Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Április 20.
1233. április 20. „Ille humanis generi”, illetve „Licet ad capiendos” kezdetű bulláival IX. Gergely (vö. 1233. június 13.) a franciaországi eretnekek üldözését „Isten kutyáira” (Domini canes), a dominikánus rend szerzeteseire bízza. Az eretnekek elleni erőszakos fellépésében az egyház a legnagyobb tanítóira hivatkozott. „Ezek (az eretnekek) megölik az emberek lelkét, míg a hatalom csak a testüket veti alá kínvallatásnak; az örök halált hívják ki, s aztán panaszkodnak, ha a hatalom ideiglenes halálra ítéli őket”, okoskodott Szent Ágoston (354-430), aki az eretnekek megbüntetését „a szeretet aktusának” tartotta. Aquinói Szent Tamás, az „angyali doktor” (1225-1275) szerint az egyház keresztényi könyörületességből előbb bűnbánatra hívja fel az eretneket, „ha azonban továbbra is megmakacsolja magát és nem remélhető a megtérése, az egyház, amelynek gondoskodnia kell mások megmentéséről, kiközösítés útján eltávolítja őt kebeléből, azután pedig átadja a világi bíróságnak, hogy az a halál útján eltávolítsa őt a világból”.
1567. április 20. Forgách Simon egri várkapitány formális szerződést köt Szőcs Gergely huszárfőlegénnyel arra vonatkozóan, hogy ez utóbbi elrabolja a leggazdagabb budai zsidó kereskedőt. A szerződésben Forgách az elhozandó zsidó sarcának egyharmadát magának kötötte ki. Ezután Szőcs Gergely néhány társával Ráckevére ment, és nemsokára Egerbe hozta a Mojzes nevű gazdag zsidót Budáról. Musztafa budai basa hiába követelte vissza levélben a zsidót, hiába küldtek vegyes bizottságot Egerbe a fellelésére, az csak azután szabadult ki, miután tízezer forintnyi sarcát lefizette az egri huszároknak.
1632.április 20. Genfben máglyán elégetik a hitehagyásban bűnös Nicolas Antoine katolikus teológust, aki előbb a református, majd a Biblia alapos tanulmányozását követően - teljesen logikus módon - a zsidó vallásra tért át. (Vö. 1553. szeptember 4.)
1884. április 20. XIII. Leó pápa közzéteszi „Humanum genus” kezdetű enciklikáját, amelyben feltárja, hogy a szabadkőművességet a sátán vezeti, aki meg akarja ingatni a hitet és vissza akarja állítani a pogányságot. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 18.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.)
2004. április 20. „Holokauszttagadó elmebetegeket - akiket csak hasonlóan frusztrált, csökkent értelmű deklasszált elemek tartanak tudósnak - betiltani, bebörtönözni hülyeség. De még mindig egy nagyságrenddel kisebb hülyeség, mint a holokauszt magyarországi emléknapján egy Zündel nevű köztörvényes barom mellett tüntetni, és emlékezni a ’holokausztdogma áldozataira’ ”, írja a Népszabadságban egy Uj Péter nevű abderita anyaszomorító - akit csak a magafajta szellemi és fizikai toprongyok vesznek komolyan - arról az Ernst Zündelről, akit az amerikai hatóságok átlátszóan hamis indokkal, a bevándorlási szabályok állítólagos megsértése miatt, több éves Egyesült Államok-beli tartózkodás után Kanadába zsuppoltak, amely haladéktalanul kiadta Németországnak, ahol „holokauszttagadásért” súlyos börtönbüntetésre ítélték. (Vö. 1985. január 12.; 1985. január 24.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)
