Szeptember 8.

70. szeptember 8. Titus csapatai lerombolják a jeruzsálemi templomot.

1100. szeptember 8. Meghal III. Kelemen ellenpápa, aki megnyitotta a hivatalosan elismert 25 ellenpápa sorát. Valójában sokkal többen voltak és már jóval előtte is. A pápai címért folyó harcok ugyanis 217-ben kezdődtek (Callistus pápa és Hippolitus ellenpápa között), vagyis száz évvel a kerteszténység törvényesítése előtt, és több mint 13 évszázadon keresztül tartottak. Az ellenpápák száma legalább 39 volt, de még a szakértők sem egyeznek meg a pontos adatot illetően. Egyes ellenpápák később elismert pápákká lettek, másokat szentté avattak (például Hippolitust) vagy gazdag életjáradékkal kompenzáltak (V. Félixet). Megint mások pszeudopápák, antichristusok vagy schismaticusok maradtak, maga az ellenpápa kifejezés csak a XIV. századtól terjedt el.

1448. szeptember 8. „Én kész vagyok mindent elkövetni, hogy hazámat a fenyegető veszélytől fölmentsem. Míg én és vitéz bajtársaim a kereszténység javaiért kockáztatjuk életünket, illő volna, hogy az igazhívők atyja új tartalékhadsereg összegyűjtése céljából a vallás oltárára pénzsegélyt áldozna”, írja a török ellen vonuló Hunyady János V. Miklós pápának, aki őt a hadjáratról anyagi nehézségeire hivatkozva lebeszélni igyekezett.

1703. szeptember 8. Ágoston lengyel király megtiltja alattvalóinak II. Rákóczi Ferenc és a magyar felkelők támogatását.

1942. szeptember 8. Az Armia Krajowa lengyel ellenálló mozgalom információs bulletinje szerint a nácik késleltetett hatású mérges gázokat alkalmaznak, amelyeknek hatására az áldozatok a gázkamráktól még el tudtak a gödörig menni és ott holtan belezuhantak. A lengyel ellenállás tudósításaiban egyébként sehol nem esett szó Zyklon-B-ről, ehelyett rendszerint harci gázokról, elektromos áramot vezető futószalagokról és légkalapácsokról fantáziáltak.

1943. szeptember 8. A Viktor Emánuel olasz király és a szövetséges erők közötti fegyverszünet aláírásának napján az angolszász légierő beindítja az olasz városok elleni Avalanche (Lavina)-hadműveletet, amelynek keretében egy hét alatt több száz légitámadásra kerül sor, 43.402 ember halálát okozva.

1990. szeptember 8. "... a cél érdekében a nemzeti szocializmus olyan eszmét és ideológiát gyártott, amellyel az embert elszakította Istentől, az Örökkévaló iránti felelősséget megszüntette és ezzel az embert manipulálhatóvá és önzővé alakította. Az 'Übermensch' eszmével egyeseket privilegizáltan felemelt, míg másokat gátlástalanul kiirtott", mondja Mayer Mihány megyéspüspök köszöntő beszédében a "Holokauszt a művészetben" nemzetközi tudományos konferencia megnyitóján Pécsett, amelynek házigazdája Kabdebó Lóránt volt, résztvevői pedig - többek között - Mezei András, Ember Mária, Németh G. Béla, Schmidt Mária, Kányádi Sándor és Csengeri Imre (New York-i Holokauszt-kutató Intézet). A találkozót ez utóbbi és Soros György finanszírozta. Az eseményről V. Bálint Éva számolt be a Magyar Hirlapban. Egy másik alkalommal ugyancsak ő tudósított Randolph Braham amerikai történész budapesti előadásáról, amelyet a holokauszt első számú szaktekintélyének tartott kutató a holokauszttagadásnak szentelt. V. Bálint Éva a következőképpen tolmácsolja Braham gondolatait: "... azok az újfasiszta 'történelmi munkák', amelyek szép számmal árasztják el Nyugat-Európát, de a rendszerváltozás óta Kelet-Európát is, többnyire Amerikában készülnek ... Az amerikai olvasó ellenállóbb; egyáltalán: a kezébe se veszi ezeket a zömmel tökéletesen alacsony színvonalon megfogalmazott tudományos munkákat."