Február 18.

380. február 18. I. Theodosius ediktumában a Római Birodalom minden polgára számára kötelezővé teszi a „Péter isteni apostol által a rómaiaknak közvetített vallást”. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.; 1884. április 20.)

1517. február 18. Vercelliben eretnekség miatt halálra ítélik és kivégzik Martin Jacopót, mégpedig egy olyan tan nevében, amelyről maga a pápa ismerte el, hogy mese. Akkoriban ugyanis az a X. Leó pápa uralkodott, aki nyilvánosan kijelentette, hogy Krisztus nem létezett. Pápasága alatt 110 nőt végeztek ki boszorkányságért.

1560. február 18. Rómában elevenen megégetik Giacomo Bonellót, mert Luther hívévé szegődött. Akkoriban hajtóvadászat indult a calabriai valdensek ellen is, akik közül IV. Pius parancsára négyezret válogatás nélkül lemészároltak. A pápai katonaság kegyetlensége nem ismert határt: áldozataikat lefejezték, szétdarabolták, elégették, borzasztóan megcsonkították, elrettentésül emberi testrészeket szögeztek a házak ajtajára, a hegyekbe menekülőket éhen veszejtették, sok nőt és gyermeket rabszolgaságba vetettek - az „igaz” hit nevében.

1882. február 18. Revelatív részlet Istóczy Győző képviselőházi felszólalásából: "A t. kérvényi bizottság miatt ott lehetnek a rendszeresen folytatott köztudomású zsidó üzelmek, amelyek ellenében hiába állanak, ha ugyan állanak, a paragrafusok a törvényczikkekben. Ott lehetnek például: az uzsora s a maszlagos nadragulyás és vitriolos pálinkamérés, a fuchsinos bor és homokos liszt, mindennemű és fajtájú csalások és hamis bukások, a hamis mérlegek és népfosztogatás, az iszákosság terjesztése és döglött marha husának kimérése, fehérrabszolgakereskedés s népdemoralizáció és korrupczió, hivatalnokok megvesztegetése és a Talmud alapjáni hamis eskü, jól bebiztosított termények és épületek felgyujtása és biztosítási ügynöki üzelmek, ratenbrief-üzelem és tantus-pénzeknek körmöczi aranyok helyett kiadása, váltóhamisítás és Amerikába szökések, a katonáskodás alól való kibuvások s állami jövedékcsonkitások, kasza-kapától való irtózás s a kereskedelem monopolizálása, liczitácziókon való összejátszások és különféle sápok, kifizetett adóslevelek vissza nem adása és kifizetett adósságok ujra való követelése és behajtása, kereszténység-gunyolás és kulturkampfoskodás, a keresztény felekezeteknek s a különféle nemzetiségeknek egymás ellen heczczelése, ármányok és intrikák, zsidóbosszuállás, börzejáték és plutokrácia, közvéleménygyártás és revolverjournalistika, népbolondító frázisok és népnyomor, gründerség és liquidáczió, syndikátusok és prospektek, svindli és krach, stb., stb. Mondom: ott lehetnek mindezen, a legtöbb esetben megtorolatlan, mert a mai viszonyok közt megtorolhatatlan zsidó üzelmek és visszaélések, a melyeknek átka alatt pusztul a nép jóléte, s pusztul, vész maga az ország népe."

1943. február 18. „Ha azt kérik tőlem, hogy adjak a UJA (United Jewish Appeal) pénzéből, hogy zsidókat mentsenek meg, azt mondom, hogy nem, és még egyszer azt, hogy nem”, mondja Isaak Greenbaum, a Jewish Agency Rescue Committee igazgatója a cionista szervezet ügyvezetősége előtt, hozzátéve, hogy „egy tehén Palesztinában többet ér, mint Lengyelország összes zsidója”.

1957. február 18. A Magyar Református Egyház Konventi Elnöksége körlevélben határolja el magát az egyházon belül 1956. november 1-én haladó elemek által létrehozott Országos Intéző Bizottság „ellenforradalmi törekvéseitől”. Később egyes református vezetők egészen odáig mentek, hogy az egyház megtisztítását célzó 56-os reformmozgalmat „az ige elleni lázadásnak” minősítették. (Vö. 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)

1960. február 18. Romániában a jilavai fegyházban kivégzik Alexandru Ioanidot és négy társát, akik előző év július 28-án kirabolták a nemzeti bank pénzeskocsiját (a hatodik vádlottat, egy nőt, életfogytig tartó kényszermunkára ítélték). Az akkoriban mesés összegnek számító 1,6 millió lejt meglovasító bűnbandát a náciellenes fegyveres ellenállás egykori résztvevői, a kommunista rezsim leghűbb támaszai, a rendőrség és a titkosszolgálatok mindenre elszánt tagjai alkották, és valamennyien zsidók voltak. A bűneset nyomán kibontakozó antiszemita kampány során az állami és pártapparátus számos magas beosztású káderét eltávolították posztjukról. (Vö. 1934. január 8.; 1944. március 4.)

1967. február 18. A veszprémi várbörtön udvarán kivégzik az utolsó, politikai okból bitóra küldött magyar elítéltet, Hamusics János bányászt, aki néhány társával létrehozta az Októberi Front Illegális Forradalmi Szervezetet, amelynek nevében rendszerellenes röplapokat terjesztettek, felrobbantották az Ajka és Városlőd közötti vasúti sínt (kisiklott egy tehervonat), fegyvereket gyűjtöttek és szovjetellenes felkelés kirobbantását tervezték.

2008. február 18. A Magyar Nemzet (a Népszabadságra hivatkozva) közzéteszi, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt izraelita műhely megalakításán dolgozik. A lap szerint Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az Országgyűlésben kijelentette, hogy „a hiteles és rabbinikus zsidó hagyományt és értékeket a KDNP képviseli”.