Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Február 19.
356. február 19. II. Constans (Constantinus fia) keresztény császár elrendeli a Római Birodalom valamennyi pogány templomának bezárását, és halálbüntetéssel fenyegeti mindazokat, akik „bálványokat” imádnak (vagyis a politeistákat, akik az ősi istenszobrokat imádták). Ettől kezdve – Julianus császár rövid uralkodását leszámítva – majdnem másfél ezer éven át folyamatosan üldözték az ősi kultuszok és a más vallások követőit, valamint a szabadgondolkodókat. Constantinus császár hatalomra kerülése idején a keresztények a birodalom lakosságának alig két százalékát (viszont az itáliai és keleti városi plebs 20-30 százalékát) képviselték. Korábban a keresztényeket nem azért üldözték, mert valami nem elfogadott dolgot imádtak, hanem agresszív és fanatikus viselkedésük, a pluralizmus iránti elutasító magatartásuk, mások évszázados kultuszai és szokásai iránti tiszteletlenségük és a toleráns állam elleni lázadásuk miatt. (Vö. 354. december 1.; 380. február 18.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.; 1884. április 20.)
842. február 19. A konstantinápolyi zsinat visszaállítja a képek kultuszát, amelyet pedig nagyon világosan tiltott a Biblia. A képrombolók végleges veresége 116 évig tartó véres és vad összecsapásnak vetett véget, amely felkavarta a Bizánci Birodalom életét az ikonok körüli nézeteltérés miatt. Az egyház úgy oldotta meg a problémát, hogy a „szent” és „megváltoztathatatlan” írásból egyszerűen törölte a második parancsolatot (Ne csinálj magadnak képeket!), majd hogy meglegyen az előírt szám, „trükkös” módon szétválasztotta a tizediket (Ne kívánd meg más holmiját, se szamarát, se asszonyát!) két különálló parancsolatra, a IX. más holmijára, a X. más asszonyára vonatkoztatva. Ami a szamarat illeti, az többé nem említtetik (és ezzel a bizonyos körökben bevett szokásnak számító zoofiliára való utalás is töröltetik).
1539. február 19. Kiűzik a zsidókat Nagyszombatból.
1929. február 19. A Pravda vezércikkben hív fel „az antiszemitizmus elleni küzdelemre”, ugyanezen év végén pedig egy bizonyos Iszak Silberman arról panaszkodik a Szovjet Igazságügyi Hetilap 4. számában, hogy a moszkvai kormányzóság népbíróságai túlságosan kevés antiszemitaügyet tárgyaltak: Moszkvában 34-et, vagyis tíz naponként egyet. (Vö. 1923. szeptember 7.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 7.
1386. február 7. A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették, és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.
1636. február 7. IV. Fülöp spanyol király leirata szerint a korona gyarmatain számos kóbor pap vándorolt, akik a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el. Az egyházi személyek jellemzéséről készült korabeli királyi okiratokban ilyen jelzők szerepelnek: „idióták”, „züllöttek”,„kapzsik”,
„tanulatlanok”, „botrányhősök” és hasonlók. (Vö. 1921. február 17.)
1945. február 7. „A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. (…) Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat, hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni, engem azonban egyáltalán nem. (…) Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van Németországban a keleti régiókban élő németek számára”, jelenti ki Churchill a brit parlamentben. (Vö. 1945. február 4.)
