszlim nőket vette a védőszárnyai alá, aki Hollandiában ugyanannyi elnyomással néztek szembe, mint az eredeti hazájukban.
Végzet? Bujdoklás és száműzetés.
És végülis elérkeztünk Geert Wildershez. Az Amszterdami Fellebbezési Bíróság (Amsterdam Appeals Court) úgy döntött, hogy gyűlöletbeszéd címén bepereli Wilderset.
Végzet? Tőlünk függ. De ha belegondolunk hogy miképpen is alakult az elmúlt pár év történelme, akkor Wilders sok kellemetlenségnek fog elébenézni. Wilders nem lesz az utolsó áldozat, de ugyanakkor elképezelhető, hogy ő lesz az utolsó a szélekről. A film következő részében belevágnak a dolgok közepébe. Mennyi az idő? Amikor Rick megkérdezi Samet a Casablancában, hogy mennyi is Amerikában az idő, már tudja is a választ. Majdnem túl késő.
Rick: Ha Casablancaban 1941 decembere van, akkor mennyi az idő New Yorkban?
Sam: Mi? Megállt az órám.
Rick: Lefogadom, hogy New Yorkban (még mindig) alszanak.
Hiba lenne azt hinni, hogy Fortuyn, Van Gogh, Ali, és Wilders azért jutott erre a sorsra, mivel hozzányúltak a "muszlim kérdéshez". Az Iszlám mindössze egy mellékes dolog a körülöttük forgó örvényhez képest. Nem, a problémák gyökerét ennél mélyebben kell keresni. Ez a négy ember az elmúlt 100 év leghatalmasabb tömeges öngyilkosságának a kellős közepébe keveredett: a felvilágosodás megsemmisítésébe; egy kultúra meggyilkolásába. A bíróság, amelyik ezt az ideológiai fatwát adta ki ellene, nem egy vallási bíróság volt délnyugat Ázsiából, hanem egy szekuláris bíróság, a modern Európa szivéből. Ezek nem kívülről jönnek; belül vannak.
Forrás:
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 4.
1542. február 4. Rómában elevenen megégetik az eretnekségben vétkes Giandomenico dell’Aquilát. Akkoriban III. Pál (Alessandro Farnese) személyében egy hitetlen ült a pápai trónon. (Vö. 1541. január 17.)
1936. február 4. A svájci Davosban David Frankfurter zsidó egyetemi hallgató merényletet követ el Wilhelm Gustloff svájci nemzetiszocialista vezető ellen. A gyilkost 18 éves börtönbüntésre ítélték, amelynek azonban csak a felét töltötte le, szabadulása után pedig Izraelbe távozott. (Vö. 1945. január 30.)
1945. február 4. „Az angolokat kímélve az volt az elképzelésem, hogy nem követem el a helyrehozhatatlant Nyugaton. Később, keleten támadva és a kommunista kelevényt kiszúrva azt reméltem, hogy jóérzékű reakciót válthatok ki a nyugatiaknál. Alábecsültem azonban a Churchill angoljai fölötti zsidó uralom hatalmát. Inkább belemerülnek ugyanis a hanyatlásba, mint hogy elfogadják a nemzetiszocializmust”, mondja Hitler főhadiszállásán Bormann-nak. (Vö. 1945. február 7.)
1983. február 4. Jiszráel Eldad, az „Izrael felszabadítását” zászlajára tűző cionista Lehi mozgalom egyik történelmi vezetője a tel-avivi Yedioth Ahronoth c. napilapban megerősíti, hogy szervezete és a náci Németország hivatalos képviselői között tárgyalások folytak a „zsidóprobléma végleges megoldása” és a „zsidómentes Európa” (Judenreines Europa) megteremtése céljából. A Lehi elődszervezete, a palesztinai zsidó állam létrehozása érdekében angolellenes terrorakciókat végrehajtó Irgun Cvai Leumi (vö. 1942. február 12.) késznek mutatkozott ténylegesen is hadba szállni Németország oldalán, és ezzel Hitler óhajának megfelelően hozzájárulni Anglia elszigeteléséhez és legyőzéséhez, már csak azért is, mert – mint azt önmagukról állították – „szervezete és világfelfogása szerint (az Irgun) szorosan kapcsolódik az európai diktatórikus mozgalmakhoz”. (Vö. 1933. június 21.; 1983. augusztus 19.)
