Iratkozzon fel hírlevelünkre!
1840. április 27. Nizzában meghal Niccoló Paganini, minden idők egyik legkiválóbb hegedűvirtuóza. Az egyházi hatóságok, amelyek azzal vádolták, hogy
"megbabonázta" a hallgatóságát, megtiltották, hogy
"keresztény földbe" temessék. Végül titokban kellett eltemetni Saint-Ferréol szigetén, ahol csak 1939-ben fedezték fel a sírját.
1883. április 27. A legszegényebb néprétegek körében rohamosan terjedő antiszemita érzelmek kivédése céljából Ferenc József szentesíti az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvénycikket, amely 8 százalékban maximálja a törvényes kamatot.
1990. április 27. „A holokauszt-szakértő elveti azt a vádat, hogy a nácik szappant csináltak a zsidókból (Holocaust expert rejects charge that Nazis made soap from Jews)” címmel a The Northern California Jewish News közli Hugh Orgel írását, aki szerint „Jehuda Bauer professzor, a (jeruzsálemi) Héber Egyetem holokauszt-történeti tanszékének vezetője és a holokauszt egyik élvonalbeli kutatója visszautasította azt a gyakran hangoztatott vádat, miszerint a nácik szappankészítésre használták a zsidó haláltáborok áldozatainak testét.” Korábban már Georges Wellers, a párizsi Jelenkori Zsidó Dokumentációs Központ vezetője „háborús kitalációnak”, „gonosz és nyilvánvaló abszurditásnak”, „őrült képzelgés termékének” minősítette a „zsidó szappan” legendáját, amelyet azonban Grüll Tibor történész a Hit Gyülekezete Hetek című hetilapjában (2002. VIII. 9.) – saját levéltári kutatására hivatkozva – továbbra is valóságosnak tart.
Február 4.
1542. február 4. Rómában elevenen megégetik az eretnekségben vétkes Giandomenico dell’Aquilát. Akkoriban III. Pál (Alessandro Farnese) személyében egy hitetlen ült a pápai trónon. (Vö. 1541. január 17.)
1936. február 4. A svájci Davosban David Frankfurter zsidó egyetemi hallgató merényletet követ el Wilhelm Gustloff svájci nemzetiszocialista vezető ellen. A gyilkost 18 éves börtönbüntésre ítélték, amelynek azonban csak a felét töltötte le, szabadulása után pedig Izraelbe távozott. (Vö. 1945. január 30.)
1945. február 4. „Az angolokat kímélve az volt az elképzelésem, hogy nem követem el a helyrehozhatatlant Nyugaton. Később, keleten támadva és a kommunista kelevényt kiszúrva azt reméltem, hogy jóérzékű reakciót válthatok ki a nyugatiaknál. Alábecsültem azonban a Churchill angoljai fölötti zsidó uralom hatalmát. Inkább belemerülnek ugyanis a hanyatlásba, mint hogy elfogadják a nemzetiszocializmust”, mondja Hitler főhadiszállásán Bormann-nak. (Vö. 1945. február 7.)
1983. február 4. Jiszráel Eldad, az „Izrael felszabadítását” zászlajára tűző cionista Lehi mozgalom egyik történelmi vezetője a tel-avivi Yedioth Ahronoth c. napilapban megerősíti, hogy szervezete és a náci Németország hivatalos képviselői között tárgyalások folytak a „zsidóprobléma végleges megoldása” és a „zsidómentes Európa” (Judenreines Europa) megteremtése céljából. A Lehi elődszervezete, a palesztinai zsidó állam létrehozása érdekében angolellenes terrorakciókat végrehajtó Irgun Cvai Leumi (vö. 1942. február 12.) késznek mutatkozott ténylegesen is hadba szállni Németország oldalán, és ezzel Hitler óhajának megfelelően hozzájárulni Anglia elszigeteléséhez és legyőzéséhez, már csak azért is, mert – mint azt önmagukról állították – „szervezete és világfelfogása szerint (az Irgun) szorosan kapcsolódik az európai diktatórikus mozgalmakhoz”. (Vö. 1933. június 21.; 1983. augusztus 19.)