JÚLIUS

Július 1.
1766. július 1. A franciaországi Abbeville-ben kínvallatásnak vetik alá, majd kivégezik a 19 éves De la Barre lovagot, mert nem volt hajlandó levenni a kalapját egy kapucinus körmenet előtt. Bírái elrendelték, hogy tépjék ki a nyelvét és vágják le a kezét (vö. 415. március 6.; 1600. február 17.; 1619. február 9.; 1826. július 26.) Ez a legsötétebb középkort idéző ítélet nagymértékben hozzájárult Voltaire radikalizálódásához, és áttételesen a francia forradalom egyik kiváltó okának bizonyult. A lovagot 1793-ban rehabilitálták.

1976. július 1. A németországi Klingenberg kórházában belehal a koplalásba Anneliese Michel 23 éves wrzburgi főiskolai hallgató, akit hónapok óta „ördögi” látomások gyötörtek és két katolikus pap ördögűző rituálékat végzett rajta. Bigott katolikus szüleit hat hónapi börtönbüntetéssel sújtották, mert nem hívtak orvosi segítséget lányukhoz. A papok megúszták a felelősségre vonást. Azóta a lány sírja zarándokhellyé vált a fanatikus hívők számára. A középkorban Wrzburg városa boszorkányhajszáiról volt híres. (Vö. 2005. június 15.)

1962. július 1. "A szemináriumainkon nem oktatják az retorikát, és a hívek kénytelenek elviselni az új papok gyatra prédikációit és naiv és pietózus meséit. Tele a fejük spekulatív dogmatikus eszmékkel és az Ószövetség idejétmúlt és hitelét vesztett antropomorfikus nacionalizmusával, és szegény elhibázott tanítványok igyekeznek megmagyarázni az egyetemes isteni szeretetet, az összes népnek adott természeti jogokat és Krisztus egyetemességét. Vagyis még ma is egy hamis és ókori színvonalon mozgunk, amikor a pozitív tudományok, a régészet, az embertan és a földtan, nem kevésbé a megtalált Sumír első biblia (Ur, 1954, Dr. Kramer: La Biblia Parallela, 1956) mindent világosan feltár és megmagyaráz. Senki nem érti az Ószövetség maradi és elmúlt fontosságát, amely nagyrészt eltűnt népek (sumérok, akkádok, káldok és babiloniak) és innen-onnan kölcsönvett, átírt hagyományok meghamisított történelme... Szóval, kötve vagyunk egy bizonyos ósdi judaizmushoz, és nem elég számunkra Krisztus, az Isten fia!", mondja XXIII. János pápa a II. vatikáni zsinat megkezdésekor elmondott beszédében. A beszéd szövegét a római Azione Cattolica Italiana (Via Conciliazione 1. Róma) adta ki " 'Novena Allo Spirito Santo' di GIOVANNI XXIII, 1 luglio 1962, per il Concilio Ecumenico Vaticano II." címmel, a pápa hirtelen halála után azonban kivonták a forgalomból, sőt letagadták a létezését is.

Július 2.
1840. július 2. Kopácsy József esztergomi érsek pásztorlevélben szólítja fel egyházmegyéje alsópapságát, hogy ne áldják meg azokat a vegyes házasságokat, ahol a protestáns fél nem ad kötelezvényt születendő gyermekeik katolikus neveléséről.

1937. július 2. Sztálin döntése alapján az SZKP PB táviratot küld a helyi hatóságoknak és elrendeli, hogy
„tartóztassanak le minden kulákot és bűnözőt (…), lőjék agyon közülük a legellenségesebbeket és deportálják a kevésbé tevékeny, de azért a rendszer iránt mégis ellenséges elemeket”. Ezzel kezdetét veszi a nagy rémuralom (az ún. jezsovscsina, vö. 1937. augusztus 5.; 1940. február 3.; 1999. október 16.) időszaka, amely alatt legalább hatmillió embert tartóztattak le, hárommilliót végeztek ki és kétmillióan haltak meg a gulágon. (Vö. 1933. június 28.; 1935. március 15.; 1940. február 9.; 1941. június 14.; 1941. augusztus 28.; 1948. február 21.; 1948. május 22.; 1949. január 12.)

1940. július 2. Az ír partok közelében egy német tengeralattjáró megtorpedózza az angol flotta egyik büszkeségét, az Arandora Start, amelynek a fedélzetén 1500 személy volt, köztük ötszáz olasz, akiket Churchill „fasiszta-szimpátia” gyanújával Kanadába akart deportálni.

1942. július 2. A The New York Times világgá röpíti a szenzációs hírt, miszerint a náci Németországban 700 ezer zsidót küldtek a gázkamrákba. A dolog pikantériája, hogy a "szenzáció" a lap 26. oldalára szorul. Két évvel később "hitelt érdemlő forrásra" (a Roosevelt-kormányra) való hivatkozással a zsidó Arthur Sulzberger által kiadott lap közli, hogy három hét alatt állítólag további 350 ezer zsidót öltek meg a nácik. Ez alkalommal a hír a lap 12. oldalán látott napvilágot.

1982. július 2. A párizsi Sorbonne-on „A náci Németország és a zsidók kiirtása” címmel megrendezett ötnapos tudományos konferencia végén tartott sajtótájékoztatón a konferencia zsidó származású elnökei, Raymond Aron és Francois Furet történészek kénytelenek elismerni, hogy a harminc éve tartó kutatások ellenére sem sikerült bármiféle rendelkezést találni Hitlertől vagy bármely másik náci vezetőtől a zsidók kiirtására vonatkozóan, és hogy egy ilyen rendelkezés létét „a legtudósabb kutatások” (les recherches les plus érudits) sem tudták kimutatni.

Július 3.
1570. július 3. Az inkvizíció kivégezteti Antonio Paleario olasz humanistát.

1681. július 3. A pozsonyi országgyűlésen a katolikusok és a protestánsok kölcsönösen egymást vádolják vallási gyűlölködésből egymás kárára elkövetett „éktelenségekkel”.

1951. július 3. A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatot tesz a Népköztársaság törvényei iránti szolidaritásáról, és támogatásáról biztosítja a katolikus papok békemozgalmát.

1951. július 3. A Szabad Nép ismerteti annak a jegyzéknek a szövegét, amelyet a magyar kormány intézett az Egyesült Államok kormányához a Grősz József kalocsai érsek, magyar katolikus egyházfő és társai ellen összeesküvés miatt lefolytatott bűnperben kompromittálódott és magyar részről
„nemkívánatos személyeknek” nyilvánított amerikai követségi alkalmazottak visszahívása tárgyában. „Az utolsó években leleplezett fasiszta összeesküvésekben szinte kivétel nélkül szerepet játszottak az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének munkatársai. Ez szorosan kapcsolódik az Amerikai Egyesült Államok általános politikájához, mely minden módon felkarolja, támogatja és szövetségeséül tekinti Hitlerék magyar lakájának, Szálasinak külföldre szökött söpredékét. (…) Az Egyesült Államok e fasiszta bűnözők rendelkezésére bocsájtja rádióját, anyagilag támogatja őket. Ezek a nyilas tábornokok, vérgőzös gettóparancsnokok, embertelen gyilkosok, a Horthy-rendszer nyíltan vagy leplezetten bértollnokai, akik hét évvel ezelőtt még vérben gázolva és tajtékozva szolgálták Hitlert és rendszerét, ma mint a demokrácia bajnokai, mint ’Amerika hangja’ lépnek fel és a szabadság, az emberiesség, a haladás nevében üvöltenek, ágálnak és uszítanak minden ellen, amit a felszabadult magyar nép áldozatos munkájával megteremtett”, áll többek között a jegyzékben.

Július 4.
1356. július 4. IV. Ince pápa szemrehányással illeti Nagy Lajos magyar királyt, mert ígérete ellenére nem Dusán szerb cár, hanem Velence ellen indította meg hadait, és így nem hajlandó „meggyújtani Rácországban a hit világát” és „az Úr igájába hajlítani a hitetlenek kevély nyakait”. (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1532. január 4.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1453. július 4. A lengyelországi Breslauban máglyára vetnek 41 zsidót.

1490. július 4. A Tolna megyei Csonthegyen Báthori István vajda és Kinizsi Pál megtámadja és kincseitől megfosztja Corvin Jánost, Mátyás király fiát, aki miután apja egykori kegyencei elárulták a királyválasztó országgyűlésen és helyette Ulászlót kiáltották ki királynak, a koronával és a kincstárral Szlavónia felé indult.

1794. július 4. A katonák közt elharapódzó és harci moráljukat aláásó csencselés és üzérkedés letörése végett Laurent forradalmi biztos, a francia Északi Hadsereg népképviselője az alábbi hirdetményt szögezteti ki Mons városában: „A zsidóknak halálbüntetés terhe mellett tilos a hadsereget követniük. A rendelkezés megszegőit azonnal letartóztatják és 24 órán belül kivégzik.” (Vö. 1862. december 16.)

1940. július 4. „Ezekben a szörnyű időkben különösen vigasztaló azt látni, hogy sok párizsi dolgozó barátságosan beszélget a német katonákkal akár az utcán, akár a sarki kocsmában. Bravó, elvtársak, csak így tovább, még ha ez nem is tetszik egyes – amennyire ostoba, annyira kártékony – burzsoáknak”, írja a L’Humanité, a Francia Kommunista Párt központi lapja.

1946. július 4. A lengyelországi Kielcében kirobbant pogrom során meghal 42 zsidó, ötvenen pedig megsebesülnek. (Vö. 1941. július 10.). A hadsereg és a biztonsági erők is részt vesznek a zsidók elleni támadásban, amelyre azt követően került sor, hogy Walenty Blaszcyk bejelentette fia eltűnését, akit szerinte a zsidók raboltak el.

Július 5.
907. július 5. Pozsonynál az Árpád fejedelem által vezetett pogány magyar csapatok három napos csatában győzelmet aratnak az egyesített nyugat-európai keresztény hadak fölött. Ettől kezdve több mint száz éven át a keresztények óvakodtak megtámadni a Kárpát medencét.

1044. július 5. Ménfőnél a harmadszor is az országra törő III. Henrik árulás folytán legyőzi a III. Szilveszter pápa által kiátkozott Aba Sámuel magyar királyt, akit a csatavesztés után menekülése közben meggyilkoltak. (Vö. 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1532. január 4.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1658. július 5. Miután hiába rimánkodott a török portánál szerencsétlenül végződött lengyelországi hadjárata kegyes elnézéséért, Rákóczi György fejedelem Lippánál tönkreveri az ellene küldött budai basát, kétezer emberét pedig lekaszabolja.

1944. július 5. Horthy parancsára a Koszorús Ferenc ezredes által vezérelt 1. páncéloshadosztály megakadályozza, hogy Baky László belügyminiszter a csendőrséggel deportáltassa a budapesti zsidóságot.

Július 6.
1299. július 6. A rákosi országgyűlés oklevele szerint a cinkostársaival Veszprémben tartózkodó Gergely esztergomi érseki adminisztrátor küldötte által megvádolta Endre királyt az esztergomi egyház zaklatásával.

1311. július 6. A követségi díjbeszedésen Pozsonyban tartózkodó Gentilis pápai követ egyházi átkot hirdet Csák Máté és pártfelei ellen.

1415. július 6. Eretnekként máglyán megégetik Husz Jánost, a prágai egyetem oktatóját, aki prédikációiban az egyház antikrisztusi romlottságát ostorozta. (Vö. 1307. június 1.; 1498. május 23.; 1535. június 25.)

1437. július 6. Lázadás robban ki az erdélyi parasztok között az erőszakos hittérítés, az egyházi dézsma készpénzben való beszedése, az ily módon fizetni vonakodókat pedig bírsággal és egyházi átokkal fenyítése miatt. Az egyesült román és magyar jobbágyok követeit Csáky László vajda lefejeztette, a lázongást vérbe fojtották.

1535. július 6. „Tanúsítsátok, hogy katolikus hitemért, az anyaszentegyházért kell elpusztulnom”, mondja a vérpadon Morus Tamás lordkancellár, akinek VIII. Henrik azért üttette le a fejét, mert úgy vélte, hogy a király Aragóniai Katalinnal kötött első házasságát egyedül a pápának áll jogában felbontani. (Vö. 1547. január 27.)

1849. július 6. Mariselnél egy összecsapásban a románok századmagával együtt megölik Vasvári Fejér Pált, a Rákóczi-csapat őrnagyát, a ’48-as márciusi napok egyik főszereplőjét.

1938. július 6. A Budapesti Itélőtábla az állami rend felforgatására irányuló törekvéséért 3 évi fegyházra ítéli Szálasi Ferencet (az ítéletet a Királyi Kúria augusztus 16-án megerősítette).

Július 7.
907. július 7. A Luitpold bajor őrgróf által vezetett egyesített keresztény hadak elleni győztes pozsonyi csata folyamán szerzett sérüléseibe belehal Honfoglaló Árpád fejedelem. 67 évet élt. A csatában három fia, Tarhos, Üllő és Jutas is hősi halált halt.

1307. július 7. Meghal I. Edward angol király, akinek uralkodása alatt 1290-ben 267 zsidót kivégeztek, a többit pedig a népharag kiűzte a szigetországból, mert a király által megreformált új pénzeszközt egy erre szakosodott zsidó bűnszervezet meghamisította, és ezáltal óriási kárt okozott a királyságnak. (Vö. 1290. július 12.)

1921. július 7. Tyihon orosz pátriárka minden ortodox templomban felolvastat egy pásztorlevelet, amelyben többek között ez áll: „A dög lett az éhező lakosság kedvelt étele, csak nehéz ilyen ételt taláni. Sírás, jajveszékelés mindenfelé. Már emberevésre is vetemednek…”. (Vö. 1922. február 22.; 1922. március 19.)

Július 8.
1933. július 8. Rómában aláírják a konkordátumot a Szentszék és a Német Birodalom között, amely szabadságot és jogokat biztosított a német katolikus egyház, valamint annak szervezetei és iskolái számára, cserébe viszont a katolikus egyház hűséget és a politikai életből való kivonulást ígért a náci kormánynak.

1941. július 8. Churchill brit miniszterelnök elrendeli a Német Birodalom bombázását, hogy „megtörje a német polgári lakosság és főleg az ipari munkásság morálját”.

1989. július 8. A Washington Times vezércikke szerint FBI-nyomozás indul a Reagan- és a Bush-kormány tagjai, egyházi személyiségek, valamint számos befolyásos közszereplő ellen pedofil és homoszexuális prostitúciós hálózat működtetése miatt, amelynek keretében Fehér Ház-beli éjszakai orgiákra, gyerekrablásokra, rejtélyes halálesetekre és egyéb bűnszövetkezeti cselekményekre derült fény.

Július 9.
1552. július 9. Szondy György hősi halált hal az Ali budai basa által ostromlott Drégely védelmében.

1572. július 9. A hollandiai Gorcumban felakasztanak 19 katolikus papot.

Július 10.
399. július 10. Arcadius római császár megparancsolja a birodalom pogány templomainak a lerombolását. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 18.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.; 1884. április 20.; 2007. január 22.)

1290. július 10. A kunok megtérítését sürgető folyamatos egyházi nyomás és a pogány kun vérei iránti felelősségérzet között őrlődő IV. Kun Lászlót a bihari Kőrösszeg várában a kunok meggyilkolják. A király helyzetét jól megvilágítja az az anekdota, amely szerint a papság elleni egyik indulatos kifakadásakor azzal fenyegetőzött, hogy „ezt az egész fajzatot tatár kardokkal fogom kiirtatni mind egész Rómáig”. (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1532. január 4.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1937. július 10. Németország propagandaminisztériuma körlevélben megtiltja a "III. Birodalom" kifejezés használatát a hitlerista rezsim megjelölésére. Ezentúl Németország hivatalos neve "Grossdeutsches Reich" lesz.

1941. július 10. A lengyelországi Jedwabnéban a városka lengyel lakosai lemészárolják a helyi zsidók nagy részét, a maradékot pedig egy pajtába zárják és rájuk gyújtják az épületet. Az 1600 halálos áldozatot követelő pogromért évtizedeken keresztül a nácikat tették felelőssé (egy 1963-ban a helyszínen felállított emléktábla szövege szerint a mészárlást "a Gestapo és a hitleri csendőrség" követte el). A várostól 30 kilométerre észak-keletre fekvő Radzilówban néhány nappal korábban a jedwabneihez kísértetiesen hasonló mészárlás történt, és két hónap alatt 35 népi pogromra került sor a németek által megszállt Kelet-Galíciában, amelyek során legalább tízezer zsidó vesztette életét. A pogromok kirobbanása nem függetleníthető attól a ténytől, hogy a bevonuló Wehrmacht alakulatai legalább 22 kelet-galíciai településen tártak fel olyan tömegsírokat, ahová a helyiek által „judeobolsevik terrorszervezetként” elkönyvelt szovjet NKVD áldozatait temették. (Vö. 1946. július 4.)

1976. július 10. Rómában az Új Rend (MPON) nevű újfasiszta mozgalom nevében Pierluigi Concutelli gyilkos merényletet követ el Vittorio Occorsio ügyészhelyettes, a jobboldali extremizmus felszámolását célzó államhatalmi hajsza egyik exponense ellen. "A polgári igazságszolgáltatás megáll az életfogytiglani büntetésnél, a forradalmi igazságszolgáltatás tovább megy ennél. Az MPON rendkívüli bírósága elítélte Vittorio Occorsiót, és bűnösnek találta abban, hogy karrierista opportunizmusból a demokratikus diktatúrát szolgálta, üldözte az Új Rend tagjait és az általuk vallott eszméket", állt a kivégzést elkövetését elvállaló MPON-közleményben. Pierluigi Concutellit nem sokkal később négyszeres életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték - többek között - Occorsio meggyilkolása miatt.

1993. július 10. A Népszabadságban Szilágyi Sándorral beszélgető Karsai László holokauszttörténész mondja: „Cigány barátaimat elveszítettem, mert egy mítoszt leromboltam. A köztudatba becsempészett ötven-hetvenezer cigány mártírral szemben a kutatásaim alapján azt tudom bizton állítani, hogy az áldozatok száma ennél jóval kevesebb, mintegy ötezerre tehető.” Az interjú végén Karsai örömének ad hangot amiatt, hogy ily módon kevesebb áldozatot kell meggyászolnunk. (Robert Faurisson, a revizionista történészek doyenje a holokauszttal kapcsolatban mondja ugyanezt.) Öröme nyilván tovább fokozódott, mert öt évvel később, a közte és dr. Bársony András közt a Magyar Hirlapban (1998. október 9.) folyó „szakmai vitában” a „Magyarországon 1944-195 folyamán cigány voltuk miatt üldözöttek számát ötezerre, cigány mártírjaink számát pedig egyezerre” revideálta.

Július 11.
1804. július 11. Aaron Burr, az Egyesült Államok alelnöke párbajban megöli politikai ellenlábasát, Alexander Hamiltont, az USA egyik alapító atyját és első kincstári miniszterét. A párbaj kiprovokálásával, amelynek során Hamilton nem volt hajlandó elővenni pisztolyát, Burr azt akarta megtorolni, hogy az elnökválasztási küzdelemben alulmaradt Jeffersonnal szemben, aki leginkább Hamilton támogatásának köszönhette győzelmét.

1863. július 11. Az amerikai polgárháborúban a rabszolga-felszabadítást zászlajukra tűző északi államok elrendelik a kényszersorozást. A rendelkezés ellen széles körű tiltakozások robbanak ki, amelyek során New Yorkban alig néhány nap alatt több százan veszítették életüket.

1941. július 11. „Az emberiséget sújtó legnagyobb csapás a kereszténység: a bolsevizmus a kereszténység zabigyereke, mindkettő zsidó találmány. A vallási kérdésekben tudatosan elhangzó hazugság a kereszténységgel jelent meg a világban; ugyanígy hazudik a bolsevizmus is, amikor azt állítja, hogy szabadságot hoz, miközben csak rabszolgákat akar látni. Az antik világban az embernek istenséghez való viszonyán átszüremlik a sejtelmes tisztelet; a türelem volt az ismertetőjegye. A kereszténység azonban számolatlanul osztogatta a rettenetes halált a szeretet nevében; ismertetőjegye a türelmetlenség. Kereszténység nélkül nem lett volna muzulmán vallás sem; a Római Birodalom germán vezetés alatt világhatalommá fejlődött, bővült volna. Az emberiség nem maradt volna vissza ezerötszáz évvel a fejlődésben. (...) A Római Birodalom összeomlása évszázadokra a semmit vonta magával", mondja Hitler főhadiszállásán egy asztali beszélgetés során.

1956. július 11. A Rákosi utódlásán mesterkedő Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára tudatja Jurij Andropov szovjet nagykövettel, hogy nehéz jelöltet találni az MDP KV első titkári posztjára, mert úgymond „helytelen lenne a zsidó nemzetiségű elvtársak közük választani valakit”. Kovács ezzel arra utalt, hogy a korábbi évtizedben egy, a Vörös Hadsereg nyomában szovjetunióbeli száműzetéséből visszatért zsidó klikk, a moszkvai „hét nagy” (Rákosi-Rosenfeld Mátyás, Gerő-Singer Ernő, Farkas-Wolf Izrael Mihály, Vas-Weinberger Zoltán, Révai-Kahána József, Péter-Auspitz Gábor, Gábor-Greiner Andor) uralta az országot.

Július 12
1290. július 12. I. Edward angol király (vö. 1307. július 7.) elrendeli a zsidók kiűzését, lehetővé téve, hogy magukkal vigyék pénzüket, házaikat és kinnlevőségeiket viszont a királyi kincstár javára elkoboztatja. Mintegy tizenhatezer zsidónak kellett elhagynia a szigetországot, ahová négy évszázadon keresztül nem tehették be a lábukat. Száműzetésüket majd csak Cromwell fogja érvényteleníteni. A kiűzött zsidók egyrészt Lengyelországba települtek, ahol 1334-ben III. Jagelló Kazimir király Privilégiumot biztosított számukra, illetve a pápai államban találtak menedékre.

1562. július 12. Miután nem egészen tíz hónap alatt 6330 indiánt kínoztatott meg, Diego de Landa, a ferencesek rendjének provinciálisa a guatemalai Mani városában ünnepélyes autodafé keretében megsemmisíti az ősi maja kultúra még megmaradt utolsó relikviáit: hieroglifákkal készült kéziratokat, szobrokat, művészi edényeket (vö. 325. január 1.). Az autodaféra szánt indiánok közül sokan felakasztották magukat börtönükben. A szerzetesek a sírokból hetven holttestet kiástak és máglyára vetettek. Míg ezek égtek, az inkvizíció életben maradt áldozatait a hóhérok kínozták és csúfolták.

1858. július 12. A Nagy-Britanniába irányuló zsidó bevándorlás ellenzőjeként Lord Harrington mondja a Lordok Házában: „Ők a világ legnagyobb pénzkölcsönzői és pénzemberei. Ennek eredményeként a világ országai adók és állami kötelezettségek súlya alatt nyögnek. Ők voltak mindig is a szabadság legnagyobb ellenségei”.

Július 13.
1976. július 13. A francia nemzeti ünnepre virradó éjszakán a franciaországi Traves melletti házában meggyilkolják Joachim (Jochen) Peipert, a második világháború egyik legkiválóbb német páncélos parancsnokát, az 1944. októberi ardenneki páncélos csata hősét, akit hadi tetteiért a Führer a Lovagkereszt Aranyfokozatával tüntetett ki. Az I. SS-Páncéloshadosztály egykori parancsnokának holttestét meggyalázták, végtagjait levágták. Az ismeretlen tettesek valószínűleg veterán kommunista ellenállók voltak, akiket a baloldali francia sajtóban Peiper ellen indított bosszúhadjárat tüzelt fel bestiális tettük elkövetésére.

Július 14.
1555. július 14. IV. Pál pápa kihirdeti a „Cum nimis absurdum” kezdetű bullát, amely szerint „abszurd és a legnagyobb mértékig illetlen, hogy a bűnük miatt isten által örök rabszolgaságra ítélt zsidók azzal az ürüggyel, hogy a keresztényi szeretet védelmezi és megtűri őket közöttünk, ilyen hálátlanságot mutathassanak a keresztényekkel szemben. (…) Megtudtuk, hogy Rómában és más helységekben is akkora a szemtelenségük, hogy nemcsak hogy a keresztények között élnek, hanem a templomok közelében is bármiféle megkülönböztetés nélkül a ruházatukon…” (vö. 1941. szeptember 1.). A pápai rendelkezéssel létrejön a római zsidó gettó. A pápa mindenekelőtt arra törekedett, hogy az „istengyilkosokat” megtérésre késztesse. E célból a zsidókat mindenféle vegzatúráknak vetették alá: a katolikusok rendszeresen futóversenyeket szerveztek, amelyek során zsidók hátán cipeltették magukat, a karneválok alatt pedig a rabbit arra kényszerítették, hogy az ünneplő tömeg szórakoztatására meztelenül szaladgáljon az utcákon. A pápai bulla kihirdetése előtt két évvel az egyház elrendelte a Talmud megsemmisítését, amelyre a Campo de' fiorin felállított máglyán kerítettek sor.

Július 15.
1099. július 15. Miután a Godfrey de Bouillon által vezetett keresztes hadak elfoglalták Jeruzsálemet, megkezdik a város módszeres kifosztását, valamint mohamedán, zsidó és keresztény lakosainak a lemészárlását. Az „Öljetek meg egy zsidót és mentsétek meg a lelketeket!” csatakiáltás az első keresztes hadjárat idején jött divatba a keresztesek körében. Péter, cluny-i apát szerint azonban „mire jó a muzulmánok ellen harcolni, amikor a zsidók itt vannak közöttünk, és ők roszabbak a szaracénoknál”.

1205. július 15. III. Ince pápa elrendeli, hogy Jézus megfeszítése miatt a zsidók örökös szolgaságra kárhoztattak.

1264. július 15. A szülei kárára birtokokat foglaló és hatalmaskodó István ifjabb király ellen fellépő IV. Orbán pápa megdorgálja Magyarország püspökeit is, mert IV. Béla király és István fia közt viszályt szítottak és hűségesküjüket megszegve a királlyal szemben tiszteletlennek mutatkoztak.

Július 16.
1054. július 16. Umbe bíboros, IX. Leó pápa követe Konstantinápolyban kihirdeti a Mikhaél Kerulláriosz bizánci pátriárkát kiközösítő bullát, és ezzel kettészakad a kereszténység.

1918. július 16. Jekatyerinburgban a bolsevikok legyilkolják II. Miklós cárt és családját. Szolzsenyicin szerint a gyilkosság végrehajtói lettek, oroszok és magyarok voltak, a kulcsszerepet viszont két zsidó, Saja-Filipp Goloscsokin és Jakob Jurovszkij játszotta. A Maladaja Gvargyija 1990. júliusi számában Szergej Naumov történész a cár és 14 éves fia gyilkosaként Jankel Hajmovics Jurovszkijt nevezi meg, akinek a parancsnoksága alatt állítólag hét önkéntes-internacionalista ténykedett, név szerint Andreas Vergazi, Horvát László, Grinfeld Viktor, Nagy Endre (a későbbi ’56-os miniszterelnök), Fekete Emil, Fischer Anzelm, Edelstein Izidor, valamint három helyi lakos.

1964. július 16. New Yorkban Thomas Gillian fehér rendőrhadnagy pisztolyával halálosan megsebesíti a késsel rátámadó James Powell 15 éves néger suhancot, miközben az több társával együtt éppen egy fehér házmestert inzultált. Az esemény hatására kitört etnikai lázadásban a következő hat éjszakán négerek tömegei özönlötték el Harlem és Brooklyn utcáit, rendőröket támadtak meg, áruházakat fosztottak ki. A néger gettóban kitört lázadás eredménye: egy halott, 118 sebesült, 465 letartóztatás.

Július 17.
1603. július 17. Radul havasalföldi vajda a székelység támogatásával Brassó mellett tönkreveri Székely Mózes erdélyi fejedelem nemesi seregét. A hódoltság felé menekülőket három héttel később Rákóczi Lajos hajdúi a Vaskapu közelében lemészárolják.

1858. július 17. "Amit legjobban óhajtok, az a fehér és fekete faj szétválasztása", mondja Lincoln az illinois-i Springfieldben tartott beszédében (vö. 1858. szeptember 18.; 1862. augusztus 14.).

1919. július 17. „Budapest tehermentesítése során a Vörös Őrség szerdán hajnalban erélyes razziát tartott a galíciai (értsd: zsidó) menekültek között. A galíciaiak a világháború első szakaszán siserehadként lepték el a fővárost, ahonnan semmiféle intézkedés nem tudta őket eltávoltani. Most a főváros a szó-szoros értelmében egy-két óra alatt lerázta magáról ezeket az élősdi embereket. Érvényesült az az alapelv, hogy aki a világháború idején menekült Budapestre és itt nem végez produktív munkát, az most menjen vissza hazájába. (…) A (kitoloncolással megbízott) csoport előbb a Dob utcába és kapcsolt környékére látogatott el. Sorra kerültek a Holló utca, Király utca, Dob utca stb. ama házai, amelyek a galíciaiak ismert tömegszállásai. Noha az itt tanyázó galíciaiak már többször kaptak utasítást a fővárosból való távozásra (…), vakmerő trükkökhöz, lehetetlen kifogásokhoz folyamodtak, hogy kijátsszák a bizottságot. Ám semmi ravaszkodás nem használt: ezen a környéken több száz alkalmatlan galíciait sikerült lefülelni. (…) … a razzia a város jobb szállodáiban folytatódott, mert hát a nagyobb stílben ’dolgozó’ galíciaia elegánsabb helyekre vették be magukat. Ám a Vörös Őrség ezeken a helyeken is hasonló szigorral tisztogatott. A végső eredmény: szerdán délelőtt már közel 1600 galíciai volt a toloncházban, ahonnan a pályaudvarra vitték őket. Ott már előre készen állottak a vonatok, amelyek néhány óra múlva a galíciaikat hazavitték” írja a Népszava.

1928. július 17. A mexikói San Ángel város La Bombilla nevű éttermében egy fanatikus katolikus meggyilkolja Álvaro Obregón tábornokot, Mexikó újonnan megválasztott köztársasági elnökét, aki korábbi elnöki ciklusa alatt mélyreható agrár- és antiklerikális reformot valósított meg. Gyilkosát, a 29 éves José de León Toralt, a köztársasági kormány egyházellenes intézkedései ellen gerillaharcot folytató Cristero mozgalom aktivistáját halálra ítélték és kivégezték, a Conchita anya néven ismert katolikus apáca, Concepción Acevedo de la Llata, aki Toralt a merényletre felbujtotta, 30 éves börtönbüntetést kapott. Elsőként Álvaro Obregón érdemelte ki a legmagasabb japán kitüntetést, a előtte csak a japán császári család tagjainak adományozott Chrysanthemum-rendet.

1934. július 17. A Gömbös kormány belügyminisztere, Keresztes-Fischer Ferenc rendeletileg betiltja a Nemzetiszocialista Pártot és különböző alakulatait (Élgárda, Rendgárda, Ifjúgárda).

1944. július 17. Miután az amerikai főparancsnokság elfogadta a „szőnyegbombázások” taktikáját, több száz légierőd gyújtóbombák ezreit zúdítja Tokió lakosságára, elpusztítva a japán főváros háromnegyedét és kioltva több százezer civil életét.

1946. július 17. Kivégzik Drazsa Mihajlovicsot, a királypárti csetnyik mozgalom vezérét, a Tito elleni gerillaharc irányítóját.

1990. július 17. „Lengyelország négymillióról valamivel több mint egymillióra csökkentette a nácik által az auschwitzi táborban megölt áldozatok számát. (…) Az új tanulmány megint fellobbanthatja a Hitler ’végső megoldásának’ arányai körüli vitát. Franciszek Piper, az Auschwitz-Birkenau Múzeum történészbizottságának igazgatója jelentette ki tegnap, hogy a jelenlegi kutatások szerint legalább 1,3 millió embert deportáltak a táborba, akik közül 223 ezer volt a túlélők száma. Az 1,1 millió áldozat közül 960 ezer volt zsidó, 70-75 ezer lengyel, a táborba küldött 23 ezer cigány csaknem mindegyike, valamint 15 ezer szovjet hadifogoly. Shamuel Krakowsky, a holokauszt zsidó áldozatai emlékére alapított izraeli Jád Vásem bizottság kutatásainak vezetője azt mondta, hogy az új lengyel adatok helyesek: ’A négymilliós adatot Rudolf Höss, a haláltábor náci parancsnoka bocsátotta útjára. Némelyeknek kapóra jött, ám túlzás volt.’ (…) A négymillió áldozatot említő emléktáblát ebben a hónapban eltávolították”, közli az amerikai The Washington Post a The London Daily Telegraph nyomán.

Július 18.
1716. július 18. Brüsszelből kiűzik a zsidókat.

1782. július 18. A svájci Glarusban zajló utolsó európai boszorkányperben az evangélikus bíróság arra ítéli Anna Göldi szolgálót, hogy fejét hóhér üsse le, testét bitófa alatt ássák el és vagyona elkoboztassék. Az ítéletet a "felvilágosodás" évszázadában végrehajtották.

1870. július 18. Az I. vatikáni zsinaton IX. Pius elfogadtatja a pápai csalatkozhatatlanság dogmáját, amelyre a laikus világ a pápaság világi hatalmának teljes megszüntetésével válaszol. Az olasz királyi csapatok két hónappal később bevonulnak Rómába és megszállják a Pápai Állam megmaradt területeit.

Július 19.
64. július 19. Röviddel napfelkelte előtt feltűnik az égbolton az antik hagyományok szerint az új kezdetet jelképező Szíriusz csillag, amelynek látványát a keresztény fanatikusok a gyűlölt Római Birodalom bukását előrevetítő égi jelként értelmezik és felgyújtják Rómát. A korabeli történetírók homályos célzásain alapuló történelmi legendárium Néró császárnak tulajdonítja a gaztett elkövetését.

1990. július 19. Egy az Auschwitz-múzeum történeti osztályának vezetője, Francziszek Piper által közzétett legfrissebb tanulmányra, illetve a Szolidaritás szakszervezethez közel álló Gazeta Wyborcza lengyel napilap két nappal korábbi cikkére hivatkozva a legtekintélyesebb francia napilap, a Le Monde megírja, hogy az auschwitzi koncentrációs táborban elhaltak száma a korábbi szovjet adattal ellentétben nem négymillió, hanem 1. 1 millió főre tehető (köztük 960 ezer volt zsidó). „Ez az új lengyel becslés megfelel a nyugati történészek által több éve közzétett becslésnek, amely szerint egymillió zsidót irtottak ki Auschwitz-Birkenauban a genocídium legalább ötmillió (?!) áldozata közül” magyarázkodik a francia napilap.

2001. július 19. „Das hatte nicht passieren dürfen” (Ez nem történhetett volna meg), írja a Berliner Zeitungban megjelent cikkében Peter Pragal annak kapcsán, hogy Ismail Ertug, az Ifjú Szocialisták egyik tisztségviselője feljelentett egy, a szülőföldjéről elüldözött sziléziai származású férfit, aki a Sziléziai Menekültek Egyesületében a 15 millió német szülőföldjéről történő elűzését a holokauszttal hasonlította össze. Az Ambergi Városi Bíróság emiatt 16 ezer márka pénzbírságra ítélte a 78 éves Walter Sattlert.

Július 20.
1567. július 20. Brazíliából kiűzik a zsidókat.

1849. július 20. „A nemzeti háromszínű jelvények viselői rögtönbíróságilag agyonlövetnek”, áll Haynau alias Jakob J. Richter (IX. Vilmos hessen-kasseli választófejedelem és Rebecca Richter zsidó patikuslány törvénytelen fia) 3. számú pesti hirdetményében.

2004. július 20. Az izraeli képviselőház egyhangúlag megszavazza azt a törvényt, amely lehetővé teszi minden „holokauszttagadó” Izraelnek történő kiadatását. Ugyanazzal a lendülettel megvizsgálják Elizeer Cohen képviselő törvényjavaslatát is, aki „rendkívüli” törvényszék felállítást szorgalmazza a zsidóellenes bűncselekmények elkövetői és cinkosaik számára.

Július 21.
1542. július 21. Miután a keresztény világban már több mint 300 éve folyt az eretnekvadászat, szakadatlanul működtek az inkvizíciós törvényszékek és lángoltak az autodafék máglyái, Loyolai Ignác, a jezsuita rend megalapítójának javaslatára III. Pál pápa „Licet ab anicio” kezdetű bullájával létrehozza
„a római és az egyetemes inkvizíció szent kongregációját”, amelynek vezetését személyesen maga látta el, helyettesévé pedig főinkvizítori minőségben Caraffa bíborost nevezte ki.

1773. július 21. XIV. Kelemen pápa „Dominus ac Redemptor noster” kezdetű brévéjével „örök időkre” betiltja a jezsuiták Jézus-társaságát, amelyet VII. Pius 1814. augusztus 7-i „Sollicitudo omnium ecclesiarum” kezdetű brévéjével állít majd vissza.

1849. július 21. I. Ferenc József császár azt a Scitovszky János pécsi püspököt nevezi ki esztergomi érseknek, akit a magyar kormány május 20-án honárulónak bélyegzett.

1925. július 21. A Tennessee állambeli Daytonban befejeződik az első „majomper”, amelynek eredményeként John T. Scopes tanárt száz dolláros pénzbírságra ítélik, valamint arra, hogy tartózkodjon a darwini evolúciós elmélet oktatásától, amelyet Tennessee (majd a nyomában Mississipi, Arkansas és Texas) törvényhozása betiltott.

1947. július 21. "A zsidókat nagyon-nagyon önzőnek találom. Nem bánják, hány észt, lett, finn, lengyel, jugoszláv vagy görög menekültet ölnek meg, vagy bánnak velük rosszul, amíg a zsidók különb bánásmódban részesülhetnek", írja Harry Truman amerikai elnök naplójában, azt is megjegyezve, hogy a zsidóknak nincs arányérzetük, és nem tudják józanul megítélni a világ dolgait.

Július 22.
1306. július 22. IV. Szép Fülöp francia király kiűzeti a zsidókat, elkoboztatja vagyonukat és kisajátítja kinnlevőségeiket. A mintegy százezer kiűzött zsidó többsége Spanyolországban telepedik le. A király fia, X. Civakodó Lajos visszahívja ugyan őket, az ő fia, V. Hosszú Fülöp azonban megismétli nagyapja zsidóellenes rendelkezés, miként az utána trónra kerülő nagybátyja, IV. Károly (IV. Fülöp harmadik fia) is 1322-ben.

1648. július 22. Bogdan Hmelnyickij emberei rátámadnak a polannojei zsidókra, és ezreket megölnek közülük. (Vö. 1648. június 24.; 1648. november 2.)

1946. július 22. A Menahem Begin (későbbi Nobel-békedíjas izraeli miniszterelnök) által vezetett Irgun Cvai Leumi cionista terrorcsoport felrobbantja a jeruzsálemi Dávid Király szállodát, a brit kormány katonai főhadiszállását, körülbelül száz ember: angolok, arabok és zsidók halálát okozva.

Július 23.
1728. július 23. Szegeden hat férfit, köztük Rózsa Dánielt, a város volt főbíráját és hat nőt boszorkányság vádjával máglyán megégetnek. „Rósa Dániel, ki is Martonyoson született, mintegy 82 esztendős, nem gondolván isten és a világ törvényeivel, sem ezeknek kemény büntetésükkel, a mindenható teremtő istent, boldogságos Szűz Máriát s istennek minden szentjeit megtagadni és a szent keresztségről lemondani és a keresztény hitről leesküdni, istennek szent parancsolatait és az anyaszentegyháznak szentségét félretévén és letapodván, a pokolbeli sátánnyal szövetkezvén, nékik örökös hűségre és szolgálatjokra magát adni, hogy soha a Krisztus urunktól elrendeltetett igaz hitre visszatérni sem az Úristen parancsolatait megtartani nem akarja, hanem örökké nékik engedelmeskedni, az ördögök közé éjjeli gyűlésekben és játékokban szorgalmatosan járni és jelen lenni, ottan inni, enni, a sátány parancsolatit kedvek szerint végbevinni s az igaz isten helyett őtet imádni és tisztelni, a Krisztus drága vérével megváltott lelkét és testét, szentlélek istennek edényét, a pokolbéli sátánnyal közösködvén, örök kárhozatra, az emberi nemzetnek megesküdött ellenségének, a pokolbeli sátánynak kötelezni és rabjává lenni és így mind az istentelenségnek és az örökkévaló kárhozatnak társává lenni és már 50 esztendőktől fogvást az ördögöknek szolgálván, főkapitányi és vezéri tisztségben lévén, számtalan ártatlan személyeket testekben megnyomorítani és életüktől is megfosztani és több boszorkányos bűbájosoknak minden istentelen gonoszságokat parancsolni és végbevitetni, nemkülönben a földnek termékenységét és zsírját elvenni, az esőt elkötvén és törökországi boszorkányoknak eladni, egyszóval a pokolbéli ördög által kigondolható iszonyú gonoszságokat és szegénységet epesztő károkat végbenvinni és más alattvaló társaival végbevitetni és ezen ördögi praktikára sok számtalanokat elhódítani és elrontani, magával együtt az örök gyehennára adni nem félemlett és nem szörnyűlködött. Azért is hazánk élő törvényei szerint … elevenen tűzre sententiáztatott”, szól az ítélet Rózsa Dánielre vonatkozó része. Magyarországon a XVIII. század első felében nem csak folytatódott, de fokozódott is a boszorkányüldözés, amelyet majd Mária Terézia fog betiltani 1768-ban.

1906. július 23. Pogrom robban ki az ukrajnai Ogyesszában.

Július 24.
1514. július 24. Miután Temesvárnál legyőzte a felkelő jobbágyok seregét, Szapolyai János megkínoztatja és kivégezteti vezérüket, Dózsa Györgyöt, akit pontosan három hónappal korábban Bakócz Tamás esztergomi érsek nevezett ki posztjára, eredetileg a török elleni keresztes hadjárat vezetésére, amikor azonban a jobbágyok a földesurak ellen fordultak, kiátkozta őket.

1946. július 24. Szász Lajos, 1944. augusztus 7. és 1945. március 27. között kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter fölött beteljesedik a BBB.

Július 25.
1492. július 25. Meghal VIII. Ince pápa, aki „Summis desiderantes” kezdetű bullájával új boszorkányüldözésre hívott fel Németországban, Torquemadát Spanyolország főinkvizitorává tette, és betiltotta Pico della Mirandola műveit.

2003. július 25. Az izraeli Ha’aretz című napilapnak nyilatkozó Ion Iliescu román államfő szerint „a holokauszt nem egyedül a zsidó lakosságot érintette Európában. Sokan mások, köztük lengyelek haltak meg hasonló módon”. Leszögezte, hogy Románia jelenlegi gazdasági helyzetében szó sem lehet arról, hogy a zsidóktól egykor elkobzott tulajdonokat visszaszolgáltassák, az ezt célzó kereseteket „el kell halasztani vagy el kell utasítani”, hiszen nem lehet „megnyúzni” a ma élőket azért, hogy „egyeseknek még jobb legyen”.

Július 26.
1547. július 26. Genfben hosszas kínvallatást követően kivégzik a szabadgondolkodó Jacques Gruet jegyzőirnokot, aki a helyi Szent Péter katedrálisban kiszögezett plakátján szót emelt a Kálvin által megvalósított teokratikus zsarnokság ellen.

1826. július 26. A vilniusi pogromban számos zsidó életét veszti.

1826. július 26. Valenciában felakasztják Gayetano Ripoll népiskolai tanítót, akit azzal vádoltak meg, hogy tanulóinak megtiltotta a templomba járást, az imádkozást, az áldozást és a gyónást. Ő volt a három évszázadon át tomboló spanyol inkvizíció utolsó áldozata. (Vö. 415. március 6.; 1600. február 17.; 1619. február 9.; 1766. július 1.)

1925. július 26. Meghal William J. Bryan amerikai kongresszusi képviselő, alig öt nappal azután, hogy a darwinizmusnak az iskolai oktatásból való száműzését célzó 1925. évi Scopes-majomperben világhírhedtté tette magát a vallásos bigottság megtestesítőjeként. Szerinte a törzsfejlődés elméletének volt „a legbénítóbb hatása, amellyel a civilizáció az utolsó évszázadban szembesült”, és logikus következményeként Nietzsche „egy olyan filozófiát hirdetett, amely elítélte a demokráciát, leleplezte a kereszténységet, tagadta isten létezését, felforgatta az összes erkölcsi elvet és igyekezett Jehova imádatát az übermensch imádatával helyettesíteni”.

1950. július 26. A koreai No Gun Ri-nél az amerikai 7. könnyűlovas ezred tüzet nyit a kommunisták uralta északi területről délre menekülő polgári lakosokra, akik közül több százan életüket vesztik a három napig tartó szisztematikus öldöklés során. A sokáig titkosított, mára azonban napvilágra került dokumentumok szerint az amerikai katonai vezetés 1950-51-ben többször is arra utasította katonáit, hogy lőjenek a fegyvertelen civil menekültekre, a No Gun Ri-i mészárlás tehát valószínűleg csak a jéghegy csúcsát képviseli a koreaiak „megsegítésére” érkezett amerikaiak által elkövetett emberiségellenes bűntettek – jórészt még ma is feltáratlan – történetében.

Július 27.
1656. július 27. A Talmuddal és a Bibliával szemben kritikus, a zsidó nép kiválasztottságát pedig tagadó és ezért eretneknek minősített nézetei miatt az amszterdami zsinagóga elrendeli Spinoza alias Baruch d’Espinoza kiközösítését, „hogy senki ne érintkezzék vele szóban, ne tegyen neki semminemű szivességet, vagy ne tartózkodjék vele egy födél alatt vagy hozzá négy rőfnél közelebb, s ne olvasson el semmit, amit ő alkotott vagy írt”. Spinoza a hitközség kiátkozására a következő választ adja: „Örömmel lépek az előttem megnyitott útra, azzal vigasztalván magamat, hogy az én kivonulásom ártalmatlanabb lesz, mint az első hébereké Egyiptomból” (akik a Biblia szerint magukkal vitték az egyiptomiak arany és ezüst edényeit, ld. Exodus 12, 35-36.). A főrabbi által ellene kibocsátott herem (a moszlim fatva zsidó változata) után Spinozát megpróbálták meggyilkolni a zsinagóga előtt, aki ezután elhagyta Amszterdamot és áttelepült Hágába.

1927. július 27. Budapesten Herczeg Ferenc író elnökletével megalakul a Magyar Revíziós Liga.

1935. július 27. „Csak egyetlen olyan hatalom van, amely valóban számít. A politikai nyomás hatalma. Mi, zsidók a legnagyobb hatalommal rendelkező nép vagyunk az egész földkerekségen, mert miénk a politikai nyomás hatalma, és tudjuk, hogy hogyan alkalmazzuk azt”, mondja Vlagyimir Zsabotyinszkij cionista vezető, az Irgun Cvai Leumi terrorszervezet későbbi alapítója a Jewish Daily Bulletinban (vö. 2001. október 3.), aki egyébként korábban már azt is kinyilvánította, hogy „zsidó érdekeink Németország teljes elpusztítását követelik meg. Közösségünk szempontjából és egyénileg is a német nép fenyegetést jelent ránk, zsidókra nézve” (in: Mascha Rjetsch, 1934. január, ld. Jacques Benoist-Méchin, Histoire de l’Armée Allemande, IV. kötet, 303.old.)

1943. július 27. Az ún. Gomorra-akció keretében a szövetséges angol-amerikai légierők szőnyegbombázást indítanak Hamburg ellen, amelynek során a város lakóépületeinek csaknem fele, 277 ezer épület teljesen elpusztult, több mint 40 ezer ember életét vesztette, 125 ezer megsebesült, egymillió pedig hajléktalanná vált. „Patkányok és repülők uralták a várost. De a patkányoknál még undorítóbbak voltak a repülők. Nagyok, zölden csillogók, ahogy még sohasem láttuk őket”, írta a támadás után Hans Erich Nossack költő. Alig két hét múlva a hamburgi hadiipari üzemek már 50 százalékos, az év végére pedig százszázalékos teljesítményt produkáltak.

Július 28.
1540. július 28. Londonban lefejezik Thomas Cromwellt, Anglia lordkancellárját, az előző évtized vallási reformjának vezérét, a pápasággal való szakítás kitervelőjét, a rendházak és szerzetesrendek megsemmisítőjét, az angol nyelvű Biblia haználatának elrendelőjét, a szentségek, ereklyék, képek és zarándokhelyek esküdt ellenségét, aki a vérpadon nem mulasztotta el a népes publikum tudtára adni, hogy katolikusként hal meg: „I die in the traditional faith”. Mellékbüntetésként fejét VIII. Henrik póznára tűzette a London Bridge-en – szemben a valaha általa uralt városházával. (Vö. 1547. január 27.)

1869. július 28. Huszonnyolc évvel a vegyesházasságok ügyének törvényi rendezése után a Hon című lap olyan papokról ad hírt, akiket ez ügyben elfoglalt álláspontjuk miatt a katolikus egyház titkon fogságban tartott. A lap három papot említ, akik közül az egyik az idők folyamán megőrült, a másik felakasztotta magát, a harmadik pedig még mindig börtönben sínylődik.

Július 29.
1030. július 29. A stiklestadi csatában elesik a „Törvényenkívülinek” nevezett Olaf norvég király, aki véres kegyetlenséggel üldözte a kereszténység felvételét megtagadó honfitársait. Hálából az egyház szentté avatta.

1096. július 29. II. Orbán pápa levelet intéz Könyves Kálmán magyar királyhoz, amelyben szemrehányást tesz neki Rómától független politikája miatt. (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1532. január 4.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1591. július 29. A brazíliai Bahiában Fruitoso Alvarez matoimi vikárius, akit Portugáliából korábban éppen szodomia miatt száműztek a portugál gyarmatra, bevallja az inkvizíció vizitátorának, hogy „15 év alatt, mióta Baya de Todos os Santos kapitányságában él, mintegy 40 személlyel követte el a becstelen érintkezés szemérmetlenségét, ölelkezve, csókolózva…”. Különösen elterjedt volt a jezsuiták braziliai tanintézeteibe hozott portugáliai árva gyerekek terhére elkövetett fajtalanság, akik a jelenség kortárs krónikása, Arlindo Camilo Monteiro szerint gyakran szerepeltek a „gyalázatosság könyveiben”, vagyis a korabeli periratokban. (Vö. 2001. május 18.; 2002. március 19.; 2003. augusztus 17.)

1707. július 29. A vármegyékhez intézett nyílt levelében Eszterházy Pál nádor (vö. 1683. február 8.; 1703. május 26.; 1708. február 29.) törvénytelennek nyilvánítja a június 13-i ónodi országgyűlést, amely megfosztotta a Habsburg-házat a magyar tróntól, majd ugyanezt a keresztény világ államaihoz intézett augusztus 20-i nyilatkozatában is megismétli.

1994. július 29. A floridai Pensacolában Paul Hill tiszteletes, abortuszellenes aktivista agyonlövi Dr. John Brittont és testőrét, James Barrettet, mint a tárgyalásán előadta, hogy a jövőben megakadályozza
„ártatlan kisbabák” halálát. A fanatikus keresztény gyilkosnak, akit 2003-ban kivégeztek, ezek voltak az utolsó szavai: „Nagy jutalomra számíthatok a mennyben… Örömmel várom a megdicsőülést.” (Vö. 2004. október 18.)

Július 30.
1233. július 30. Lovagok kelepcébe csalják és lemészárolják a köznépet kíméletlen boszorkányüldözéseivel terrorizáló, a nemességet pedig luciferiánus eretnekséggel vádoló, és így általános közutálatnak örvendő Magdeburgi Konrádot, Németország első inkvizítorát és társát, Gerhard Lutzekolbot.

1294. július 30. Bernből kiűzik a zsidókat.

1862. július 30. „Lassalle, a zsidó nigger (…) megint elveszített 5000 tallért egy téves spekuláción… Most már teljesen világos előttem, hogy Lassalle - miként fejformája és hajzata is bizonyítja - azoktól a négerektől származik, akik csatlakoztak Mózeshez az Egyiptomból való kivonuláskor, hacsak az anyja vagy az apai nagyanyja nem szűrte össze a levet egy niggerrel. Nos, a zsidóságnak és a germánságnak efféle egyesülése a négerszerű alapszubsztrátummal szükségképpen furcsa produktumot hoz létre”, írja Engelsnek címzett levelében Marx.

1946. július 30. A miskolci munkások feketézők elleni szervezett tüntetése három napos antiszemita pogromba, illetve lincselésbe torkollik, amelynek során agyonverik a liszttel való üzérkedés vádjával letartóztatott Jungreisz Ernőt, az egyik helyi malom üzemvezetőjét, majd a népítélet feltételezett tetteseit bántalmazó Fogarasi Arthúr rendőr főhadnagyot.

Július 31.
1046. július 31. Vata békési előkelő vezetésével az ősi magyar kultuszokhoz és szokásokhoz való visszatérést célzó „pogánylázadás” robban ki Péter király ellen, amelyet később a királyi címre pályázó Endre herceg ver le, visszakényszerítve országa népét a krisztusi útra.

1535. július 31. III. Pál pápa detronizálja és kiközösíti VIII. Henrik angol királyt. (Vö. 1547. január 27.)

1782. július 31. "Hármat gyilkoltunk meg ottan úgy, hogy sokan voltunk és megfogtuk őket és kalapácsokkal a fejüket ütve gyilkoltuk meg. Az asszonyoknak azt mondtuk, hogy ott künn kiabáljanak és énekeljenek, hogy a falusi emberek ne hallják (...) a meggyilkolt ember fejét, lábát, kezét levágtuk (...) és én azt a többiekkel fölvágtam, megfőztem és megettem. A csontokat megégettük és még a víz mellett szétszórtuk", mondja Sárközi György, egy 34 rendbeli rablógyilkosság elkövetésében bűnösnek talált cigánybanda főnöke Hont vármegye vizsgálószéke előtt. A 133 vádlott közül 41-et halálra ítéltek és kivégeztek, a bandavezért kerékbe törték.

1857. július 31. A lelkiismereti és szólásszabadság hazájában, a liberális Anglia Cornwall grófságában a Bodmin bíróság huszonegy havi börtönre ítéli Thomas Pooleyt néhány, a kereszténységet elítélő szó kiejtéséért, és mert ilyen szavakat firkált egy kapura. A tiltakozások hatására a király decemberben kegyelmet adott Pooley-nak. (Vö. 1646. február 28.; 1811. március 25.; 1857. január 31.; 1921. december 9.)