Március 12.

1751. március 12. A Théorie de la Terre című művében általa leírtak miatt a párizsi teológiai fakultás tanácsa a következő nyilatkozatra kötelezi Buffont, a korszak legnagyobb természettudósát: „Egyáltalán nincs szándékomban ellentmondani az Írás szövegének, nagyon szilárdan elhiszek mindent, ami benne a teremtéssel kapcsolatos, akár az időrend, akár a körülmények vonatkozásában, és elvetem azt, ami könyvemben a Föld kialakulását érinti és általában mindazt, ami ellentétes lehet a mózesi meseszövéssel, mivel hipotézisemet a bolygók keletkezéséről csak puszta filozófiai feltételezésként adtam elő.”

1919. március 12. A bolsevik hatalom ellen felkelő Asztrahán városát visszafoglaló Cseka-különítmények a területi forradalmi katonai bizottság elnöke, Szergej Kirov utasítására az elfogott lázadókat és sztrájkolókat tömegesen uszályokra rakják, követ kötnek a nyakukra és a Volgába lökik őket. Három nap alatt több ezer embert lőnek agyon vagy fojtanak vízbe.

1945. március 12. Az amerikai légierő (USAF) több mint ezer repülőgépe lerombolja a keleti-tengeri Schwinemünde menekültekkel teli kikötőjét, csaknem 25 ezer ember halálát okozva.

1946. március 12. Szálasi Ferenc, Magyarország Nemzetvezetője, a Hungarista Mozgalom megalapítója és kormányának több tagja: Rajniss Ferenc újságíró, vallás- és közoktatásügyi miniszter, Beregffy Károly vezérezeredes, honvédelmi miniszter, vezérkari főnök, Vajna Gábor ezredes, 1939-től nyilas országgyűlési képviselő, belügyminiszter és dr. Gera József orvos, tárca nélküli miniszter a BBB (bibsi-bolsi bosszú) áldozatává válik.

2000. március 12. A húsvétot megelőző nagyböjti első vasárnapon megtartott szentmise keretében II. János Pál pápa hétszer kér bocsánatot azokért a tettekért, amelyeket története során a Szent Hivatal (vagyis az inkvizíció) „az igazság szolgálatában nem evangéliumi módszerekkel” elkövetett.

2002. március 12. Az Orbán-kormány szóvivője tájékoztatja az MTI-t arról a kormánydöntésről, amely mintegy egymilliárd forintot juttat közpénzből egy ún. Holokauszt Dokumentációs Központ létrehozására.

2004. március 12. "Rendkívül erős a törekvés arra, hogy az egységes Európa ... egy intézményesült keresztény egyház befolyása alá kerül. (...) ...a Vatikán Brüsszel hivatalain, plenáris és bizottsági ülésein keresztül, Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással", jelenti ki Kósáné Kovács Magda, az MSZP EP-képviselője a Hetek-ben, és hozzáteszi: "Katolikus civil szervezetek képviselői úgy járnak be hozzám naponta, mint ahogy én járok a fürdőszobámba. És (...) nem csak hozzám. Az alkotmányvita se arról szól valójában, hogy benne legyen-e a bevezetőben a keresztény hagyományról szóló passzus, vagy sem." Szijjártó Péter, a Fidelitas alelnöke szerint Kósáné gondolatai egy veszélyes logika mentén fogalmazódtak meg, amelynek térnyerése a múlt században többször katasztrófához vezetett, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke pedig emlékeztetett arra, hogy ő már 2002-ben, a kormányváltáskor is azt tanácsolta az egyházi ügyekkel foglalkozó szocialitáknak, hogy tartsák emlékezetükben azt a régi latin mondást, miszerint aki az egyházba harap, annak előbb-utóbb kitörnek a fogai. (Vö. 1998. október 18; 2001. április 5.; 2001. november 28.; 2002. február 20.; 2002. március 15.)