Iratkozzon fel hírlevelünkre!
1930. április 28. A segélyezések körüli visszaélések miatt kitiltják Magyarországról a jobbára csak „Róbert bácsiként” emlegetett Feinschilbert Róbert izraelita vallású török alattvalót. Az ellene – többek között – uzsora miatt folyó nyomozás adatai szerint öt év alatt legalább másfél millió pengőt „lejmolt össze” a nagylelkű adományozóktól, és kilenc ház, köztük hét nagy budapesti bérház tulajdonosa lett.
1938. április 28. Héjjas Iván volt különítményes tiszt elnökletével megalakul a Magyar Fajvédők Országos Szövetsége.
1945. április 28. Az észak-olaszországi Dongóban a brit titkosszolgálat által manipulált olasz partizánok meggyilkolják Benito Mussolinit, az olasz fasiszta állam vezetőjét és élettársát, Claretta Petaccit, majd lábuknál fogva felakasztva közszemlére teszik őket Milánó központjában, a Piazzale Loretón. „A szívemre célozzatok!”, vetette oda hóhérainak a Duce. Az olasz fasizmus legkiválóbb történésze, Renzo de Felice szerint Mussolini kivégzésére Churchill adott parancsot, így akadályozva meg, hogy esetleges perében az olasz népvezér kompromittáló tényeket hozzon nyilvánosságra a kettejük közötti titkos tárgyalásokról. (Vö. 1945. május 23.)
1985. április 28. „Mi keresztyének felszabadult hazánkban örvendezve, szabadon és boldogan éljük keresztyén életünket”, lelkendezik az Evangélikus Élet című hetilap, amely az ország
„felszabadulásának” negyvenedik évfordulójára emlékezve egy teljes hónapon keresztül a szocializmus építésére buzdította híveit, miközben „hálával” gondolt a szovjet halottakra is, „és az élőkre, akik négy évtizeden át verítékkel, naponkénti életáldozatokkal építik magyar népünk új életét”. (Vö. 1848. január 20.; 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)