Április 22.

1679. április 22. Józsa István tályai plébános és egri kanonok kuruc hadai élén megrohamozza és beveszi Selmecet, ahol nagy mennyiségű kamarai aranyat és ezüstöt zsálmányol. (Vö. 1679. október 21.).

1848. április 22. Miután három nappal korábban a pesti utcák népe a zsidóknak a Magyar Szent Korona országaiból való kiűzését, ennek megtörténtéig pedig a Nemzetőrségbe történő felvételük megtiltását követelte, Batthány Lajos miniszterelnök elrendeli, hogy a törvényhatóságok ezentúl zsidókat nem sorozhatnak be a Nemzetőrségbe (vö. 1848. április 17.; 1848. április 19.).

1894. április 22. Hódmezővásárhelyen a Szántó Kovács János (az Általános Munkás Olvasó Egylet megalapítójának) előző napi letartóztatása ellen tiltakozó tömeg megostromolja a városházát, a csendőrség pedig tüzet nyit a tüntetőkre. A sortűz halálos áldozatának eltemetésére egyetlen pap sem vállalkozott. A Wekerle-kormány ezután ostromállapotot hirdetett az Alföld egész területén, Szántó Kovácsot pedig egy évvel később záródó perében ötévi börtönre ítélték.

1928. április 22. A Szovjetunióban az Izvesztyija leközli azoknak a névsorát, akik nem fizették be az állami adókat és járulékokat. Az impozáns névsor nagyrészt zsidó nevekből áll, alátámasztva az ugyancsak zsidó Simon Ettingernek a Bulletin on Soviet and East-European Jewish Affairs 1970. évi 5. számában megjelent állítását, miszerint „a legtöbb nepman és újgazdag egyértelműen zsidó volt”. (Vö. 1920. október 12.)

1996. április 22. A revizionista történészek vezéralakjának, a francia Robert „Faurissonnak köszönheti a holocaust-szaktörténetírás, hogy képviselőinek be kellett látniuk: a gázkamrákkal kapcsolatos forrásaink, adataink igencsak bizonytalanok, sok esetben egymásnak ellentmondóak. Popper Péter téved: a gázkamrák, a krematóriumok nem állnak”, írja Karsai László történész, holokausztkutató a Népszabadságban.

2001. április 22. Húsvét vasárnapján befejeződik a BBC 1-en a Jézus Krisztus életéről szóló, háromrészes dokumentumfilm, amely szakít az addig propagált, sematikus Jézus-ábrázolással és a szőke, hosszú hajú, kék szemű, germán típusú Jézus helyett - némileg hitelesebb módon - semita arcvonásokkal ábrázolja a keresztények messiását. A felháborodott hívők szerint "gülüszemű debilnek" látott portrét Richard Neave, a Manchesteri Egyetem törvényszéki orvostani kutatója modellezte számítógéppel egy tudományos alapossággal kiválasztott, I. századi zsidó férfi koponyája alapján. A sorozatot készítő Jean-Claude Bragard szerint Jézus már csak azért sem lehetett hosszú hajú, mivel Pál apostol a korintusiaknak írt első levélben ezen szavakkal intette a hívőket: "Maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki?" Ebből pedig logikusan következett számukra, hogy mivel Pál személyesen ismerte Jézus néhány tanítványát, mindezt nem mondhatta volna, ha tőlük azt hallja, hogy a Krisztus az általa elítélt hajat viselte. "Lám csak, a négernek fekete s laposorrú az isten, / s közben a thrákoknál íme kékszemű s rőt valamennyi", írta Xenophanész egyik fragmentumában.