Iratkozzon fel hírlevelünkre!
1231. március 3. Elődjéhez, III. Honoriushoz hasonlóan IX. Gergely pápa is neheztelésének ad hangot amiatt, hogy Magyarországon a zsidók és az izmaeliták hivatalt viselhetnek. „A zsidók és saracenusok uralma alatt a keresztények elviselhetetlen adókkal terheltetvén, és látván, hogy a saracenusok szabadsága nagyobb az övéknél, áttérnek ezek vallására. A saracenusok keresztény rabszolgákat vásárolnak, s rajtok, mint sajátjokon minden kéjeiket kielégítik, vallásukra kényszerítik, gyermekeiket megkeresztelni nem engedik. A zsarolással sanyargatot keresztények kénytelenek magok megváltása végett nekik fiaikat és leányaikat eladni”, áll a pápa által az esztergomi érseknek címzett levélben.
1318. március 3. A kalocsai zsinat kiátkozza Csák Mátét, „ki istenben és túlvilági büntetésben nem hisz, s a világi törvényeket is megveti”, birtokait pedig egyházi tilalom alá veszi.
1853. március 3. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvételükért, illetve új forradalmi mozgalom szervezéséért kivégzik Noszlopy Gáspár volt kormánybiztost, Sárközy Soma ügyvédet, Jubal Károly tanárt és Andrásffy Károly Károly volt testőrt. Ez utóbbi kivételével – akit kegyelemből agyonlőnek – a másik három elítéltet felakasztják.
1870. március 3. „Wyoming gazdag és gyönyörű völgyei arra rendeltettek, hogy az angolszász faj foglalja el őket, és éljen velük. Ezt a gazdagságot, amely ősidők óta rejlik hegyeink hófödte csúcsai alatt, a Gondviselés helyezte oda, hogy jutalmazza a bátor lelkeket, akiknek az a hivatása, hogy a civilizáció előőrsét alkossák. Az indiánoknak félre kell állniuk, vagy legyűri őket a bevándorlók szüntelenül előretörő és egyre erősödő áradata. A bennszülöttek sorsa félreérthetelen jelekkel vésődik a falra. Ugyanaz a kifürkészhetetlen döntőbíró, aki elrendelte Róma bukását, kimondta Amerika vörös embereinek a pusztulását”, áll a Cheyenne Daily Leader vezércikkében. (Vö. 1870. március 2.)
1881. március 3. "Úgy hiszem, elérkezett az ideje annak is, hogy végre-valahára mi is komolyan fontolóra vegyük, miként szabunk határt a hatalmát már végleg megalapítottnak hitt praepotens zsidó kaszt üzelmeinek, és hogy az annyiszor s oly fennen hangoztatott tolerantiát ne csak önmagunknak prédikáljuk, hanem kézzelfoghatóan megmagyarázzuk a zsidóknak is, a kik úgy látszik, a tolerantia kifejezés alatt azt értik, hogy mi az ő általuk nemzsidókon elkövetett minden, még a legkiáltóbb igazságtalanságokat is birkatürelemmel eltűrjük", mondja Istóczy Győző parlamenti felszólalásában.
1946. március 3. Megkezdődik a japán „háborús bűnösök” pere. Az öt évig tartó eljárás során 4500 embert ítélnek el, közülük ezret halálra. (Vö. 1948. december 23.)
1950. március 3. „Menekült fehérorosz tisztek esküsznek rá, hogy Sztálin ősei (mégpedig az apja, Dzsugasvili) még zsidó utcai kereskedők voltak” olvasható a B’nai B’rith Messenger című zsidó lapban. (Vö. 1931. január 15.; 1953. január 13.)
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)