Február 17.

1600. február 17. Rómában VIII. Kelemen pápa parancsára elevenen megégetik az általa az „eretnekek uralkodójának” nevezett Giordano Brunót, a reneszánsz egyik lángelméjét, miután több éven át egyházi börtönben kínozták, így próbálva panteisztikus tanai visszavonására kényszeríteni. „Jobban féltetek kihirdetni ezt az ítéletet, mint én meghallgatni”, veti bírái képébe a máglyán. (Vö. 415. március 6.; 1619. február 9.; 1766. július 1.; 1826. július 26.) Porkolábját és hóhérát, Bellarmino bíborost a Vatikán 1930-ban szentté avatta. (Vö. 1889. június 9.)

1708. február 17. XI. Kelemen pápa brévét ad ki, amelyben elítéli az ónodi trónfosztást és felszólítja a katolikus papokat, hogy ne Rákóczit, hanem a Habsburgokat támogassák. (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1707. szeptember 2.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1921. február 17. „Nagyon anyagiasak a püspökök, és csak a kommün alatti veszteségeikről tudnak sopánkodni: nem elég agilisak, sőt nem is jó hazafiak. Üzentem Rómába, hogy el lehetnek rá készülve, hogy rakásra gyilkolják vagy az ablakon hajigálják ki őket az elkeseredett magyarok! (…) Gasparri államtitkár bíboros erre azt válaszolta, hogy ’tegyék’!”, mondja Horthy Zadravecz páternek, a nemzeti hadsereg tábori püspökének, ez utóbbi emlékiratai szerint. (Vö. 1636. február 7.)

1942. február 17. "Az ókori világ hanyatlását a csőcseléknek a kereszténység égisze alatt történt mozgósítása idézte elő, miközben ennek a fogalomnak éppen olyan kevés köze volt a valláshoz, mint a marxi szocializmusnak a szociális kérdés megoldásához. A zsidókereszténység nem értette meg az antik világot. Az antik világ a tisztánlátásra törekedett: a kutatás szabad volt, az istenkép a hagyományban gyökerezett, de nem kötődött hozzá szorosan. Nem tudjuk, hogy volt-e határozott elképzelésük a halál utáni életről. Inkább arról volt szó, hogy hittek az anyag megmaradásában. Az eleven lényekben nyilvánul meg az örök élet. Hasonlóak lehettek ezek az elgondolások ahhoz, amit a japánoknál és a kínaiaknál találhattunk, amikor megjelent náluk a horogkereszt. Nálunk megjelent a zsidó. Magával hozta azt a bestiális gondolatot, hogy az élet a túlvilágon folytatódik. Ebben a világban ki lehet irtani az életet, mert az odaát tovább él, miközben az ember valójában mégis megszűnik létezni azáltal, hogy elveszíti jelenlegi alakját. A vallás égisze alatt a zsidó elvitte oda az intoleranciát, ahol azelőtt tolerancia uralkodott igazi vallásként", mondja Hitler a főhadiszállásán Himmler jelenlétében.

2003. február 17. „Meg tudnánk semmisíteni valamennyi európai fővárost. Több száz nukleáris robbanófejjel rendelkezünk és rakétáink minden irányban elindulhatnak… Az európai városok többsége légierőnk célpontját képezi… Katonai erőnk nem a harmincadik, inkább a második vagy a harmadik helyet foglalja el a világon. Velünk együtt megsemmisíthetjük az egész világot. És biztosíthatom önöket, hogy meg is tennénk, mielőtt Izrael eltűnik”, mondja Martin Van Creveld izraeli katonai szakértő, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára a The Christian News című lap szerint. (Vö. 1983. április 10.; 2004. január 1.)